Öt nagyon rossz film a Netflixen, amit véletlenül se nézzünk meg

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A felsorolt filmeket semmilyen körülmény között nem javasoljuk.

A Netflix néhány év alatt megsokszorozta az elérhető tartalmak számát. Ezt a hatalmas kínálatot azonban csak úgy lehet felépíteni, hogy a platformra rengeteg olyan film is bekerült, ami nem feltétlenül arat osztatlan sikert, többen úgy látják, semmi keresnivalója sincs ott. Jó esetben a futottak még kategóriába sorolják, rosszabb esetben a nézhetetlen, káromkodást kiváltóba.

Mutatunk öt, szerintünk nagyon rossz filmet, ami elérhető a Netflixen, és amit mi megnéztünk, hogy nektek ne kelljen. Közös bennük, hogy az alapötletük jó, de az eredmény unalmas, sekélyes és teljesen felesleges lett. Vitatkozni, nem egyetérteni természetesen mindig lehet, hiszen a lista óhatatlanul szubjektív. Íme öt, szerintünk nagyon rossz film a Netflix kínálatából.

A halottak hadserege

Hiányzott már egy jó zombifilm, miután a The Walking Dead, majd annak melléksorozata, a Fear the Walking Dead leültette a műfajt. Zack Snyder zombifilmje azonban az ígéretes indulás után gyorsan gajra ment. A történet kiindulópontja, hogy egy zombijárvány után Las Vegasban egy csapatnyi zsoldos mindent kockára tesz, amikor behatolnak a karanténzónába, hogy végrehajtsák a valaha volt legnagyobb rablást.

A néző azonban már azelőtt elkezdi unni a filmet, hogy a csoport bejutna a zombizónába. Teleszórták ugyanis a cselekményt érthetetlenül hosszú beszélgetésekkel, családi drámával, felesleges moralizálással, és persze a néhány órás ismeretség után történő logikátlan és lélektanilag nehezen igazolható önfeláldozással. Moralizálásra akkor is jut idő, amikor éppen megy a lövöldözés körülöttük. A legtöbb karakter teljesen felesleges, unalmas és kiszámítható.

Sajnos az élőholtak sem tudnak javítani a filmen, mert nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy a támadó szörny is csak egy gyatra képességű színész, aki hátratett kézzel fut és ugrál. A legidegesítőbb a zombik terhes királynője, aki visítva pózol, hátracsavart kézzel ugrik és szaglászik a levegőben, de párja, a köpenyes, szerelmes zombivezér végképp kiveri a biztosítékot. A film közhelyek sorozatából áll, teljesen feleslegesen költöttek el rá a hírek szerint körülbelül 90 millió dollárt.

A tolvajok hadserege

Valamilyen okból szükségét érezte a Netflix, hogy legyen A halottak hadseregének előzményfilmje is. Ez lett A tolvajok hadserege, amiben a német kasszafúró csatlakozik egy tolvajcsapathoz az apokalipszis kezdetekor. Vagyis nem az apokalipszis előzményéről szól, ami valóban érdekes lehetett volna, hanem a zombifilm egyik teljesen érdektelen szereplőjéről.

A történet szerint a csapat azért áll össze, hogy feltörjenek feltörhetetlennek hitt széfeket akkor, amikor a világ épp a zombikra figyel. A zavaróan klisés csoport tagjai itt is sekélyes, kiszámítható karakterekből állnak. Van laza jó nő, kasszafúró zseni, laza technikai guru nő, laza sofőr, és persze az izomember, aki egyébként Hugh Jackman hasonmása. Nincs egyetlen szerethető karakter sem a filmben, mindenki rettentően erőlködik a nagy lazaságban. A film tele van látványosnak szánt, ám felesleges képekkel, például amikor felirattal, kimerevítve mutatják be a szereplőket. A minőséget magyarázhatja az, hogy a főszerepet alakító Matthias Schweighöfer rendezte is a filmet, így lehet, hogy emiatt se a szerepre, se a rendezésre nem jutott elég figyelem. Még csak nem is vicces.

