Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A hetvenes-nyolcvanas években valódi retró gyerekkort élhettek meg a legkisebbek. Képekben mutatjuk meg, milyen volt gyermeknek lenni akkor, amikor a tél még sok hóval érkezett, farsangra nem öltözött Pókembernek senki, márkás gyerekruhák pedig gyakorlatilag nem is léteztek.
Nem arról van szó, hogy mikor volt jobb, vagy éppen rosszabb gyereknek lenni, hanem arról, mennyire más volt a kétfajta élmény. Az internet szót senki sem ismerte, de még számítógépek sem voltak a háztartásokban – sőt, a színes tévé sem volt alapvetés.
A szórakozás egészen mást jelentett ezeknek a gyerekeknek, mint a maiaknak, és másféle eszközök, körülmények vették körül őket.
Farsangra nem Ninjago-hősnek vagy Wednesdaynek öltöztek akkoriban, a játszótereket nem a divatos meseírók karaktereinek megfelelően dekorálták
– sőt, tulajdonképpen nem dekorálták, jött a fémmászóka meg -libikóka és a színes csúszda, ennél többről senki sem tudott.
Kattints a képre, nyílik a galéria, amely után a cikk folytatódik!
A ruhákat sem nagy áruházláncokból szerezték be a szülők: ha szerencséd volt, nem a nővéredtől vagy bátyádtól örököltél, de az egy-egy divatosabb darab sem egy szlogenes vagy kontrolleres pólót jelentett, hanem mondjuk Mickey vagy Minnie egeret. Ha kilukadt, akkor megfoltozták, és lehetett úgy hordani tovább.
A retró gyerekkor más volt még
A nyugati játékokról a szocializmusban a legtöbben csak álmodoztunk: nekem egy igazi, rendes, eredeti Barbie volt minden álmom legnagyobbika. Nem egy „szegény rokon” , akinek ragasztóval pamacsolták a fejére a haját, hanem egy igazán divatos darab – máig emlékszem a végül karácsonyi ajándékba kapott lovagló Barbie csizmájának érintésére. Fakockával és tüskeépítővel ütöttük el az időt, rengeteg műanyag állatunk és katonánk volt, de még ólom kisautóink is.
A szüleink sokkal kevesebb dolog miatt aggódtak, mint manapság,
de ez nem azt jelenti, hogy a kulcsos gyerekek korában ne lett volna semmilyen veszélyforrás, amely miatt főhetett volna a fejük.
Ha szívesen nosztalgiáznál még ebben az időszakban, nézd meg a nyolcvanas évek autóit vagy a panelek életét bemutató galériáinkat!
Nyitókép: Fortepan/Fodor András örökösei
