Az európai síközpontok 91%-a eltűnhet ezen az évszázadon belül a klímaváltozás hatásai miatt. Milyen lesz a jövő igazi tél nélkül?
Most, hogy a nyári hőséget lezárta az éjszakai hidegfront, sokan már az őszön és a téli szórakozásokon gondolkodnak. Nem lesz könnyű dolguk idén sem. Az európai síterepek egyre nagyobb hóhiánnyal néznek szembe, ha nem csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást.
Lassan megszokjuk, hogy kis hazánkban telente csak mutatóba esik néhol némi hó, és csak a hóágyúzott sípályák használhatók, amiből csak néhány van az országban. Emiatt sokan felkerekednek a hegyek felé és Európa minőségi sípályáin sportolnak. Csakhogy azok is tűnnek el a föld színéről.
Milyen lesz a jövő rendes sípálya nélkül?
Egy új kutatásban 38 európai ország – köztük Svájc, Németország, Franciaország, Olaszország, Finnország, Norvégia, Norvégia, Törökország, Izland és az Egyesült Királyság (különösen Skócia) – 2234 síterepét vizsgálták. Az eredmények szerint amennyiben továbbra is ugyanilyen marad a szennyezőanyag-kibocsátás, már az évszázad végére eltűnik az európai sípályák több mint 90 százaléka. Az egyes régiókat tekintve a német Alpokban, az olasz Alpokban, az Appenninekben, az Ibériai-hegységben, Törökországban és a Brit-szigeteken található síközpontok 100 százalékát fenyegetné a hóhiány. A svájci Alpokban ez az arány 87 százalék, az északi hegyekben 70 százalék, a francia Alpokban 93 százalék, az osztrák Alpokban 94 százalék, a Kárpátokban 91 százalék, a Pireneusokban pedig 98 százalék.
Még ha sikerül is a párizsi klímaegyezményben foglaltak szintjére letornászni az értékeket, akkor is a jelenleg használt pályák harmada kerül végső veszélybe. Ráadásul a téli síelés tovább ront a helyzeten: a pályák nem használhatók hóágyúzások nélkül, ám a művelet maga is fokozza a légkörben a szén-dioxid mennyiségét. Évente több mint egymillió síelő érkezik Európába a világ minden tájáról, hogy átszelje a havas fehér lejtőket – ha a telek ilyen enyhék maradnak, egyre többen maradnak majd hoppon minden évben.
