Szeretjük azt hinni, hogy a szennyezés és a klímaváltozás városokban erősen érezhető, drasztikus hatásai a világ eldugott, természetbéli helyeire nem hatnak ki, ez azonban sajnos csak illúzió.
Az Andok között, az egykori inka birodalomban élő, ősi quechuák folyamatosan küzdenek az éghajlatváltozással járó következményekkel, és félő, hogy ez az egész, többezer éves kultúra is veszélybe kerül a válság miatt.
Cuscóban a quechua nép az éghajlati küzdelem élvonalában áll – olvasható a The Guardian cikkében.
Az egykori inka birodalom a katasztrófa küszöbén
Peru gyönyörű hegyei most kiszáradt legelőkkel vannak tele, gleccserei folyamatosan olvadnak termőföldjeit pedig a bányászat teszi tönkre, mely teljesen felfordítja a mezőgazdasági ciklusokat.
Miközben az olyan kis, elzárt, őslakos közösségeknek, mint az inkák leszármazottainak, a quechuáknak szinte semmilyen beleszólásuk nincs a világ klímapolitikájába, mégis ők szenvednek annak következményeitől (például a túltermelés, a káros anyagok kibocsátása, és a túlzott bányászat következményeitől).
Csak az elmúlt 60 évben az Andok gleccsereinek 48 százaléka tűnt el, a nemzeti vízügyi hatóság adatai szerint. A gleccserek csökkenésével a nyári vízkészlétek is megfogyatkoznak, emiatt nagy veszélybe kerülnek a termőföldek és a legelők is, ahol a quechua nép lámákat, juhokat és alpakákat tenyésztene.
A törékeny bennszülött közösség még soha nem volt ilyen közel az összeomláshoz, mint ezen folyamatok miatt.
Ellenállás a kisközösségeken belül
Ugyan a perui állam igyekezett olyan programokkal segíteni a válságon, mint például a Perú Limpio (Tiszta Peru) vagy a nemzeti alkalmazkodási terv, a helyiek sokszor semmilyen hatását nem érzik ezeknek.
A problémák miatt tömeges migráció indult a hegyekből, csak 2018 és 2024 között 72 ezer család hagyta el az Andok vidékét. Azonban akad sok olyan helyi, aki az ellenállást választja, és továbbra is helyben igyekszik megküzdeni a problémákkal, vagy legalábbis túlélni. A helyiek továbbra is igyekeznek fenntartani a termékeny földeket, legeltetni a veszélyeztetett állatokat, gyermekeiket pedig a fenntartható, élhető gazdaságra tanítani.
A környezetvédelemmel összefüggő ősi kultusz
A Pacha Mama kultusz, mely quechua nyelven a Földanyát jelenti. E vallásban igen fontos a természet, a természet adta javak és az ember harmóniája, ezzel tulajdonképpen a környezetvédelemre, a Föld értékeinek megőrzésére tanítja az újabb és újabb quechua generációkat.
A quechuák ellenállása megmutatja, hogy a valódi küzdelmet mindig a helyi kisközösségeknek kell megvívnia, azonban ez arra is reményt adhat, hogy intézményi tehetetlenség ellenére is.
Ebben a cikkben Peru egy másik vidékéről olvashatsz.
