Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A sikerhez nem kell szépnek lenni, elég, ha okos és ügyes vagy. Legalábbis ezt üzeni az idén 70 éves születésnapját ünneplő Rowan Atkinson példája, aki elsősorban az általa megformált Mr. Bean karakterének köszönhetően tett szert világhírnévre. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy a siker mögött, amit főként a csetlő-botló, szinte kivétel nélkül szerencsétlen és nevetséges helyzetekbe keveredő figura bőrébe bújva ért el a színész, nem egy elképzelt alak, hanem maga Atkinson áll.
Rowan Atkinson, az örök tökéletlenség megtestesítője bebizonyította, hogy gyengeségeink és kudarcaik ellenére nap mint nap elképesztő dolgokat érhetünk el. Ám ehhez bátornak kell lennünk, és meg kell tennünk a tőlünk telhető legjobbat. Motivációs sikertörténete azt üzeni, szenvedéllyel, kemény munkával, elhivatottsággal szinte bármit elérhetünk.
Bántották, és senki nem bízott benne
Rowan Atkinson középosztálybeli családban született. Gyermekkorában rengeteget szenvedett dadogása miatt, ráadásul külseje okán is igen sokszor csúfolták az iskolában. Zaklatói fizimiskája alapján azt állították, úgy néz ki, mint egy földönkívüli lény. A folyamatos támadások és gúnyolódások miatt igen félénk, visszahúzódó gyerek volt, és alig akadt egy-két barátja. Társaság híján a tanulásban, a tudományokban lelte meg örömét, annak ellenére, hogy tanárai úgy gondolták, egyetlen tantárgyból sem tud kiemelkedőt nyújtani.
Igaz, nem lett belőle zseni vagy tudós, azzal, hogy felvételt nyert az Oxfordi Egyetemre, és villamosmérnökként mesterdiplomát szerzett, bebizonyította, hogy mindenki téved vele kapcsolatban.
Így lett Rowan Atkinson Mr. Bean
A színjátszásba, a színészetbe az egyetemen szeretett bele, de beszédzavara miatt nem tudott színpadra állni. Ez azonban nem tántorította el attól, hogy filmekben és tévéműsorokban szerepeljen. Elhatározta, hogy megvalósítja álmát, és színész lesz, ezért beiratkozott egy színjátszó csoportba. Az akarat azonban kevés volt ahhoz, hogy elérje az álmait, mert a dadogás útjába állt. Beszédhibája miatt sorozatosan elutasították, ami bár elkeserítette, de soha nem vesztette el az önmagába vetett hitét.
A kudarc feldolgozásában és a csalódások túlélésében óriási kapaszkodót jelentett számára nagy szenvedélye, a humor.
Atkinson mindig is értett ahhoz, hogy másokat megnevettessen, és tudta, hogy nagyon jó ebben. Rájött, hogy amikor valamilyen karaktert alakít, szinte folyékonyan tud beszélni, így megtalálta a módját annak, hogy leküzdje a dadogását. Sőt, épp akadozó beszéde ihlette és ösztönözte Rowan Atkinsont arra, hogy megalkossa a furcsa, szürreális és ma már beszélő karaktert, Mr. Beant.
Rowan Atkinson Mr. Bean karakterével világhírnévre tett szert, és más műsorokkal is sikereket ért el.
Az angol színész, humorista és forgatókönyvíró minden akadály ellenére, amivel külseje és beszédzavara miatt szembesült, bebizonyította, hogy kidolgozott felsőtest és hollywoodi sárm nélkül is lehet a világ egyik legkedveltebb és legelismertebb színésze.
Rowan Atkinson magánemberként komoly és félénk, ennek ellenére immár több mint 40 éve másokat megnevettet. A világhírnév magabiztos és határozott férfivá tette a korábban gyermekként megalázott és megszólt színészt. A diáktársai által ufónak csúfolt Atkinsonból egy visszafogott, sportos és jóképű úriember lett, aki a hétköznapokban is épp úgy mozog, mint ahogyan Mr. Bean, vagyis mint egy színpadra készülő táncos.
Minden viccnek van áldozata
A múlt nyomai azonban nem tűntek el nyomtalanul. Atkinson még ma is lassú mondatokban, megfontoltan beszél, hiszen időnként még most is megesik, hogy dadog. Emiatt erős kontroll alatt tartja magát.
Saját bőrén tapasztalta meg azt is, hogy a tragédiát és a vígjátékot csupán csak egy hajszál választja el egymástól, és azt is, hogy az egyik sem lehet a másik nélkül.
Tudja, hogy minden viccnek van áldozata, legyen az kitalált vagy valóságos személy, illetve szituáció. Azt mondja, ő nem olyan, mint néhány komikus, akik mindig viccesek. Atkinson velük ellentétben szégyellős, és nem él önpusztító életet. Munkamódszere is eltér a többiekétől, hiszen szigorúan forgatókönyvből dolgozik, és nagyon sokat próbál, hogy vicces legyen, és a poénjai üljenek.
Rowan Atkinson magánélete soha nem volt nyitott könyv
Atkinson a sikert soha nem tartotta fontosnak. Egy interjúban azt nyilatkozta, számára a humorizálás csupán hobbi volt, amiből munka lett. Ez az oka annak is, hogy míg az elején, amíg őt is szórakoztatta a humorizálás, sokkal jobban élvezte a munkát. De, amikor komolyabbá vált, már aggódott a siker vagy a kudarc miatt.
„Összességében gyakran nagyon boldog ember vagyok.
Ugyanakkor mégsem vagyok boldog, amikor a munkámat végzem. Sokkal boldogabb vagyok, amikor befejeztem, és már csak visszagondolok rá” – fogalmazott Atkinson, aki soha nem teregette ki a magánéletét.
Mindez nem véletlen, mindig is azt szerette volna, ha a munkája miatt ismerik el, nem pedig azért, hogy ki ő, honnan származik, milyen családi életet él, és mit gondol a világról. Mindig is tartotta magát ehhez az elhatározásához, és ahogyan a szüleiről, úgy a feleségéről és a gyermekeiről sem beszélt soha.
Charlie Chaplinnek több fiatal lány is igent mondott az oltár előtt, de csak egyikükkel volt igazán boldog.
