Már az ősembereknek is volt gyára: ezt készítették benne

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy új felfedezés szerint a neandervölgyiek már 125 ezer évvel ezelőtt is tudatosan hasznosították a zsírt, sőt, egész „zsírgyárakat” működtettek a túlélés érdekében.

A Németországban, Neumark-Nordnál talált ősi lelőhelyen több mint 100 ezer állati csontot tártak fel az ásatások, melyeket szándékosan törtek össze. A kutatók szerint a neandervölgyiek nemcsak a csontvelőt, hanem a csontokból főzéssel kinyerhető zsírt is felhasználták, ez utóbbi kulcsfontosságú volt az étrendjükben, különösen a hideg évszakokban.

Így dolgoztak a neandervölgyiek

A kutatásokból kiderült, hogy a zsírt forró vízben főzték ki a csontokból, így azt le lehetett „kanalazni” és elfogyasztani. Ez a folyamat kifejezetten idő- és munkaigényes, ami azt mutatja, hogy a neandervölgyiek nemcsak ügyes vadászok voltak, hanem gondosan megtervezett élelem-előkészítők is.

Az ősemberek a zsírt dolgozták fel és hasznosították „gyáraikban”
Fotó: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary

A „zsírgyártó” technológia azért volt létfontosságú, mivel a neandervölgyiek étrendjükben inkább a fehérjét tartalmazó húsokra szorultak. Ha túl sok fehérjét fogyasztottak zsír nélkül, fehérjemérgezést kaphattak, ami végzetes is lehetett. A zsír viszont kétszer annyi kalóriát tartalmaz grammonként, mint a fehérje vagy szénhidrát, így az létfontosságú energiaforrást jelentett különösen a téli vagy tavaszi időszakban.

A lelőhely igen szervezett volt: egy konkrét, tóparti területen gyűjtötték össze a csontokat, majd a táborhelyeken fát szedtek és tüzelőhelyeket építettek, így az egész komplexum egyértelműen egy célzott „zsírüzemként” funkcionált.  Azzal, hogy a vágás és zsír két külön helyszínen történt, azt valószínűsítik, hogy a neandervölgyiek rendelkeztek egy kidolgozott élelmiszertárolási stratégiával is, azaz még a jövőjükre is különösen gondoltak.

Ez a felfedezés alapjaiban változtatja meg azt a képet, amit korábban a neandervölgyiekről alkottunk, hiszen nem pusztán primitív vadászok voltak, hanem meglepően komplex, előrelátó túlélők. Képesek voltak megérteni, hogy a zsír kulcs az élettartam meghosszabbításához és a reprodukcióhoz, és elég szervezettek voltak ahhoz, hogy rendszerszinten is kihasználják a helyi adottságokat. Ez az első olyan ismert példa, amikor a csontból kondenzált zsírt ilyen nagy mennyiségben, célzottan nyerték ki a Homo nemzetség tagjai, több mint 100 ezer évvel korábban, mint amit korábban gondoltunk.

Ha kíváncsi vagy rá, még milyen megdöbbentő tényt fedeztek fel a kutatók a neandervölgyiekről, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.