„Az esőben, rendőrökkel toltuk a Polskit az Árpád hídon” – így autóztunk a 80-as években

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Amikor a luxust az jelentette, hogy már volt autód, egészen másként közlekedtünk – erre a retró időszakra bár nosztalgiával emlékezünk vissza, és nem csak az üzemanyagárak miatt, azért nehézségekben is bővelkedett a közlekedés.

Ha egy ajtó bezárul, kinyílik egy másik: ez nemcsak az életben használt, önmagad biztatására alkalmas szlogen, hanem a keleti blokkból származó autókkal kapcsolatos internetes bölcsesség is, ahogyan az Glázer Tamás Így autóztunk a 80-as években címet viselő retró könyvének bevezetőjében előkerül. Aki napi szinten használt ebben az évtizedben autót, netán hosszabb, külföldi útra is merészkedett vele, vagy az oldtimernek még, funkcióját hibamentesen betöltő járműnek már nem alkalmas öreg járgánnyal rótta az utakat, az biztosan rengeteg emléket tud felidézni most magában.

Trabanton szállni élvezet: ez az autó a korszak jelképe is lehetne

A vágy titokzatos tárgya, az autó, melynél sokkal retróbb kevés van
Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Nem véletlen, hogy dal született róla, vagy hogy egyes fővárosokban, köztük Budapesten is a mai napig kínálnak trabantos városnéző túrákat – ezzel az érával teljesen egybefonódott a 34 éven át gyártott autó. Bár úgy tűnhet, szinte végtelen darab gurult le belőle a gyártósorokról, valójában csak 3 milliót készítettek, viszont ezeknek piaca meglehetősen szűk volt, így ahol megjelentek, ott könnyen reprezentálták felül valós arányukat a világon gyártott négykerekűek körében.

A jellegzetes formavilágú autó sokak számára a vágyak netovábbja volt: itthon tíz évet kellett rá általában várni, míg az NDK vidéki területein ez akár 18 év is lehetett.

Egyévi átlagfizetést kellett érte leszurkolni, mégse zavarta a 601-es típust birtoklókat, hogy ezért cserébe maximum 100 kilométer per órával tudtak haladni vele.

Karosszériájában újrahasznosított gyapjúrostot is felhasználtak, de túlzottan biztonságosnak nem volt nevezhető a jármű, mely így készült. (Ugye mindenkinek megvan az a jelenet a Macskajajból, amelyikben disznó rágja a Trabant oldalát…)

Ha megy az autó, az már önmagában nagy dolog

Az autókhoz hozzájutni nem volt egyszerű, de ha valakinek birtokába is került a Merkuron keresztül egy jármű, egyáltalán nem volt még biztos, hogy az pöccre indul. Gyakorta érkeztek meglehetősen komoly hibákkal a járművek, az is előfordult, hogy mielőtt átadták volna azokat a tulajdonosoknak, szétszedték, majd egy kicsit rendesebben összerakták őket. De azért ez sem oldott meg mindent.1986-ban 90 ezer autót adott el a vállalat, amelyhez idővel a garanciális szervizelés feladata is odakerült. Nos, ezek a járművek egymillió meghibásodást produkáltak az első évben, melyet az utakon töltöttek…

Autók a Merkur-telepen
Fotó: Fortepan/Bojár Sándor

Ismerve a tényt, miszerint mint minden másból, alkatrészekből is hiány volt, ez nem tehette túl vidámmá az egyszeri autótulajdonosokat, sőt. Ment hát a berhelés az utcán, olajfoltos munkásruhában a jármű alatt fekve akár hóban-fagyban. Persze ez sem volt mindig elég. Emlékszem arra, amikor Polski Fiat 125p típusú, zöld színű, TK 98 25 forgalmi rendszámú, a családban kora miatt csak öreg zöld néven futó autónkkal (melyben egyébként ekkoriban már eggyel többen ültünk, mint ahány fősre tervezték) lerobbantunk a budapesti forgalomban. 

Az esőben, rendőrökkel toltuk a Polskit az Árpád hídon, és minden egyes vizsgáztatás rémálmot jelentett a teljes családnak.

[neon-image id="23014" is_popup="True"][/neon-image]

Az első villanyautók kora is ez volt

A sok nehézség ellenére a nyolcvanas években emelkedett a magyarországi személygépkocsik száma egymillió darab fölé, és ha a benzinárat és az átlagkeresetet egybevetjük, ahogyan azt Glázer Tamás is megtette könyvében, látszik, hogy akkoriban valamivel olcsóbb volt autózni – már ha a fenti folyamatos javítgatások költségeit nem vesszük bele a képletbe…

Jelentősen nőtt az évtizedben az országban elérhető autópálya-szakaszok hossza is: az M1, az M3 és az M7 is bővült, és elkezdték alkalmazni a traffipaxokat is, mivel az autósok rákaptak a sebességhatárokon túli autózás élvezetére is.

Meredeknek néz ki, de megoldotta
Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr

Érdekesség, de ekkor kezdődött a villanyautózás is – igen, jól olvasod, az első elektromos meghajtású autók is ekkor születtek meg, meghaladva korukat. A modell akkor nem vált be, mint az az autózás későbbi történetéből világosan kiderült, de legalább volt mihez visszanyúlni a későbbiekben.

Ha nemcsak olvasnál a retró autókról, de fotókon is nézegetnéd őket, ajánljuk ezt a galériánkat is!

(Borítókép: Fortepan / MHSZ)

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.