Az idők során sokan változott, hogy az olimpiai aranyéremnek mennyi aranyat kell tartalmaznia.
A legjobb sportolók által elnyert olimpiai aranyérmek rendkívül értékesek, de nem azért, mert tele vannak arannyal. Azt, hogy az érmeknek mennyi nemesfémet kell tartalmazniuk, pontosan szabályozzák. Meglepő lehet, de az aranyéremben valójában több az ezüst, mint az arany.
Egykor tömör aranyból készültek
Az ókori görög olimpikonok teljesítményét még olajággal ismerték el, amely egy Olyimpiában növő vad olajfáról származott (illetve némi pénzzel, amikor bajnokként tértek haza). Az 1896-ban Athénban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett első újkori olimpián ez úgy változott, hogy a győztesek ezüstérmet és olajágat, a második helyezettek pedig bronzérmet és babérágat kaptak.
Ehhez képest az 1900-as párizsi játékokon néhány sportoló ezüst- vagy bronzéremben részesült, de többségüket kupákkal vagy egyéb trófeákkal díjazták. A tömör aranyból készült aranyérmeket az 1904-es St. Louis-i játékokon vezették be, majd négy évvel később Londonban osztottak először érmeket a manapság ismert arany, ezüst és bronz sorrendben az első három helyezett sportolónak.
Az 1912-es stockholmi olimpia volt az utolsó alkalom, amikor szilárd aranyérmeket lehetett nyerni.
Nem minden arany, ami fénylik
Az olimpiai szabályok ma már megengedik, hogy az aranyérmeket 0,925-ös (más néven sterling) ezüstből készítsék, 6 gramm 24 karátos arannyal bevonva. Hasonló minőségű ezüstöt kell tartalmazniuk a második helyezetteknek járó ezüstérmeknek is. Az érmek konkrét összeállítása és kialakítása azonban nagyrészt a rendező város szervezőbizottságára van bízva.
Az idei párizsi játékokon az aranyérmek 523 gramm ezüstből készültek, 6 gramm tiszta arannyal aranyozva. Az ezüstérmek 525 gramm ezüstöt tartalmaznak, míg a bronzérmek réz, ón és cink ötvözetéből készülnek.
Az aranyérmek nagyon értékesek
Az olimpiai érmek értéket nem csupán nemesfémtartalmuk határozza meg, és jóval többet érnek annál – különösen, ha korábbról származnak. Az 1896-ban Athénban rendezett első modern kori játékok első helyezettjeinek ezüstérmei például az elmúlt években 180 ezer (65,6 millió forint) és 120 ezer (43,7 millió forint) dolláros árakon keltek el egy aukción.
A híres sportolók érmei még többet érnek. Ezt jól mutatja, hogy amikor 2013-ban elárverezték az atlétika sztárja, Jesse Owens által az 1936-as berlini játékokon szerzett négy aranyérem egyikét,
közel 1,5 millió dollárt (546 millió forintot) adtak érte.
Persze az olimpiai díjak értéke nem csak pénzben mérhető. Az alábbi, ókori Görögországból eredő történet sokat elmond arról, mit is képviselnek ezek a díjak. Hérodotosz görög történetíró a Történelem című művében emlékezik meg egy csoport árkádiai dezertőrről, akik Perzsiába mentek munkát keresni. A perzsák megkérdezték tőlük, hogy mire készülnek a görögök, az árkádiaiak pedig elmagyarázták, hogy honfitársaik olimpiai fesztivált tartanak, ahol különféle sportágakat és lóversenyeket néznek.
A perzsák megkérdezték, milyen díjakat ajánlanak fel a versenyzőknek, erre az árkádiaiak elmondták, hogy a győztesek „olívakoronát” kapnak. „Ekkor Tigranész, Artabanusz fia (egy perzsa régens) nemesen szólt” – írja Hérodotosz. „Amikor meghallotta, hogy a nyeremény nem pénz, hanem korona, nem tudott hallgatni, és felkiáltott:
Te jó ég, Mardoniusz (a perzsa katonai parancsnok), miféle emberek ezek, akikkel szembeállítottál minket? Nem a pénzért küzdenek, hanem a teljesítmény dicsőségéért!
Te tudod, hogy melyik évben hol rendezték meg az olimpiai játékokat? Itt a lehetőség, hogy teszteld tudásodat.
