Gyerekkor a hetvenes-nyolcvanas években: így nőttünk fel a szocializmus alkonyán

Olvasási idő kb. 2 perc

A hetvenes-nyolcvanas években valódi retró gyerekkort élhettek meg a legkisebbek. Képekben mutatjuk meg, milyen volt gyermeknek lenni akkor, amikor a tél még sok hóval érkezett, farsangra nem öltözött Pókembernek senki, márkás gyerekruhák pedig gyakorlatilag nem is léteztek.

Nem arról van szó, hogy mikor volt jobb, vagy éppen rosszabb gyereknek lenni, hanem arról, mennyire más volt a kétfajta élmény. Az internet szót senki sem ismerte, de még számítógépek sem voltak a háztartásokban – sőt, a színes tévé sem volt alapvetés.

A szórakozás egészen mást jelentett ezeknek a gyerekeknek, mint a maiaknak, és másféle eszközök, körülmények vették körül őket.

Farsangra nem Ninjago-hősnek vagy Wednesdaynek öltöztek akkoriban, a játszótereket nem a divatos meseírók karaktereinek megfelelően dekorálták

– sőt, tulajdonképpen nem dekorálták, jött a fémmászóka meg -libikóka és a színes csúszda, ennél többről senki sem tudott.

Kattints a képre, nyílik a galéria, amely után a cikk folytatódik!

Galéria ikon

12

Galéria: Gyerekkor a hetvenes-nyolcvanas években
Fotó: Kanyó Béla / Fortepan

A ruhákat sem nagy áruházláncokból szerezték be a szülők: ha szerencséd volt, nem a nővéredtől vagy bátyádtól örököltél, de az egy-egy divatosabb darab sem egy szlogenes vagy kontrolleres pólót jelentett, hanem mondjuk Mickey vagy Minnie egeret. Ha kilukadt, akkor megfoltozták, és lehetett úgy hordani tovább.

A retró gyerekkor más volt még

A nyugati játékokról a szocializmusban a legtöbben csak álmodoztunk: nekem egy igazi, rendes, eredeti Barbie volt minden álmom legnagyobbika. Nem egy „szegény rokon” , akinek ragasztóval pamacsolták a fejére a haját, hanem egy igazán divatos darab – máig emlékszem a végül karácsonyi ajándékba kapott lovagló Barbie csizmájának érintésére. Fakockával és tüskeépítővel ütöttük el az időt, rengeteg műanyag állatunk és katonánk volt, de még ólom kisautóink is.

Idézőjel ikon

A szüleink sokkal kevesebb dolog miatt aggódtak, mint manapság,

de ez nem azt jelenti, hogy a kulcsos gyerekek korában ne lett volna semmilyen veszélyforrás, amely miatt főhetett volna a fejük.

Ha szívesen nosztalgiáznál még ebben az időszakban, nézd meg a nyolcvanas évek autóit vagy a panelek életét bemutató galériáinkat!

Nyitókép: Fortepan/Fodor András örökösei

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezen a reptéren úgy érezheted magad, mint egy erdőben

Egy repülőtér általában a rohanásról, a sorban állásról és a zajról szól. Van azonban egy különleges reptér a világon, ahol már az érkezés pillanatában lelassul minden, és a természet közelsége fogadja az utazót.