Allah parancsát követve az iszlám hívők minden évben a ramadán böjti havában, pirkadattól naplementéig nem esznek egy falatot sem, és bármennyire meleg is van, nem is isznak egy kortyot sem. Még infúziót sem kaphatnak, a megkóstolásra kerülő ételt pedig lenyelés előtt ki kell köpniük, hogy minél jobban bele tudják képzelni magukat a nélkülözők és éhezők helyzetébe, ami által adakozóbbá is válnak. Tiltott ez idő alatt a házas élet is a nagyobb fokú önmegtartóztatás gyakorlása végett, mely türelmesebbé és fegyelmezettebbé tesz.
A szaúd-arábiai Mekkában i. sz. 570 körül született Mohamed próféta, aki ma a világ második legelterjedtebb vallásának, az iszlámnak alapítója, s aki a zsidó és keresztény vallási hagyományokból sokat merített az iszlám hit alappilléreinek lerakásához. A Próféta, a megegyezés szerint 622. július 16-án, híveinek kis csapatával Mekkából Medina városába tette át székhelyét, s ezzel kezdődött hivatalosan a muszlim időszámítás, és innentől tekintjük az iszlámot önálló vallásnak. Az új és egyre több hívet meghódító vallás szélesebb körű elterjedésének elején, 632-ben elhunyt Mohamed, életében csak szóban terjesztette tanait, melyeket 650-ig, azoknak feljegyzéseiből szent könyvbe gyűjtöttek össze a követők. A Korán ekképpen Allah kinyilatkoztatásait tartalmazza Mohamed által, 114 fejezetben.
Allah, a Korán útján, Mohamed próféta segítségével számos elvárást támaszt hívei felé, amilyen például a napi ötszöri imádság Mekka felé fordulva, a legalább egy ízben történő mekkai zarándoklat, vagy a radikálisnak tűnő, egy hónapon át betartandó ramadáni böjt.
2023-ban ez az időszak március 22. és április 20. közé fog esni.
A Koránban leíratott, hogy a ramadán böjtjét Allah azért kéri híveitől, hogy azzal is az igaz útra terelje őket.
Mohamed által kifejezésre jut Allah azon kívánsága is, hogy, aki otthonában tartózkodik a ramadán hónapjában, az tartsa be a böjtöt, aki pedig beteg, vagy úton van, az később pótólja ezt be, ugyanannyi számú napon át történő koplalással és önmegtartóztatással, ahányat elmulasztott. Tegye mindezt Allah parancsának engedelmeskedve, egyebek mellett, a következő célokkal:
A hála és a köszönet kifejezéseként Allahnak:
- az igaz útra terelésért és a Koránért,
- a hívők közé tartozás lehetőségének ajándékáért,
- a Korán útmutatónak elismeréséért.
Tanító szándékkal:
- arra ösztönzi a híveket, hogy uralkodni tudjanak anyagi jellegű vágyaikon,
- arra tanítja őket, hogy meg tudják magukat fékezni az Allah által tiltott dolgok tekintetében,
- együttérzésre nevel a nélkülözők felé, akik szűkölködnek vagy éheznek, s akikkel szemben adakozónak kell lenni,
- szándéka a szellemi létre felhívni a hívek figyelmét ahelyett, hogy vágyaik rabjaként éljenek,
- erősíti az önmérséklet gyakorlását, segít türelemre és fegyelemre nevelni,
- mindemellett az egészségre gyakorolt kedvező hatásaival is számol,
- s nem utolsósorban, Allah a hívő böjtölőknek az Utolsó Napra jutalmat is ígér.
Ezek érdekében minden felnőtt, egészséges és ép elméjű muszlim, aki éppen nem utazik, vagy nem tartósan beteg, köteles betartani a ramadán szabályait. Felnőttnek a 15. életévüket betöltöttek számítanak, akiknél a másodlagos nemi jellegek is megjelenni látszanak már. A kisebb korú gyermekeknek nem kötelező böjtölnie, ahogy a túl idős híveknek sem, vagy a betegeknek, a terhes vagy szoptató anyáknak sem.
Ramadán alatt megengedett például a fogmosás, az asztmás spray, a szem-, orr- és fülcsepp használata, kaphat a böjtölő injekciót vénába és izomba, de szájon át bevett gyógyszert vagy táplálékot helyettesítő infúziót nem. A házaspárok között egy csók még megengedett, ha azon a ponton meg tudják magukat fékezni, a házasélet és azt helyettesítő tevékenységek ugyanis már tilosak. Ételt is lehet kóstolni, de anélkül, hogy azt lenyelné a kóstolást végző az önmegtartóztatás jegyében.
