A világ lélegzet-visszafojtva figyel. Valahol a Vatikán szívében, a történelem és a hit szent falai között szerdán megkezdődik az új pápa választásának szertartása. A konklávé a hűség és az alázat próbája. Itt nincs hatalomvágy, csak a világ legmélyebb hitének felcsendülése: új pásztort találni, aki vezeti majd az egyházat a 21. század kihívásai között.
A konklávé mindig egy izgalmas világtörténelmi pillanat, hiszen nemcsak az újonnan megválasztott pápa személye érdekes az egész világ számára, hanem az is, hogy vajon mi történik az alatt az idő alatt, amíg a bíborosokból álló testület meg nem hozza döntését, egyáltalán kik jogosultak dönteni, és kik lehetnek a pápajelöltek. Ezekre az egyházprotokollal kapcsolatos kérdésekre Fekete Gábor protokollszakértővel kerestük a válaszokat.
Az már ismert, hogy május 7-én veszi kezdetét a konklávé, vagyis ekkor ül először össze a római katolikus egyház által létrehozott alkalmi intézmény, amely megválasztja az új pápát. De mi történik az elkövetkezendő napokban?
Május 4-ig tartott a novemdiales, vagyis az egykori pápa temetése utáni 9 napos gyászidőszak, ami idő alatt számos gyászmisét tartottak Ferenc pápa lelki üdvéért. Ez idő alatt történt azon bíborosok meghallgatása, akik potenciális jelöltjei a pápaválasztásnak. Ők a lehetséges pápajelöltek (papabilek) Ez alapján dől el, hogy közülük a konklávéra hány fő lesz majd a végleges jelölt. Jelen pillanatban tíz potenciális jelöltet hallgatnak majd meg azok a bíborosok, akik még nem töltötték be a 80. életévüket, és szavazásra jogosultak.
Fontos, hogy pápa is csak bíborosból lehet. Ő lesz Róma püspöke. A 2025-ös pápaválasztás, vagyis a konklávé rendkívül nyitottnak és sokszínűnek ígérkezik, mivel a 133 választásra jogosult bíboros 65 különböző országból érkezik, és ez alapján 88 egyértelmű szavazat kell majd az érvényességhez. Ferenc pápa 12 éves pápasága alatt 108 választó bíborost nevezett ki, így az ő öröksége és irányvonala jelentős hatással lehet az új pápa személyére. A konklávé ajtaját május 7-én 16 óra 30 perckor zárják kulcsra. A konklávé hivatalos nyelve az olasz lesz. A meghallgatások ideje alatt pedig a Vatikán munkatársai előkészítik a szavazás helyszínét.
Hol zajlik majd a pápaválasztás?
A konklávé mindig a IV. Sixtus pápáról elnevezett Sixtus-kápolnában zajlik, ami több szempontból is a legjobb helyszín erre az alkalomra. Egyebek között technikailag is megfelelő, átrendezhető, és a szavazás idejére egy kétszárnyú ajtóval teljesen elzárható a külvilágtól, de biztonsági okokból már most sem mehetnek be oda azok a látogatók, akik Rómában tartózkodnak. A termet Michelangelo freskói díszítik, és igen beszédesek ezek a bibliai ábrázolások.
Kiemelendő az Utolsó ítélet, ami már az elnevezésével is érzékelteti, hogy igen komoly és fajsúlyos lélektani döntés előtt állnak a bíborosok, akik eskü alatt hozzák meg döntésüket a Szentlélek vezetésére bízva magukat.
Óriási a felelősségük, hiszen ilyenkor dől el az egyház további irányvonala is az új pápa személyében, hogy mit tartanak fontosnak. A környezetvédelmet, a békét, a globalizációt, az interperszonális kapcsolatokat, a különböző eszmék összeegyeztetését, vagy éppenséggel azt szeretnék, hogy az állam és az egyház kapcsolata javuljon. A Sixtus-kápolnából a bíborosok nem jöhetnek ki a szavazás alatt, itt hermetikusan el vannak zárva a külvilágtól. A szavazás idejére a döntéshozókon kívül senki nem maradhat a kápolnában. A ceremóniamester hangosan kiáltja: „Extra omnes!” vagyis „Mindenki kifelé!” A bíborosok elszállásolása a Domus Sanctae Marthae-ban, vagyis Szent Márta-házban van, amely szintén őriztetett, és nem tarthatják a kapcsolatot a külvilággal.
A szavazásnak fontos elemei a kályhák, melyekből majd a felszálló füst színe jelzi a választás eredményét. Ezek hagyományos kályhák?
