Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mindenkinek volt egy kedvenc tanára, de az, hogy egy egész ország számára ugyanaz az ember legyen generációkon át a legkedvesebb fizikatanár, egyedül nálunk történt meg. Ki ne emlékezne Öveges tanár úrra, akiről egyébként alig tudunk valamit.
Régóta feszegetett kérdés, első ránézésre talán ellentét, mára megdöntöttnek tűnő elképzelés, hogy a tudomány és a vallás nem férnek meg egymás mellett. Annál is inkább túlhaladottnak tekinthető ez a felfogás, mert a legnagyobb tudósok jó részt maguk is vallásos, de legalábbis hívő emberek.
Még maga Charles Darwin is istenfélő ember volt, aki A fajok eredetében száznál is többször említi a teremtés szót, vagy a fogalom valamely rokonértelmű kifejezőjét. A mi kis országunk kedvenc fizikatanára, Öveges József is például, piarista diákból, szerzetesből lett a legnépszerűbb tudományterjesztő professzor. Ráadásul mindez a vallást üldöző átkosban történt.
Tanár családba született Öveges József
A Zala vármegyei Páka népiskolai tanítójának négy gyermeke volt. Egyikőjük, az 1895-ben született Józsika már gyerekkorában élénken érdeklődött a természettudományok iránt. Az édesapa azonban korán meghalt, így az édesanya egedül nézett a négy gyermek nevelésének felelőssége elé. József előbb a győri bencésekhez került, majd a kecskeméti piaristákhoz. Nemcsak itt végezte tanulmányait kitűnő eredménnyel, de később a fővárosban is, ahol matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett az akkori Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen, amely ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Közben, párhuzamosan a piarista rend hittudományi főiskoláján, úgyszintén Budapesten, teológiát is hallgatott.
Ennek megkoronázásaként 1920. július 4-én pappá is szentelték.
A tanár úr
Még bőven azelőtt, hogy a televíziók képernyőjén Öveges professzor tömegeket avathatott volna be a fizika lenyűgöző világába, a fiatal Öveges Józsefből fizikatanár lett. Tanított Szegeden a piarista gimnáziumban, de ma már talán meglepő módon, nem fizikát, hanem mennyiségtant, vallástant, történelmet és földrajzot. De dolgozott Vácott és Tatán is, oly nagy sikerrel, hogy Tata városa 1964-ben például díszpolgárává is avatta a professzort, aki először 1922 és 1924 között, majd később 1930 és 1940 között is városukban tanított.
Nem csak Időjóslás és időmeghatározás című első könyvét írta Tatán, de a befagyott Öreg-tó jegén „feltalálta”, majd tökélyre fejlesztette reverendájában a vitorlázva korcsolyázás művészetét is.
Első könyvénél már sziporkázó humora is megcsillant, amikor így reklámozta azt: „Adja el esernyőjét és vegye meg Öveges József Időjóslás és időhatározás című könyvét" , a kötetet, amelyet később közel 30 másik követett.
Ezekre csak úgy hivatkozott: „a gyermekeim”.
Kedvenc fizikaprofesszorunk egy országot tanított
Később középiskolai tanári pályafutását egyetemi katedrára váltotta, mellette egyebek között az Élet és Tudomány szerkesztőbizottságának tagja lett, s az újjonnan alapított Kossuth-díj egyik első büszke birtokosa 1948-ban. 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés –100 felelet című műsor föszerkesztője volt. Sikerét jól mutatja, hogy a kezdeti bizonytalan idők ellenére is a műsor 135 adást ért meg. Ennél többször már csak a Magyar Rádióban voltak hallható hétköznapi nyelvezettel, mindenki számára érthetően, mégis sziporkázva elmagyarázott tételei.
A rádióhallgató nagyközönség nem kevesebb mint 256 alkalommal figyelhetett kedvenc fizikatanárára.
Öveges professzor mindmellett szerény életet élt. Fiatal korától megőrizte szokását, hogy hajnalban kelt és már a kora reggeli órákat is aktívan és dolgosan töltötte. Ebédelni haláláig a piarista rendházba járt, akkor is, amikor már a Széll Kálmán tér közelében lévő öröklakásában lakott. Ez alól évente mindössze két-három hét volt kivétel, amikor Öveges professzor hazalátogatott, hogy a vakációit szülőföldjén, Pákán töltse.
Ha érdekel, hogyan él egy feltaláló, ezt a korábbi cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.
