Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Persze hogy nem mindenki, de nagyon sokan akadnak, akik ugyan imádják variálni az ebédet és a vacsorát, de reggelire jobban szeretnek kizárólag tojást, zabpelyhet, vagy épp csokis gabonapelyhet enni, és nem is terveznek változtatni ezen. A tudomány most az ő szokásukat vette górcső alá, és rájött valami nagyon érdekesre.
Sok ember számára a reggeli – amelyet gyakran a nap legfontosabb étkezésének neveznek – egyben a nap legkevésbé izgalmas fogása is. Az első étkezések jellemzően egyszerűek, gyorsan és könnyen elkészíthetők, azonnal fogyaszthatók, és az sem baj, ha egy kicsit kalóriadúsabbak, hogy jól beinduljon a nap elfogyasztásuk után.
„Amikor az emberek megtalálják a nekik leginkább tetsző reggelit, általában ragaszkodni kezdenek hozzá, és nap mint nap azt eszik”
– áll az unalmas reggelik okát kutató tanulmányban.
A kutatók a közelmúltban több ezer amerikai és francia vizsgálati alany napi étkezési szokásait értékelték ki, és azt tapasztalták, hogy az emberek legtöbbször ugyanazt ették reggelire – és ezt örömmel tették. Ám amikor ugyanezek az emberek leültek ebédelni vagy vacsorázni, nagyobb változatosságot szerettek volna, és kellemesebb élményt vártak el az étkezéseiktől. Délben és este már eszükbe sem jutott ugyanazt választani, akár ők maguk készítették az ételt, akár nem.
Miért eszi mindenki reggelente nagy örömmel ugyanazt a fogást, és miért nem képesek ugyanezek a személyek minden egyes nap ugyanazt enni vacsorára és ebédre? A tudósok szerint pszichológiai, biológiai és kulturális tényezők alakítják az étkezéssel kapcsolatos elvárásainkat, és ezek a tényezők – és az evés iránti lelkesedésünk – a napszaktól függően változik.
Nappal és éjjel a testünk a cirkadián ritmust követi. Az élet szinte minden formája betartja ezeket a 24 órás ciklusokat, amelyek meghatároznak bizonyos fizikai, mentális és viselkedésbeli változásokat. A National Institutes of General Medical Sciences szerint az agy neuronjainak tízezrei szabályozzák ezt az úgynevezett biológiai órát, így alakul ki az a hétköznapi jelenség, hogy éjszaka, amikor sötét van, álmosnak érezzük magunkat, és éberebbek vagyunk, amikor a nap süt napközben.
Az Appetite folyóirat 2022. januári számában megjelent tanulmány szerint a cirkadián ritmus befolyásolja étkezési ütemezésünket is. A kutatók már korábban is vizsgálták a cirkadián ritmusok és a napközben elfogyasztott étkezések mérete és változatossága közötti összefüggéseket.
„Francia vagyok – általában sokféle ételt eszem egyszerre; ezt a helyi gasztronómiai társadalom nagyra értékeli. Nálunk a gasztronómiai változatosság nagyon fontos mindenki számára” – mondta Romain Cadario, a holland Erasmus Egyetem Rotterdami Menedzsment Karának adjunktusa, a tanulmány egyik szerzője.
„Mindezek ellenére minden egyes nap ugyanazt a reggelit eszem. Amikor erre rájöttem, a szerzőtársammal elkezdtünk beszélni erről a viselkedésmintáról” – fűzte hozzá a szakember arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon miért tartották fontosnak, hogy utánajárjanak az unalmas reggeli kérdésének.
(Cadario tipikus reggelije egy csésze kávé és egy darab pirítós volt akkoriban – és azóta is. A tanulmány társszerzője, Carey Morewedge, a Bostoni Egyetem professzora szintén ugyanazt a reggelit ette az elmúlt két évben: kávét, pirítóst mandulavajjal, és egy turmixot, amiben van avokádó, spenót, fehérjepor és banán is.)
Cadario és Morewedge korábbi tanulmányokat vizsgálva két célt határoztak meg, amelyek az étkezések megválasztását általában szabályozzák: a haszonelvűt, amelyben a gyakorlatiasság a legfontosabb, és a hedonikust, amelyben az élvezet a fontosabb. A kutatók ezt követően az étkezési tapasztalatok mintáinak megtalálására elemezték azokat az adatokat, amelyeket saját bevallásuk szerint adtak étkezési szokásaikról az 1275 amerikai és 2624 francia önkéntesből álló vizsgálati csoportok.
Felfedezték, hogy mindkét csoportban a résztvevők 68%-a egy héten belül legalább kétszer ette ugyanazt a reggelit, a franciák pedig még gyakrabban, mint az amerikaiak (73%, illetve 52% volt a két érték). Az elemzés során az is kiderült, hogy a megkérdezettek mindössze 9%-a ismételte egy héten belül meg a vacsoráját.
Az Egyesült Államokban és Franciaországban a szerzők szerint leginkább a kulturális tényezők adnak magyarázatot arra, hogy az emberek miért törekednének kevésbé változatos reggelire. Szerintük a kapitalista társadalmak gyakorlata sokunk számára egyszerűen kevesebb időt hagy a reggeli kiválasztására, elkészítésére és elfogyasztására. Vagyis egyrészt arról lehet szó, hogy állandóan dolgozunk és semmi kedvünk agyalni azon, mi legyen a reggeli: azt választjuk, ami kéznél van, és aminek az elkészítése már szinte a kezünkben van.
Mindezek mellett a cirkadián ritmus jó eséllyel szintén szerepet játszik: reggel, még éppen ébredezve mindenki jobbnak lát valami olyasmit enni, amin nem kell sokat gondolkodnia. A nap folyamán, amikor az energiánk csökken, előfordulhat, hogy egy-egy izgalmasabb étkezésre vágyunk ebéd vagy vacsora gyanánt.
A kutatók egyike ezek után azt javasolta, hogy a pszichológiai tényezőket is vegyék figyelembe. A nap elején, amikor az energiaszint magasabb, az emberek hajlamosabbak a haszonelvű célok elérésére és a gyakorlati döntések meghozatalára, ezért döntenek inkább az hasznos és egyszerű reggeli mellett a legtöbben az elegáns és izgalmas helyett.
Ám a nap előrehaladtával, ahogy az ember energiája gyarapodik és fogy, a haszonelvű célok jelentősége csökken. Az örömszerzés fontosabbá válik, és az ember hajlamosabb lesz az ízek és textúrák változatosságára. Így tehát minimum három oka van annak, hogy minden reggel ugyanazt választod: egyrészt félálomban nincs kedved gondolkodni a reggelin. Másrészt haszonelvű módon gondolkodsz, és nem fontos annyira, hogy a kedvencedet edd, inkább az, hogy hamar elkészüljön, és persze te is dolgozni jársz, így nem teheted meg, hogy órákig bruncholj, ezért nyúlsz ahhoz, amit tegnap is ettél, és amit a leggyorsabban összedobsz.