Nem, nem azok, csak a pápaválasztás idejére kerülnek a Sixtus-kápolnába. Az egyikben a szavazólapok égnek el, a másikban az a bizonyos kémiai vegyület, ami a füstöt megszínezi. Ha az eredményes szavazás végén fehér füst száll fel a kéményből, az azt jelenti, megvan az új pápa. Ha fekete füstöt látunk majd, akkor érvénytelen volt a szavazás, még nincs meg a pápa.
Mitől lesz fekete vagy fehér a füst?
A fekete füstöt régen a szavazólapokhoz kevert vizes szalma okozta, manapság kátrányt, klorid vegyületeket és más füstszínező adalékanyagokat adnak hozzá. A fehér füstöt kálium-kloriddal, tejcukorral, sztirollal vagy más, sűrű fehér füstöt képző kémiai vegyülettel érik el.
Bár azt mondtad, hogy hermetikusan el vannak zárva a bíborosok a Sixtus-kápolnában, a 21. században, az AI és a digitalizáció korában akár még a pápaválasztás is meghackelhető. Van erre lehetőség?
Technikailag teljesen működésképtelenné válik ilyenkor a Sixtus-kápolnában minden, hiszen elektronikai zárlat alá helyezik a helyiséget. Nemcsak az ajtókat zárják be, hanem mobilzavaró elektronikus hálózatot hoznak létre, amitől a telefonkészülékek használhatatlanok lesznek. Ha minden biztonsági intézkedés ellenére kerülne a terembe egy elektronikai eszköz, azt speciális eszközökkel azonnal kiszűrnék. Emellett a bíborosoknak az okosórájukat is le kell venniük.
Mindez azért nagyon fontos, mert a szavazásról semmi nem szivároghat ki, ezt az esküjükkel is vállalják a bíborosok, másrészt nagyon fontos üzenete van annak, hogy ott valóban a Szentlélek sugallatára, és nem valamiféle külső befolyásolásra hagyatkozva válasszák meg az egyház új vezetőjét.
Meddig tarthat a konklávé szavazása?
Ezt nem lehet előre megmondani. Jobb esetben kétharmados többséggel dől el, hogy ki nyerte meg a pápaválasztást. Ha a minősített többséggel megszületett a döntés, a piros cérnára felfűzött szavazólapokat akkor is elégetik a már említett kályhákban.
Az „Extra omnis!” nyitja, de mi zárja a konklávét?
Amikor egy bíboros eléri a szükséges kétharmados szavazatarányt, megkérdezik tőle: „Acceptasne electionem de te canonice factam in Summum Pontificem?” vagyis „Elfogadod-e a Legfőbb Pápai Tisztséggé való kánoni megválasztásodat?” Ha igent mond, csak annyit válaszol: „Accepto”, tehát „Elfogadom”. Majd a megerősítő választ követően szintén latin nyelven ezt kérdezi: „Hogyan akarod nevezni magad?” Ezután választ magának pápai nevet, majd elégetik a pápaválasztó cédulákat. A konklávé végén az új pápa elvonul a „könnyek termébe”, vagyis a Sixtus-kápolna sekrestyéjébe, hogy magára öltse a pápai viseletet, amelyben megmutatkozik a Szent Péter-bazilika központi loggiáján a hívek előtt. A terem neve abból a feltételezésből származik, miszerint az új pápa meghatódottságában és a rá váró feladat felelősségének súlyát érezve könnyeket hullat.
A hagyomány szerint a sekrestyében három különböző méretű pápai viselet található, amelyből a legmegfelelőbbet ölti magára az új pápa. A pápáért mondott ima és a bíborosok tiszteletadása után sor kerül a Te Deumra, amellyel véget ér a konklávé. A pápaválasztás eredményének bejelentését mindig a protodiakónus bíboros teszi latin nyelven, a Szent Péter-bazilika erkélyén bejelentve: "Habemus Papam." ("Van pápánk.") Az új pápa áldását adja a hívekre.
A döntésbe, hogy a megválasztott bíborosnak mi lesz a pápai neve, senki nem szólhat bele?
Nem, az kizárólag az új pápán múlik, aki választhatja bármelyik szent, apostol vagy egy korábban regnáló pápa névét is. Értelemszerűen, ha olyat választ, amit már mások is viseltek, akkor a soronkövetkezőséget sorszámmal jelölik. Ha azonban olyan nevet választ, amit korábban még senki se választott, akkor nem használunk a neve előtt sorszámnevet. Ez történt Ferenc esetében is.
Több mint 1000 napig tartott minden idők leghosszabb pápaválasztása. Cikkünkből kiderül, milyen szabály kellett ahhoz, hogy ez ne ismétlődhessen meg.
