Kiderült, melyik pozitív tulajdonság jellemzi a legtöbb bűnözőt

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ha bűnözőt kellene jellemezni, biztosan csupa negatív tulajdonság jutna az eszünkbe. Azonban egy új kutatás szerint egy pozitív személyiségjegy is sokakra igaz.

A bűnözőknél gyakran előforduló személyiségjegyek közül olyanokra számítanánk, mint például az agresszió, a nárcizmus és a védekező magatartás. Egy új tanulmány azonban egy másik, meglepőbb tulajdonságot tárt fel, amelyre valószínűleg egyáltalán nem gondolnál: ez pedig a nyitottság.

Pozitív tulajdonságot fedeztek fel a bűnözőknél

A szakértők egy új felmérésben úgy tapasztalták, hogy a nyitottság szintén gyakran megfigyelhető a bűnözők jellemében. A romániai Babeş-Bolyai Tudományegyetem kutatói interjúkat készítettek két börtön elítéltjeivel, és összehasonlították személyiségjegyeiket egy közösségben élő, megfelelő kontrollcsoporttal.

Pozitív tulajdonságot találtak a kutatók a bűnözőknél
Fotó: DragonImages / Getty Images Hungary

A kutatásban 578 résztvevő vett részt, akiket két csoportra osztottak: egy 282 fős általános közösségi mintára és egy 296 fős, két romániai, szigorúan őrzött börtönből származó elítéltekből álló csoportra. A fogvatartottak csoportját két alcsoportra osztották tovább: bűnt első alkalommal elkövetőkre (129 fő) és visszaesőkre (167 fő). Rendhagyó módon a kutatók közül ketten a börtönből figyelték meg a rabokat, hogy reprezentatív képet kapjanak személyiségjegyeikről.

A bűnözői magatartást olyan bomlasztó cselekményekkel írták le, mint a lopás, a támadás, a csalás, a vandalizmus és a gyilkosság. Ezek jelentős károkat okoznak a társadalomnak, és negatívan befolyásolják a társadalmi rendet. Annak megértésében, hogy egyes egyének miért lépik át a bűnözés határát, a kutatók felfedezték, hogy az egymás mellett létező pozitív és negatív személyiségjegyek döntő szerepet játszanak.

Stabil és kiszámítható környezetben az egyének hajlamosak pozitív tulajdonságokat kifejleszteni, mint például a pozitív kapcsolatok fenntartására irányuló motiváció és az érzelmi stabilitás. Ezzel szemben a durva és nem támogató környezetben az egyéneknél idővel negatív tulajdonságok alakulhatnak ki, mint például a dominancia, a csalárdság és az erkölcsi normák figyelmen kívül hagyása, amelyek növelik a bűncselekmények elkövetésének kockázatát.

Kimutatták, hogy a rabok örömüket lelték az új élmények kipróbálásában, ami a szakértők szerint növelheti a kockázatvállalási hajlandóságukat is, ez pedig bűnözői magatartáshoz vezethet. Azonban a nyitottság nem jelzi előre a bűnismétlést, ami arra utal, hogy inkább a kezdeti bűncselekményeknél lehet releváns. Arra jutottak, hogy ez a tulajdonság az egyetlen pozitív személyiségvonás, amely növeli a bűnelkövetés esélyét.

Egyéb tulajdonságok szerepe a bűnözésben

A kutatók más tulajdonságokat is vizsgáltak. Az extraverzió például, amely jellemzően a barátkozásra való hajlammal és az asszertivitással társul, mind az első alkalommal elkövetők, mind a visszaesők esetében alacsonyabb volt, mint a büntetlen előéletű személyeknél.

Kapcsolatot találtak a neuroticizmus és a bűnelkövetés között is. A neuroticizmus, a stresszre vagy más negatív érzelmekre adott rossz reakció hajlama, ami szorongást, dühöt és szomorúságot eredményez, következetesen összefüggött mind az első alkalommal elkövetett bűncselekményekkel, mind a bűnismétléssel. Ez arra utal, hogy az érzelmi instabilitás kockázati tényező lehet a bűnelkövetés és a folytatása szempontjából.

Bizonyos negatív tulajdonságok hiánya is okozott meglepetést
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Összességében a tanulmány szerint a bűnözés legerősebb előrejelzője az érzelmi instabilitás, a kockázatvállalás, valamint a csalárdság magasabb szintje. E tulajdonságok minden egyes kombinációja jelentős mértékben összefügg a bűnelkövetéssel és a bűnismétlés valószínűségével. A bűncselekményekben részt vevő egyének érzelmi instabilitásról (magas neuroticizmus), csökkent pozitív érzelmekről, alacsonyabb asszertivitásról számolnak be, és kevésbé érzékenyek a szociális visszajelzésekre (alacsony extraverzió). Azonban a tudósok azt is kiemelik, hogy nem mindenki válik bűnözővé, aki ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik.

Váratlan eredmény az is, hogy más negatív vonások, mint az empátia hiánya, a bosszúvágy és az az érzés, hogy másoknál többet érdemelnek, nem bizonyultak a bűnözői magatartás jelentős előrejelzőinek.

Előfordulhat, hogy nem bánnak veled megfelelően a munkahelyeden. Az alábbi cikkünkben összeszedtük szakértő segítségével, mit tehetsz, ha megaláznak. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.