Alig 4 kilométerre vannak egymástól, mégis 21 órányi köztük a különbség

Olvasási idő kb. 3 perc

Már megszokhattuk, hogy a Földünk minden napra tartogat nekünk meglepetéseket, de hogy létezhet úgy két ország a világ egymástól legtávolabb eső felén, hogy csupán néhány kilométerre legyenek egymástól, az már több mint érdekes. Ahogyan az is, hogy ennek ellenére óriási köztük az időkülönbség.

Tudod-e, hogy melyik ország van a legközelebb az Egyesült Államok kontinentális részéhez, ha nincs közös szárazföldi határ?

Távol és közel

A válasz könnyen leolvasható a lenti képen, amelyen Oroszország keleti és az Egyesült Államok nyugati részét láthatjuk. A Bering-szoros legkeskenyebb részén,

Idézőjel ikon

körülbelül 82 kilométernyi távolság választja el a Csukotka-félszigeten lévő Dezsnyev-fokot és az alaszkai szárazföldi Wales-fokot,

ám miután az orosz Nagy-Diomede-sziget Alaszka szárazföldi részétől csupán mintegy 40 kilométerre helyezkedik el, így ez a legközelebbi, nem határmegosztó ország az Egyesült Államok kontinentális részéhez.

A Bering-szoros legkeskenyebb részén csak 82 kilométer a távolság a két ország között
Fotó: PeterHermesFurian / Getty Images Hungary

Egy karnyújtásnyira van egymástól 

Egy másik, NASA által készített képen viszont az is jól kirajzolódik, hogy a két ország közötti távolság valójában még ennél is kisebb: az oroszországi Nagy-Diomede-szigetet ugyanis mindössze csupán 3,8 kilométer választja el az egyesült államokbeli Kis-Diomede-szigettől. 

Ahol találkozik a tegnap és a holnap

A szigetek azonban nemcsak a két ország közelsége miatt érdekesek, meg azért, mert Oroszország e szigete egyben a legkeletibb pontja, hanem az elhelyezkedése miatt is. A két Diomede között húzódik ugyanis a nemzetközi dátumválasztó vonal, ami azt jelenti, hogy nem ugyanannyi az idő itt és ott. Sőt, még a nap sem stimmel, mert amíg december 31-én éjfél után egy perccel az orosz szigetre új év köszönt, addig erre a pillanatra még majdnem egy napot kell várni az amerikai oldalon. 4 kilométer tehát ide vagy oda, a szomszédok közötti különbség nem kevesebb mint 21 órányi.

Sejted, hogy miért ragasztották rájuk a tegnap és a holnap szigete neveket?

Kilátás az oroszországi Nagy-Diomede szigetére Alaszkából
Fotó: Jean-Erick PASQUIER / Getty Images Hungary

Csak az egyikük lakott 

Ha már az új évnél tartunk, egy vallomással még tartozunk: nagy pezsgőpukkanásra legfeljebb csak az amerikai oldalon számíthatunk, mert hiába kezdhetnék majdnem egy nappal hamarabb az új évet az oroszok, ott egy teremtett lélek sem él,

Idézőjel ikon

a területén csupán egy meteorológiai állomás található.

Szemben az alaszkai szigettel, amelynek kicsiny, part menti részén van egy icipici falu, amely – mily meglepő – a Diomede nevet viseli. E település lakossága a 2021-es népszámlálási adatok szerint 82 fő, amely még így is több, mint a legkisebb magyarországi falvakban.

Apropó, hallottál már hazánk legapróbb településeiről, amelyek között akad csupán hét lelket számláló is? Kattints ide, és ismerd meg mind!

A két sziget közül csak az amerikai lakott
Fotó: United States Coast Guard, Petty Officer Richard Brahm / Wikimedia Commons

Nem túl barátságos az éghajlat

Végezetül essen szó a Diomedék időjárásáról is! Ami azt illeti, bármelyik oldalt is nézzük, a nyarat nem lehet épp tikkasztónak nevezni, a hőmérséklet a szigeteken ugyanis még a legmelegebb hónapokban is átlagosan 4–10 Celsius-fok. A tél természetesen jóval hidegebb, a Kis- és a Nagy-Diomede területén sem kúszik feljebb mínusz 12 és mínusz 14 Celsius-fok fölé a hőmérő higanyszála. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.