Amikor a luxust az jelentette, hogy már volt autód, egészen másként közlekedtünk – erre a retró időszakra bár nosztalgiával emlékezünk vissza, és nem csak az üzemanyagárak miatt, azért nehézségekben is bővelkedett a közlekedés.
Ha egy ajtó bezárul, kinyílik egy másik: ez nemcsak az életben használt, önmagad biztatására alkalmas szlogen, hanem a keleti blokkból származó autókkal kapcsolatos internetes bölcsesség is, ahogyan az Glázer Tamás Így autóztunk a 80-as években címet viselő retró könyvének bevezetőjében előkerül. Aki napi szinten használt ebben az évtizedben autót, netán hosszabb, külföldi útra is merészkedett vele, vagy az oldtimernek még, funkcióját hibamentesen betöltő járműnek már nem alkalmas öreg járgánnyal rótta az utakat, az biztosan rengeteg emléket tud felidézni most magában.
Trabanton szállni élvezet: ez az autó a korszak jelképe is lehetne
Nem véletlen, hogy dal született róla, vagy hogy egyes fővárosokban, köztük Budapesten is a mai napig kínálnak trabantos városnéző túrákat – ezzel az érával teljesen egybefonódott a 34 éven át gyártott autó. Bár úgy tűnhet, szinte végtelen darab gurult le belőle a gyártósorokról, valójában csak 3 milliót készítettek, viszont ezeknek piaca meglehetősen szűk volt, így ahol megjelentek, ott könnyen reprezentálták felül valós arányukat a világon gyártott négykerekűek körében.
A jellegzetes formavilágú autó sokak számára a vágyak netovábbja volt: itthon tíz évet kellett rá általában várni, míg az NDK vidéki területein ez akár 18 év is lehetett.
Egyévi átlagfizetést kellett érte leszurkolni, mégse zavarta a 601-es típust birtoklókat, hogy ezért cserébe maximum 100 kilométer per órával tudtak haladni vele.
Karosszériájában újrahasznosított gyapjúrostot is felhasználtak, de túlzottan biztonságosnak nem volt nevezhető a jármű, mely így készült. (Ugye mindenkinek megvan az a jelenet a Macskajajból, amelyikben disznó rágja a Trabant oldalát…)
Ha megy az autó, az már önmagában nagy dolog
Az autókhoz hozzájutni nem volt egyszerű, de ha valakinek birtokába is került a Merkuron keresztül egy jármű, egyáltalán nem volt még biztos, hogy az pöccre indul. Gyakorta érkeztek meglehetősen komoly hibákkal a járművek, az is előfordult, hogy mielőtt átadták volna azokat a tulajdonosoknak, szétszedték, majd egy kicsit rendesebben összerakták őket. De azért ez sem oldott meg mindent.1986-ban 90 ezer autót adott el a vállalat, amelyhez idővel a garanciális szervizelés feladata is odakerült. Nos, ezek a járművek egymillió meghibásodást produkáltak az első évben, melyet az utakon töltöttek…
Ismerve a tényt, miszerint mint minden másból, alkatrészekből is hiány volt, ez nem tehette túl vidámmá az egyszeri autótulajdonosokat, sőt. Ment hát a berhelés az utcán, olajfoltos munkásruhában a jármű alatt fekve akár hóban-fagyban. Persze ez sem volt mindig elég. Emlékszem arra, amikor Polski Fiat 125p típusú, zöld színű, TK 98 25 forgalmi rendszámú, a családban kora miatt csak öreg zöld néven futó autónkkal (melyben egyébként ekkoriban már eggyel többen ültünk, mint ahány fősre tervezték) lerobbantunk a budapesti forgalomban.
Az esőben, rendőrökkel toltuk a Polskit az Árpád hídon, és minden egyes vizsgáztatás rémálmot jelentett a teljes családnak.
[neon-image id="23014" is_popup="True"][/neon-image]Az első villanyautók kora is ez volt
A sok nehézség ellenére a nyolcvanas években emelkedett a magyarországi személygépkocsik száma egymillió darab fölé, és ha a benzinárat és az átlagkeresetet egybevetjük, ahogyan azt Glázer Tamás is megtette könyvében, látszik, hogy akkoriban valamivel olcsóbb volt autózni – már ha a fenti folyamatos javítgatások költségeit nem vesszük bele a képletbe…
Jelentősen nőtt az évtizedben az országban elérhető autópálya-szakaszok hossza is: az M1, az M3 és az M7 is bővült, és elkezdték alkalmazni a traffipaxokat is, mivel az autósok rákaptak a sebességhatárokon túli autózás élvezetére is.
Érdekesség, de ekkor kezdődött a villanyautózás is – igen, jól olvasod, az első elektromos meghajtású autók is ekkor születtek meg, meghaladva korukat. A modell akkor nem vált be, mint az az autózás későbbi történetéből világosan kiderült, de legalább volt mihez visszanyúlni a későbbiekben.
Ha nemcsak olvasnál a retró autókról, de fotókon is nézegetnéd őket, ajánljuk ezt a galériánkat is!
(Borítókép: Fortepan / MHSZ)
