A sneaker minden generációnál tarol, de vajon mióta járunk sportcipőben munkahelyre?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Felszabadító érzés, hogy nem ciki kényelmes sportcipőben munkába menni, de már szoknyához is bebújhatunk egy vastag gumitalpú, kímélő lábbelibe tűsarkú helyett. A talp alá kötözött fakéregdaraboktól hosszú út vezetett a sportcipők olimpiai sikerein át napjainkig, amikor a sneaker minden színben és alakban hasít hétköznapi viseletként, unokától nagymamáig.

Kezdetben a fakéreg helyett trópusi vidéken pálmalevelet kötöztek a talpra. Az ókorban a szíjakkal felerősített szandál talpa bőr vagy parafa is lehetett, Egyiptomban papirusz. A szikárabb, köves görög terepen a kivételezett társadalmi réteg vastag talpú lábbeliben kotort, amelynek neve koturnusz volt, római megfelelője pedig a solea.

A hagyományos utcai cipőviseletből kényelmes, sportoláshoz is praktikus lábbeli először az 1870-es években készült, melynek oldalán a hajókhoz hasonlóan vízszintjelző sáv volt látható, nevét is erről kapta: plimsoll. A sportolók mellett a brit hadsereg és az 1911-es antarktiszi Terra Nova-expedíció tagjai is ilyet használtak.

Na, de hogy jutott el innen mindannyiunk cipősszekrényéig?

A sportcipő jól variálható sokféle stílushoz, ezért is praktikus
Fotó: GrashAlex / Getty Images Hungary
  • 1892: Bemutatják az első gumitalpú cipőt.
  • 1908: Gumiabroncsot gyárt egy vulkanizáló üzemben egy úr, M. M. Converse. Úgy tíz évvel később egy híres és megszállott kosaras, Chuck Taylor szakmai tippjeivel kezdi ellátni, hogy cipője a kosárlabdasportban a lehető legjobban segítse a játékosokat, a ’20-as évek végére ez az álom valóra is válik. 
  • 1924: Egy Adolf Dassler nevű férfi sufnituningol egy cipőt kis bajor otthonában. A szuper könnyű sportcipő hamar felkapott lesz a sportolók körében, és az 1928-as és a ’30-as évek olimpiai játékain több aranyérmes is az általa gyártott Adidas edzőcipőt viseli. A siker oly mértékű, hogy már a II. világháború előtt évi kétszázezer pár forgalmat bonyolít a mosókonyhából indult lábbeli.
  • 1924: Ettől az évtől van kifejezetten futócipő, mely talpkiképzésének köszönhetően jobb tapadást biztosít a futónak. A Foster and Sons az 1924-es nyári olimpiai játékokon két versenyszámban is aranyat ér a brit csapat futóinak.
  • 1936: Megjelennek a szellőzőnyílások a vulkanizált gumitalpon, konkrétan rögtön nyolc, a francia Spring Court első vászon teniszcipőin.
  • 1948: Kettéválik a Gebruder Dassler Schuhfabrik, és létrejön az Adidas mellett a Puma márka, ők lesznek a sneakerek klasszikus nagyöregjei.
  • 1949: Japánban, ahol a test és a lélek egészsége a helyes életmód zálogaként volt mindig is számon tartva, Kihachiro Onitsuka kosárlabdacipőt kezd gyártani. 1977-től ez a japán sportcipő az Asics márkanevet viseli. 
  • 1966: Paul Van Dorenék elindítják új márkájukat Vans néven gördeszkás cipőként, mely Kaliforniában hatalmas siker, és közkedvelt utcai viselet azóta is.
  • 1971: A Blue Ribbons Sports is kihoz egy új cipőt, mely mára legenda, és úgy hívjuk: Nike. Ennek azóta mindenki örül, kivéve talán az Adidast, amelynek legnagyobb riválisává vált a sneakerpiacon. Ráadásul ’87-ben újabb merész húzással szerez új követőket a cég: egyszerűen nem dugja el a talpban lévő légpárnát, hanem még mutogatja is, és útjára indul a Nike Air Max azóta tartó hódítása.

Mi, magyarok, is büszkélkedhetünk saját sportcipőmárkával, a nem tiszavirág-életű Tisza cipő már többször is virágkorát élte több mint 50 éves fennállása óta.

Hétköznapi viseletté a karakteres divatelemeiről híres ’80-as években váltak igazán. Feltűrt farmernadrágszárral, kivillanó zoknival és bokával, esetleg színes fonalakból csomózott bokaláncokkal, télen-nyáron taposták az aszfaltot. Ráadásul mindenki megtalálhatta az ízlésének, stílusának megfelelőt, például a rock’n’roll-őrültek vagy a punkok Converse-ben nyomultak, a deszkások Vansban, az Adidas szinte klasszikusnak számított már, így a konszolidáltabb középkorú réteg is szívesen viselte, míg a Nike Air Max a fiatalabbak körében vált státusszimbólummá.

A 2022-es tavaszi-nyári trend ajánlata a Párizsi Divathétről: sportcipő és szoknya
Fotó: Edward Berthelot / Getty Images Hungary

Azóta a Versace, a Gucci, a Louis Vuitton és más egyéb igazi nagyágyúk is felismerték a sneakerben rejlő NŐI láb kínálta lehetőségeket, így ma már a kifutókon is gyakoribbak a sanyargató tűsarkúnál ezek a viseletek, a high fashion szakemberei pedig a még kényelmesebb és egyedibb megoldásokért összedugják fejüket a szakértő sportcipőgyártókkal. Kényelmét minden korosztály felfedezte már magának, ezért szinte minden generáció férfi- és nőtagjai között egyaránt népszerűek, amit a fast fashion brandek meg is lovagolnak.

A család minden tagjának van sneakere
Fotó: William Andrew / Getty Images Hungary

De az utcai sportcipőviseletek a praktikum mellett lazaságot, otthonosságérzetet is kölcsönöznek viselőjüknek, s ezzel egy olyan attitűdöt, amellyel a kor embere szívesen azonosul.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.