Tisztítókúra

A Tisztítókúra a bizonyíték arra, hogy egyébként remek színészekkel is lehet csapnivaló filmet készíteni. A történet szerint egy csapat elvonul egy erdei tisztítókúrára, hogy így tegyék rendbe az életüket, ám láthatóan az őket váró személyzet sincs jobb állapotban náluk. A táborba azzal csábítja az életmódguru a megtört embereket, hogy letehetik terheiket és újrakezdhetnek mindent. A táborban aztán egy tisztítókúrán vesznek részt, az első este pedig az ott kapott leveknek köszönhetően mindent kiadnak magukból, vagyis végighányják az éjszakát. Másnap megdöbbenve látják, hogy a levekkel együtt valami kijött belőlük, valami amorf kis lény. Gyorsan összeteszik, hogy az belőlük van, a fájdalmuk testet öltött, majd rohamtempóban elkezd növekedni, és már veszélyt jelent rájuk. Aki nem tudja kiadni magából, az belehal. Aki nem tudja elpusztítani, az is.

Aztán a végén kiderül, hogy ha két ember lénye, vagyis gondja-baja összeolvad, abból csak még nagyobb szörny lesz, még nagyobb veszélyt jelent. A film vége ugyanolyan béna, mint az egész: mosolygós összeborulással ér véget, amikor a férfi és a nő együtt elpusztítja immáron eggyé forrt lényét. A néző pedig sűrűn felteszi közben magának a kérdést, hogy ezt a filmet miért kellett elkészíteni.

Baljós erők

A történet leírása szerint egy szigeten élő halász családja borzalmakkal és sötét igazságokkal találja szemben magát, amikor egy rejtélyes erő pusztítani kezdi a vadvilágot, és az életükre tör.

Valamilyen idegenek – az nem derül ki, hogy kik és honnan származnak – megszállják az embereket. A halász lánya tengerbiológus, a tömeges halpusztulás miatt utazik a szigetre, ahol apja és öccse lakik. Ő foglalja össze lányának az állatkísérleteket azzal, hogy „ha kiveszünk néhány bátor halat a vízből, és tanulmányozzuk őket, akkor segíteni tudunk a többieknek, és ez egy jó dolog”. Ez előre is vetíti, hogy valamilyen idegen civilizáció – ezek szerint – segítő szándékkal kísérletezik az emberiségen. Ennél közelebb azonban nem jutunk a történethez.

Egy jelenetben, amikor áldozatot kérnek tőlük, akkor a filmben a drámainak szánt percekben megjelenik a halott apa alakja, és elnyújtva mondja, hogy éppen mit kell a fiának magával vinnie: szarvast, kutyát, vagy az unokáját. A film nagy részében baljós zene mellett megy a bambulás tátott szájjal, és sokat beszélnek arról, hogy éppen ki a bolond.

A lecsap csapat

A filmnek már a címe sem a legszerencsésebb. De talán ez a legkisebb probléma, számunkra ez az alkotás bizonyult a legkevésbé nézhetőnek és szerethetőnek a Netflix repertoárjából. A kiindulópont az, hogy valamilyen természeti katasztrófa miatt a világ pszichopatái szuperképességűvé, szupergonosszá válnak. Két gyerekkori barátnő felveszi a harcot a bűnözők ellen, amikor az egyikük kifejleszt egy módszert, amely különleges képességekkel ruházza fel a hétköznapi embereket. A két főhős közül az egyik láthatatlanná válik, a másik pedig nagyon erőssé. Ez jól is alakulhatna, de nem így történik. A poénosnak szánt beszólások laposak, nem viccesek, és valaki mindig üvölt. Túl hosszúak a jelenetek, a többségük teljesen feleslegesen maradt a filmben.

Csupa olyan, aminek sem a történet, sem a karakterek bemutatása szempontjából nincs jelentősége. Altesti poénok sorozata látható és hallható, például a másik ember lehányása, majd újabb hányás, vagy nyers csirke zabálása nyitott szájjal. Minden helyzetben dumálnak: támadás előtt, közben, után, drámainak szánt pillanatban. A szövegkönyv pedig gyakran ad gyerekesnek tűnő mondatokat a szereplők szájába, és talán túlzásba viszik a lelkizést.

A film védelmében azért leírjuk, hogy a főszerepet nem más, mint Meslissa McCarthy alakítja. Rajongók számára megérhet egy próbát A lecsap a csapat. Meg talán azért is, mert az olvasó ízlése nem feltétlenül találkozik a miénkkel.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.