Letartóztatták a híres festőt a Louvre-ban, mert át akarta festeni saját képét

Olvasási idő kb. 4 perc

A posztimpresszionizmus egyik jeles képviselője volt Pierre Bonnard. A francia festő gyakran átfestette korábbi munkáit – akkor is, ha azok már gyűjtőknél vagy múzeumokban függtek a falon.

„De én vagyok Bonnard! Ez az én festményem!” – kiabálta a legenda szerint a festő, amikor a Louvre-ban elvezették, miután egyik képe átfestése közben, ecsettel a kezében tetten érték. A francia művész a színek és a tökéletesség megszállottja volt, így olykor évek elteltével is újra elővette már késznek gondolt képeit, hogy módosítson rajtuk – függetlenül attól, hogy az alkotások épp hol voltak.

Eredetileg ügyvédnek tanult

Bonnard 1867-ben született Párizs mellett, egy kisvárosban. Hogy apjának megfeleljen, jogi tanulmányokat folytatott, ám közben bejárt Rodolphe Julian magániskolájába, a Julian Akadémiára – itt ismerkedett meg a többi között Édouard Vuillard-ral, Paul Sérusier-vel és Maurice Denis-vel, akikkel később közösen alapították a Nabis művészeti csoportosulást.

Pierre Bonnard odavolt a színekért
Fotó: wikimedia commons

Ám mielőtt ez bekövetkezett, Bonnard-nak még el kellett köteleződnie a művészet mellett. Erre azután került sor, hogy befejezte a katonai szolgálatot, és megszerezte az ügyvédi engedélyét – a hivatalos névjegyzékbe való felvételhez szükséges vizsgán ugyanakkor elbukott.

Idézőjel ikon

Tulajdonképpen nem is maradt más lehetősége, mint a festészet.

Szivardobozból talizmán

Művészeti tanulmányai alatt szerzett barátaival közösen ekkor alapították meg a Nabis-t – a csoportosulásba roppant különböző stílusú festők tartoztak, ám mindannyiuknak komoly művészi ambícióik voltak. Bonnard vonzalma az élénk színekhez ebben az időben alakult ki: nagy hatással volt rá Paul Gauguin, akinek festészetével egészen sajátos módon ismerkedett meg. Paul Sérusier meglátogatta a Gauguin köré tömörült festőközösséget, és ott-tartózkodása alatt egy erdei séta alkalmával a híres festő ezt mondta neki:

Idézőjel ikon

„Milyennek látja ezt a fát? Zöld. Használja palettája legszebb zöldjét! És ezt az árnyékot? Inkább kéknek? Ne féljen a lehető legkékebbre festeni!”

Sérusier: Talizmán
Fotó: wikimedia commons

Sérusier megfogadta Gauguin tanácsát, és egy szivardoboz aljára aprócska képet festett. Párizsba visszatérve az élénk színű alkotást megmutatta barátainak – ez lett a Nabis talizmánja (a kép így is vált ismertté: a Talizmán). Gauguin stílusa Bonnard-ra is nagy hatással volt, noha a festő korábban sosem hallott az impresszionizmusról.

Picassónak nem tetszett Pierre Bonnard festészete

Művészete az impresszionizmus mellett szimbolista jegyeket is mutat, illetve a japán művészet is inspirálóan hatott rá – olyannyira, hogy a művészközösségben kiérdemelte a „nagyon japán Nabi” („Le Nabi le trés japonard”) becenevet.

Színhasználata, valamint átdolgozásra, tökéletesítésre való hajlama azonban nem nyerte el mindenki tetszését. „A határozatlanság pot-pourrija” – mondta róla egyszer Picasso. „Ha elég sokáig nézi a vásznat, végül úgyis hozzáad egy kis sárgát, ahelyett, hogy eldöntené, milyen színűnek kellene lennie az égboltnak.” A spanyol festő így summázta véleményét:

Idézőjel ikon

„nem is festészet, amit csinál”.

Némi igazsága lehetett Picassónak: Bonnard valóban rengeteg sárgát használt
Fotó: wikimedia commons

A színek megszállottja volt

Az utókor persze nem igazolta Picasso szavait, bár az a jelenség, melyet a spanyol festő határozatlanságként írt le, kétségtelenül valóban létezett. Oka azonban nem a határozatlanságban, hanem Bonnard színek iránti szeretetében keresendő. Folyamatosan kísérletezett az árnyalatokkal, és amikor egy olyat alkotott, amely igazán megtetszett neki, nem tudta nem felhasználni. Így híressé vált arról, hogy újra és újra átdolgozza képeit, és amikor felfedez egy új színárnyalatot, azt korábbi alkotásain is használni akarja. A költő Jane Hirschfield például egyik versében új szót alkotott, és „bonnarding”-nak keresztelte ezt a jelenséget.

És valóban: egy 1998-as kiállítás katalógusában Sarah Whitfield művészettörténész arról írt: legendás történetek szólnak arról, hogy Bonnard mit meg nem tett azért, hogy végrehajthassa képein a változtatásokat, melyeket a fejébe vett.

Idézőjel ikon

„Barátait kérte meg, hogy tereljék el az őrök figyelmét a múzeumokban, máskor meg egy kis festékesdobozzal a zsebében váratlanul megjelent egy gyűjtő otthonában.”

