Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ma már mikrochipekkel működik a legtöbb eszközünk: az okoseszközeink, a számítógépünk. Kompakt csomagot kapunk egy eszközben, hiszen a telefonunkon beszélünk, csetelünk, emailt írunk és olvasunk, arra is alkalmas, hogy fotózzunk, vagy videót vegyünk és még sorolhatnánk. El sem tudjuk képzelni az életünket nélküle.
Az pedig feltehetően a legmerészebb álmainkat is felülmúlja, hogy létezett egy eszköz, évezredekkel ezelőtt készült az első, amely, a mai okoseszközeinkhez hasonlóan, számtalan funkcióval bírt. Az asztrolábium, vagy csillagóraegyszerre volt kalendárium, dőlésmérő, napóra, és még az égboltot is modellezte.
A “zsebszámítógépet” számtalan területen használták
A csillagórát, ahogy a nevéből is kiderül, elsősorban arra használták, hogy modellezzék vele a bolygók mozgását, a korongok forgatásával követték az égitestek útját. Az eredetileg az ókori görögök által tervezett eszközt a középkori iszlám tudósok fejlesztették tovább, és világszerte nagy népszerűségnek örvendett, még Indiában is azt mondták róla, hogy ha valaki ismeri az asztrolábium működését, akkor mindent tud az égboltról.
A csillagóra készítői legalább annyira versengtek egymással, mint ma a techóriások, hogy ki tudja még több funkcióval ellátni az eszközt, és hogy ki készít mutatósabb darabot. Új funkció volt például az épületek mérése, a horoszkópkészítés vagy a földrajzi szélesség meghatározása. Az iszlám világban vonalakat véstek az órára, hogy jelezze a napi ötszöri imát, a keresztények a szentekhez kötődő napokkal egészítették ki az asztrolábium naptárfunkcióját.
A középkori ember is magamutogató volt
Ahogy ma az autók, telefonok és egyéb kütyük státuszszimbólumnak számítanak, nem volt ez másképp évszádokkal ezelőtt sem. Az emberek, ahogy ma is, az asztrolábium funkcóinak csak töredékét használták, jobbára inkább dicsekedtek a szebbnél-szebb, és drágábbnál drágább csillagórákkal. Ezeknek a “zsebszámítógépeknek” a megmunkálása hosszú időt vett igénybe, különleges darabok voltak, a korabeli formatervezés remekei.
Mivel azonban kevesen tudták, hogy valójában hogyan kell használati az asztrolábiumot, számtalan használati útmutató készült hozzá. Az egyik, kifejezetten alapismereteket tartalmazó kézikönyvet Geoffrey Chaucer angol író állította össze, 1391-ben fejezte be az Értekezések az asztrolábiumról című könyvét. A csillagórát számtalan felfedező is használta később, többek között Bartolomeu Dias, az első európai, aki megkerülte a Jóreménység-fokot 1488-ban.
Ha arra is kíváncsi vagy, milyen a hangja egy fekete lyuknak, olvasd el ezt a cikkünket.
