Hihetetlen titok derült ki az ókori római szobrokról

Olvasási idő kb. 2 perc

Az ókori görög és római szobrokat eddig elsősorban vizuális alkotásként ismertük, ám új kutatások szerint ezek a műalkotások egy teljesen más érzékszervet is megcéloztak: az orrunkat. A régészeti leletek és történelmi feljegyzések arra utalnak, hogy a márványszobrokat egykor illatos olajokkal és parfümökkel kenték be, így nemcsak látványosak, hanem kellemes illatúak is voltak.

A legtöbb ember úgy képzeli el az ókori görög és római szobrokat, ahogy ma a múzeumokban látjuk őket: fehér márványból kifaragott, letisztult műalkotásokként. Az elmúlt évek kutatásai azonban már bebizonyították, hogy ezeket a szobrokat eredetileg élénk színekkel festették és gyakran ékszerekkel, ruhákkal is díszítették. Most pedig egy új felfedezés még tovább bővíti a római és görög művészet megértését: a szobrok egykor illatosak is voltak.

Illatos szobrok?

A felfedezést Cecilie Brøns régész publikálta az Oxford Journal of Archaeologyban, ahol arra hívja fel a figyelmet, hogy a régészek figyelmen kívül hagyják az ókori kultúrák illatvilágát. Brøns szerint a történelmi források egyértelműen utalnak arra, hogy a templomi szobrokat rendszeresen illatosították különböző olajokkal és balzsamokkal. A római filozófus, politikus Cicero például egy olyan rituáléról ír, amelyben Artemisz istennő szobrát illatos olajokkal kenték be, míg a görög költő Kallimachos szerint Bereniké királyné szobra "illatba burkolózott".

Az ókori szobrok minden érzékszervünkre hatást gyakoroltak
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Bár az illatok fizikai nyomai az idő múlásával eltűntek, az ókori feliratok és irodalmi emlékek világosan bizonyítják, hogy ezek a műalkotások nemcsak vizuális, hanem szinte multiszenzoros élményt nyújtottak. Ha ma egy múzeumban találkoznánk egy antik szoborral, amely finom parfümillatot áraszt, valószínűleg meglepődnénk – pedig egykor ez alapvető volt.

Ha kíváncsi vagy rá, milyen furcsa ételeket fogyasztottak az ókoriak, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Ennek a kerti trükknek ne dőlj be: keserű csalódás lesz a vége

A közösségi médiát az utóbbi időben elárasztották azok a videók, amelyek szerint a papír tojástartó a tökéletes, időspóroló eszköz a tavaszi hagymások és a dughagymák elültetéséhez. A kertészeti szakértők szerint azonban ez az „okos trükk” nemhogy nem könnyíti meg a munkát, de egyenesen tönkre is teszi a drága virághagymákat.

Életem

Ha ez igaz rád, több pénzt hozhat az AI

Felmérések szerint főként azok profitálnak az AI megjelenéséből, akik eleve magasabb képzettségű, jobban fizetett munkakörökben dolgoznak. Aki rendszeresen használ mesterséges intelligenciát elemzésre, szövegalkotásra, programozásra vagy döntés-előkészítésre, könnyebben növelheti a teljesítményét, és ezzel az alkupozícióját is.

Offline

11 napra eltűnt a leghíresebb krimiíró: a rejtélyt senki sem tudta megfejteni

Minden idők egyik legjobb krimiírója, Agatha Christie 1926 decemberében nyomtalanul eltűnt berkshire-i otthonából. A hátrahagyott, üres autója és a 11 napig tartó országos keresés a mai napig lázban tartja a rajongókat és a történészeket, hiszen az írónő soha többé nem volt hajlandó beszélni arról, mi is történt valójában.

Mindennapi

Ezek az anyagok teszik veszélyessé egy akkugyár működését

Zöld színű folyadék jelent meg kedd este a debreceni CATL akkumulátorgyár kettes kapujánál, miután a cég közlése szerint egy kivitelező nyomáspróbát végzett egy tárolótartályon. A szivárgások észlelésére használt, megfestett vizet a próba után a gyártelepi csatornába engedték, majd egy dugulás miatt a folyadék a felszínen is megjelent.