Jobbra utolsó festménye, „A virágzó mandulafa”
Fotó: Getty Images Hungary / wikimedia commons

Állítólag egyszer a Louvre-ba is belopózott, és az őrök ecsettel a kezében, saját festménye előtt tartóztatták le. Talán ez is szerepet játszhatott abban, hogy Bonnard kifejezetten nem szerette a múzeumokat. „A múzeumokban az ablakok a legjobbak” – jegyezték föl egyszer a szavait a Louvre-ban sétálgatva.

Élete vége felé festményei egyre világosabbá váltak, többek között annak hatására, hogy többször meglátogatta otthonában az idős Claude Monet-t. A legenda szerint élete utolsó művét, „A virágzó mandulafa” című képet már nem tudta teljesen befejezni. Amikor 1947-ben már túl gyenge volt ahhoz, hogy az ecsetet használni tudja, unokaöcsének adta ki végső utasítását:

Idézőjel ikon

„egy kis sárga kell még bele”.

Caravaggio elsősorban nem a színhasználatáról, hanem például a fény-árnyék zseniális megragadásáról híres – no meg persze botrányairól, melyek végül a vesztét is okozták

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.

Világom

AI irányíthatja ezt az országot: rengetegen akarnak ott élni

Egy Fülöp-szigeteki trópusi szigeten indulhat el az egyik legfurcsább politikai kísérlet. Dan Thomson techvállalkozó szerint már körülbelül 12 ezren jelezték, hogy szívesen lennének lakói vagy e-lakosai annak a mikronemzetnek, amelyet mesterséges intelligenciák irányítanának.

Offline

Nem arról szól Tell Vilmos története, mint gondolod: viking legenda lehetett

Generációk nőttek fel Tell Vilmos, a bátor svájci számszeríjász történetén, aki a fia fejére helyezett almát lőtte le, hogy megmentse az életüket a zsarnok elnyomóktól. Bár a történet a szabadság egyetemes szimbólumává vált, a modern kutatások és a középkori krónikák szerint a drámai almás jelenet, a tegezbe rejtett második nyílvessző és a király elleni bosszú valójában évszázadokkal korábban, a ködös északon, a harcias vikingek földjén született meg.

Életem

Veszély leselkedik a magyar autósokra: ezt kell tenned, ha útközben te is meglátod

Fokozott figyelmet kérnek az autósoktól és a kerékpárosoktól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, akik az ilyenkor vándorló, hazánkban őshonos mocsári teknősökre hívták fel a figyelmet. Az állatok vonulási útvonala akár forgalmas helyeket is keresztezhet, így megnövelve a baleseti kockázatot.

Világom

Vészjósló fordulat az ebolajárványban: a halálos kór gyorsabb a szakembereknél

A Kongói Demokratikus Köztársaságban pusztító ebolajárvány már hosszabb ideje terjedt, mire az orvosok azonosították a vírust, ami jelentősen hozzájárult a helyzet súlyosbodásához. Ugyanakkor az ebola viszonylag sérülékeny vírus, és terjedése is korlátozott: közvetlen érintkezéssel fertőz, nem pedig a levegőben terjed. Emiatt rendkívül kicsi az esélye annak, hogy globális fenyegetéssé váljon.

Életem

10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ekkor jön az enyhülés

A hét első felében még kitart a nyárias meleg, kedden és szerdán helyenként 33-34 fokot is mutathatnak a hőmérők, ám csütörtöktől markáns lehűlés érkezik. Egy hidegfront hatására akár 10 fokkal is visszaeshet a nappali hőmérséklet, miközben erős szél és elszórt zivatarok is megzavarhatják az addigi zavartalan napsütést.

Szülőség

Allergia gyerekkorban: mikor nem szabad halogatni az orvost?

Kisgyerekkorban, sőt, csecsemőkorban is jelentkezhet allergia, mely az immunrendszer túlzó reakciója egy alapvetően ártalmatlan anyagra. Az allergia kezelése fontos a tünetek enyhítése miatt, de előfordulhat, hogy asztma is kialakul a következtében, ami mindenképpen orvosi beavatkozást igényel.

Offline

Sydney, Melbourne vagy Canberra: tudod, mi Ausztrália fővárosa?

A világ 193 független országa között jó néhány akad, amelynek fővárosát könnyű összekeverni, míg másokét talán még álmodból felébresztve is rávágnád. Kvízünkből most kiderül, mennyire vagy otthon a világ fővárosaival kapcsolatos földrajzi tudnivalókban.

Testem

Ezért baj, ha félsz az MR-től: a vizsgálat eredményét is befolyásolja

Bár az MR-vizsgálat egy teljesen fájdalommentes, életmentő diagnosztikai eljárás, a betegek jelentős része valóságos rémálomként éli meg a bezártságot és a gép félelmetes kattogását. A túlzott szorongás azonban nemcsak lelkileg viseli meg a pácienst, hanem a vizsgálat sikerét is közvetlenül veszélyezteti. A pánik miatti önkéntelen mozgások ugyanis tönkretehetik a felvételeket, ami téves diagnózishoz vagy a procedúra megismétléséhez vezethet. Mitől félünk a legjobban az MR-gépben, és hogyan játszható ki a stressz a pontos eredmény érdekében?