Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem véletlen, hogy életünk legízletesebb fogására eleddig nem a repülőgépen felszolgált ételek között bukkantunk. A fedélzeti étkezés ugyanis időnként, finoman szólva, kiábrándítóan íztelen. De vajon miért érezzük semmilyennek a levegőben kapott falatokat?
Bár sok mindent szeretünk rákenni a különféle légitársaságokra, az ételekért nem őket kell hibáztatnunk. Akár hisszük, akár nem, mindezért az ízlelőbimbóinkat kell számonkérni, hiszen a levegőben való tartózkodás során bekövetkező környezeti változások jelentősen befolyásolhatják azok tevékenységét. De nézzük csak meg közelebbről ezt a jelenséget!
A magasban minden más lesz
Az ugye mindenki számára magától értetődő, hogy megannyi fizikai paraméter drasztikusan megváltozik azalatt, amíg a földtől a felhők fölé, körülbelül 10-11 ezer méteres magasságba röppenünk. Az egyik ilyen tényező a páratartalom, vagyis a légköri nedvesség, amely már 9 ezer méteres magasságban is 12 százalék körüli – ez lényegesen kevesebb, mint a legtöbb sivatagé.
E páratartalom és a légköri nyomás változásának kombinációja pedig már pont elég ahhoz, hogy akár 30 százalékkal csökkenjen az ízlelőbimbók érzékenysége az édes és sós ételekkel szemben.
Igen, ez felelős a már jól ismert hatásért, azért, hogy az ételek íze fanyarabb.
Így zavarják össze a hangok az ízeket
Fanyar ízek ide vagy oda, vannak bizonyos környezeti változások, amelyek miatt viszont épp hogy intenzívebben érzékeljük az ízeket a magasban.
Például azért, mert a repülőgépen a motorok hangja miatti háttérzaj akár a 85 decibelt is elérheti, e magas zajszint miatt pedig az olyan fűszerek, mint a kardamom, a curry és a citromfű íze áthatóbb lehet, mint a cukoré vagy épp a sóé.
Jöhet a kérdés, hogy akkor mi történik a savanyú és a keserű ízekkel. A válasz: tulajdonképpen semmi, azokat szinte ugyanúgy érezzük a levegőben, mint a földön.
És még egy valami megváltozik
Talán nem gondolunk rá, de van egy másik tényező is, amely igenis befolyásolja, hogy mennyire élvezzük a fedélzeti ételeket, ez pedig nem más, mint a szaglás. Kiderült ugyanis, hogy valójában a szaglásnak köszönhető az utasok által az ízlelésnek tulajdonított különbségek túlnyomó többsége. És hogy miért? Erre ugyancsak a páratartalom változása a magyarázat, amely a párolgó orrváladék összetételét befolyásolva akadályozza az orrban lévő szagreceptorokat. A csökkent szaglás miatt pedig az ételek a levegőben közel kétszer olyan íztelenek lesznek.
Van, ami a szakácsokon is múlik
Ha már ízekről beszélünk, azt ne felejtsük el, hogy azért a szakácsoknak is van némi közük az ételek élvezhetőségéhez. Ám az vitathatatlan, hogy a fedélzeti tárolás, hűtés és melegítés miatt gyakran kell lemondaniuk olyan technikákról, amelyekkel ízletesebbé tehetők az ételek, de nem biztos, hogy túlélik a tartósítási folyamatot. Ezért is van, hogy ezt kompenzálandó, kicsivel több sót adnak az ételekhez.
