Ez volt az ókor ketchupja: mindent ezzel a szósszal ettek a rómaiak

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ha azt mondjuk, hogy ketchup, mindannyian a piros, édes-savanykás paradicsomszószra gondolunk, ami elengedhetetlen hozzávalója egy nagy adag sült krumplinak vagy egy jó hamburgernek. De tudtad, hogy már az ókori rómaiaknak is volt egy saját verziójuk, amit szinte minden ételhez fogyasztottak?

Ez a szósz nem más, mint a garum, a birodalom egyik legkedveltebb és legfontosabb öntete, ami nemcsak a rómaiak tányérjára került, de a történelemben is mély nyomot hagyott.

De vajon mi is az a garum?

Az ókori Róma gasztronómiája egyik legizgalmasabb fejezetének számít a garum titokzatos története, ugyanis ez a különleges szósz valójában erjesztett halakból készült. Furcsának tűnik? A mai ízlésünk számára talán kissé szokatlan lehet, hogy egy halszósz legyen minden étel alapvető kiegészítője, ám a rómaiak rajongtak érte. A garum ízvilága az umami, vagyis az az íz, amelyen a modern kulináris kísérletek során oly sokan keresnek, ugyanis teltséget és komplexitást ad az ételeknek. Ha megkérdeznénk egy séfet, hogy napjainkban mi az umami titka, valószínűleg valamilyen egzotikus hozzávalót említene, például különböző sajtféléket vagy a szójaszószt.

Az ókori rómaiak számára a garum volt az, ami az ételeket ennyire ízletessé és ellenállhatatlanná tette.

Ezt a sós szószt ráöntötték a főtt húsokra, zöldségekre, de előfordult, hogy desszertek mellé is
Fotó: VadimZakirov / Getty Images Hungary

A mindennapok szósza

A garum olyannyira sokoldalú ízvilágot kölcsönzött az ételeknek, hogy a rómaiak gyakorlatilag mindenhez használták. Ezt a sós szószt ráöntötték a főtt húsokra, zöldségekre, de előfordult, hogy desszertekhez is hozzáadták, hogy kiemeljék az ételek természetes ízeit.

A garummal való ízesítés nemcsak praktikus, de gazdaságos is volt, hiszen gyakran használták fűszerek és só helyett.

A rómaiak házából biztosan nem hiányozhatott, ugyanis nemcsak a főzéshez használták, hanem afrodiziákumként, sőt, gyógyhatású szerként is számon tartották. Úgy gondolták, hogy a garum elősegíti az emésztést, javítja az egészséget és tisztítja a testet. Éppen ezért a hétköznapi emberek asztalára is eljutott, de természetesen a legjobb minőségű garumot csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak.

Így készült a rómaiak ma is híres szósza

A garum elkészítése igazi művészetnek számított, és a receptjeit különböző családok, régiók őrizték teljes titokként. Bár az alapanyagok egyszerűek voltak (hal, só és fűszerek), az erjedési folyamatra különösen nagy hangsúlyt fordítottak. A halakat rétegesen besózták, majd nagy agyagedénybe helyezték, hogy a természetes folyamat beinduljon. A meleg éghajlatnak köszönhetően a halak gyorsan bomlani kezdtek, és ahogy az enzimek lebontották a húst, egy sötétbarna, sós, ízletes szósz keletkezett. A különböző fajtájú garumokat attól függően készítették el, hogy milyen halakat használtak fel. Voltak a könnyebben elérhető, olcsóbb változatok, de a legfinomabb garumokat titkos receptek alapján készítették, és luxuscikként tartották számon.

Idézőjel ikon

Egyes források szerint egy apró ibériai városban Baelo Cladia-ban gyártották a legjobb garumot, ahol az évszázadok során igazi garumipar fejlődött ki.

Gyakran a társadalmi státuszt is meghatározta az, hogy milyen garumot használtak az étkezések során
Fotó: mikroman6 / Getty Images Hungary

A garum mint társadalmi jelenség

Az ókori Rómában a garum nemcsak egy egyszerű szósz volt, hanem egyfajta szimbólummá vált. Gyakran a társadalmi státuszt is meghatározta az, hogy ki milyen garumot használt az étkezések során. Mivel a legjobb garum drága volt, éppen ezért a gazdagság egyik jelképe lett. Meghatározó szerepet játszott a római ünnepek, lakomák vagy banketten során.

Idézőjel ikon

Hangsúlyos volt az is, hogy mivel tálalták ezeket, és hogyan szolgálták fel.

Nem csak Róma eledele volt

A garum nemcsak Rómában volt népszerű, hanem az egész birodalomban elterjedt. A római hódítások előrehaladtával pedig ez a szósz egyre távolabbi helyekre is eljutott, például Hispániába, Gallia déli részére, Észak-Afrikába és Kis-Ázsiába. A régészek számos olyan települést találtak, ahol a garum előállításával és kereskedésével foglalkoztak. Ezek az építmények hatalmas méretűek voltak, ezáltal jelentős gazdasági hatásuk is volt a környéken.

Amellett, hogy gazdaságilag jelentős eredménye volt, hátránya, hogy a halak erjedésének szaga rendkívül erős volt, így a halgazdaságok környékén sokszor elviselhetetlen szag terjengett. Mindez természetesen nem akadályozta meg az ókori rómaiakat abban, hogy továbbra is foglalkozzanak a garummal.

Bár a Római Birodalom bukásával a garum is fokozatosan eltűnt az ételek mellől, nyomai mind a mai napig fellelhetők. Az ókori recept modern változatát még mindig elkészítik, többnyire Olaszország déli részén, ahol néhány hagyományőrző család megpróbálja feléleszteni ezt az elfeledett ízt.

Egy biztos: a rómaiak tudtak valamit az ízek harmóniájáról. Az umami titka már az ókorban is létezett, és az a garum szósz volt. Enélkül a rómaiak el sem tudták képzelni az étkezéseiket.

Ha kíváncsi vagy arra, hogy mit mondanak a külföldiek a magyarok zsíros kenyerére, olvasd el az erről szóló cikkünket!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Fajth Evelin
Fajth Evelin
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.