Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Stephen Hawking zseniális elme volt, akinek életében mókás és tragikus epizódok egyaránt akadtak. A kivételes szellemi teljesítményre képes asztrofizikus nem csak a tudományos elithez szólt: ismeretterjesztő munkái révén emberek milliói számára próbálta megfejthetőbbé tenni a titokzatos világegyetemet.
Stephen Hawking maga is büszkén hangoztatta, milyen nevezetes napra esett a születésnapja: 1942. január 8-án született, pontosan Galileo Galilei halálának 300. évfordulóján. Szülei értelmiségiek voltak, anyja az első nők között volt, akik Oxfordban tanulhattak: filozófiát, politikát és közgazdaságtant hallgatott, apja pedig kutatóorvosként trópusi betegségekkel foglalkozott. Stephen után két lányuk született, Mary és Philippa, majd 1956-ban örökbe fogadtak egy fiút, Edwardot is. A családot mások furcsának, különcnek találták: ebéd vagy vacsora közben gyakran mindenki a saját könyvét olvasta.
16 évesen számítógépet épített
Nem mutatott kiemelkedő teljesítményt az iskolában, olvasni is csak nyolcévesen tanult meg. Az iskolai tananyag magolása helyett szívesebben szerelt szét rádiókat, hogy lássa, hogyan működnek. 16 évesen barátaival épített egy számítógépet használt műszaki alkatrészekből. Barátai Einsteinnek szólították, de akadt, aki meg volt győződve arról, hogy semmire se fogja vinni az életben.
Egy kompromisszum miatt lett fizikus
Apja azt szerette volna, hogy Stephen az ő nyomdokaiba lépjen, és orvosnak tanuljon Oxfordban. Stephen azonban nem rajongott a biológiáért, „túl pontatlan és túl leíró” tudománynak tartotta. Matematikát szeretett volna hallgatni, de Oxfordban nem volt matematika szak. Ezért kompromisszumot kötött édesapjával: Stephen beleegyezett, hogy Oxfordba megy, és fizikát fog tanulni.
Ösztöndíjat kellett szereznie, ha tanulni akart
A családja nem nélkülözött, de takarékoskodtak. Olyannyira, hogy az apa egy kiszuperált londoni taxit vásárolt meg családi autónak, és hullámpalából eszkábált garázst. A magas tandíjat nem tudták volna kigazdálkodni, így Stephen Hawkingon erős volt a nyomás, hogy ösztöndíjat szerezzen. Meg is oldotta: maximális pontszámot ért el a felvételin fizikából.
Evezőcsoportból került a kerekesszékbe
Kezdetben magányosnak érezte magát az egyetemi campuson, de a második év vége felé eljárt táncolni, és az egyetem evezőscsapatának is tagja lett. Nem volt különösebben atletikus alkat, így a kormányzást vállalta. A harmadik évben egyre többször elesett, de ekkor még nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget. Diploma után jelentkezett Cambridge-be doktori képzésre, kutatási tárgyául a kozmológiát választotta. Mindössze 21 éves volt, amikor amiotrófiás laterálszklerózist, vagyis ALS-t diagnosztizáltak nála, ami a mozgatóidegek lassú sorvadását okozza. Az orvosok mindössze két évet jósoltak neki. Hawking visszatért munkájához, de a betegség rányomta a bélyegét a hangulatára. 76 éves korában halt meg, több mint fél évszázaddal felülmúlva a várakozásokat.
Ragaszkodott a megszokott robothanghoz
A diagnózisa előtt, 1963-ban ismerkedett meg Jane Wilde-dal, akivel a rémítő bizonytalanság ellenére két év múlva összeházasodtak. A kapcsolat jó hatással volt a lelkiállapotára, Hawking úgy érezte, a munkája és a családja miatt érdemes élnie. (Három gyermekük született.) 1969-ben tolószékbe kényszerült, 1974-ben már képtelen volt önállóan enni. 1985-ben tüdőgyulladást kapott, és a szervezete összeomlott. Az orvosok gégemetszést hajtottak végre rajta, így elvesztette a beszédképességét. Ekkor már mindössze az ujjait és az arcizmait volt képes kismértékben mozgatni. Több, kommunikációt segítő megoldást kipróbáltak, végül egy olyan gép vált be, amelynek egy kapcsolójával a tudós képes volt szöveget szerkeszteni, egy másik szerkezet segítségével pedig kimondani azt. Élete végéig beszédszintetizátorral kommunikált, és amikor megkérte az Intelt egy új eszköz fejlesztésére, ragaszkodott ahhoz, hogy ne változtassák meg a robotizált, amerikai akcentusú hangot, mert azt már identitása részének tartotta.
Gyerekkönyvet is írt
A tudós a táguló univerzummal, a fekete lyukakkal, az ősrobbanással is aktívan foglalkozott. Célja a „Mindenség elméletének” megalkotása volt: a kvantummechanika és a gravitációt leíró általános relativitáselmélet egyesítése. 2007-ben lányával gyermekkönyv-trilógiát kezdett írni, amelyben olyan fogalmakat magyaráznak el a gyerekek számára érthető módon, mint a fekete lyukak és az élet eredete. Számos kitüntetést szerzett élete során, és a Cambridge-i Egyetemen a matematika professzora volt. Ez a pozíció 1663 óta létezik, és a második személy, aki betöltötte, Sir Isaac Newton volt.
Megtapasztalhatta a súlytalanságot
A tudós úgy vélte: túl sebezhető az emberiség, ha csak egyetlen bolygón él, így hosszú távon terjeszkednie kell a világűrben a túlélésért. Szorgalmazta az űrprogramok fejlesztését, és 2007-ben maga is megtapasztalhatta a súlytalanság élményét: négy, kerekesszékben eltöltött évtized után bizonyára nagy élmény volt a súlytalanságban lebegni és forogni. Az időutazást nem tartja kivitelezhetőnek: annak ellenére, hogy szerinte lehetséges a tér meghajlítása és az idő megfordítása, a felszabaduló óriási energia miatt nem lehetséges visszamenni az időben. Ellenben 2008-ban, a NASA 50. születésnapján úgy nyilatkozott, nagyon is lehetséges, hogy más bolygókon is kialakulhatott intelligens élet.
Magát alakította a képernyőn
1993-ban saját magát játszotta a Star Trek: The Next Generation egyik epizódjában: vicceket mesélt, miközben Albert Einsteinnel és Isaac Newtonnal pókerezett. De szerepelt többször a Simpson család és a Futurama rajzfilmsorozatokban is. 1997-ben, Stephen Hawking Universe című, hatrészes minisorozatában visszatért a kozmológia és az élet eredetének komolyabb témáihoz. 2004-ben a BBC forgatott filmet életének cambridge-i időszakáról, amelyben Benedict Cumberbatch alakította.
Halálának napja Einstein születésének évfordulója
1990-ben elvált Jane Wilde-tól, és beleszeretett ápolónőjébe, Elaine Masonbe. 1995-ben összeházasodtak, amit Hawking gyermekei és barátai nem néztek jó szemmel: úgy hitték, Mason csak anyagi megfontolásból megy hozzá a tudóshoz. Gyerekeivel ekkor megromlott a kapcsolata. 2006-ban Hawking ápolónői azzal vádolták Elaine Masont, hogy bántalmazza mozgásképtelen férjét, de Hawking tagadta a vádakat, így azokat ejtették. 2006-ban végül elváltak, ezek után javult a kapcsolata gyerekeivel. Bár egészségét gondosan felügyelték, 2018. március 14-én meghalt – ez a nap Albert Einstein születésének 139. évfordulója volt.
