Vizsgálatok igazolják, hogy az óraátállítás minden egyes alkalommal világszerte igen sok emberéletet követel. Különösen igaz ez a nyári időszámításra, amikor egy órát veszítünk az alvásból. Ilyenkor évről évre megugrik az olyan súlyos tragédiák száma, mint a szívinfarktus, az agyvérzés, ráadásul több halálos autóbaleset is történik.
Az óraátállítás ártalmatlan rituálénak tűnhet, amikor egy órával többet „nyerünk” a napfényből úgy, hogy minden tavasszal egy órával előrébb állítjuk az óramutatókat. Ám a váltást követő hétfőn rendszeresen megnő a kórházakban a szívrohammal kezelt betegek száma. A szakemberek szerint ez nem véletlen egybeesés. Ráadásul a megfigyelések szerint nem ez az egyetlen aggasztó és furcsa következménye az óraátállításnak.
A belső óránk is elmozdul
A nyári időszámítás különböző módon viseli meg az emberek szervezetét. Vannak, akiknek nem okoz különösebb gondot a változás, hogy egy órával kevesebbet alhatnak, és némiképp felborul a napi rutinjuk. Vélhetően ők vannak kevesebben.
Az óramutató ide-oda állítását eredetileg energiamegtakarítással indokolták, ám a kutatások szerint valójában az ilyenfajta pozitív eredmény már elenyésző százalékban mérhető csupán, sokkal nagyobb hatással van a szervezetünkre.
Belső óráink hirtelen elmozdulása ugyanis számos egészségügyi problémát okozhat a nyári időszámítás kezdetét követő napokban.
Testünk radikálisan megváltozik a nap folyamán attól függően, hogy mennyi fényt látunk, és mennyit alszunk. Már azáltal, hogy a pihenésre és az aktív tevékenységre szánt időben egyórás eltolódás következik be, képes teljesen felborítani mindent, és ennek sokszor igen érdekes, rosszabb esetben súlyos következményei lehetnek.
Több szívinfarktus történik az óraátállítás után
Az orvosok által közölt adatokból egyértelműen kimutatható, hogy a téli időszámítás ellentétes tendenciát mutat a nyárival szemben. A tapasztalatok szerint ugyanis az óramutató visszaforgatását követő napokban azáltal, hogy egy órával megnő a pihenőidő, csökken a szívrohamos esetek száma.
Az emberi szervezet ugyanis nagyon érzékenyen reagál akár csak egy óra alvászavarra is. A tavaszi óraátállítás pedig azért érint különösen érzékenyen bennünket, mert megszakad az addig jól megszokott alvási ütem.
A kutatók becslése szerint az óraátállítás éjszakáján 40 percet veszítünk a pihenőidőnkből. Az órák évente történő oda-vissza állítása miatt megszakított alvásidő hosszú távon káros lehet az egészségünkre.
Míg testünk hetekig nem épülhet fel teljesen a váltásból, a tragikus kimenetelű szívinfarktus veszélye mindössze egy napig fenyeget ilyenkor.
Még több lesz a halálos autóbaleset
A megfigyelések szerint a nyári időszámításra váltással hajlamosak vagyunk több halálos hibát is elkövetni az utakon. A kutatók becslése szerint a kialvatlanság miatt az álmos sofőrök sokkal több balesetet okoznak, melyek akár emberéleteket is követelhetnek.
A tavaszi óraátállításkor egyetlen óra alváshiány a számítások szerint hat napon keresztül van hatással arra, hogy mennyire vagyunk figyelmesek autóvezetés közben.
Megnövekszik a munkahelyi balesetek száma
Az alváshiány mérhető mértékben növeli a munkahelyi sérülések arányát a váltást követő hétfőn. A probléma azonban itt nem ér véget. Az óraátállítás igazi hatása azonban akkor érezhető, amikor a sérülések miatt az emberek elvesztik a munkájukat.
Érdekes, hogy ez a tendencia egyáltalán nem jellemző ősszel, amikor egy bónuszórát nyerünk az alvásra.
Rosszabbul állnak a tőzsdék is
A megfigyelések szerint a tőzsdék a kialvatlan kereskedők miatt szintén rosszabbul teljesítenek közvetlenül a nyári időszámítás elkezdése utáni hétfőn, amikor még az átlagos hétfői zuhanáshoz képest is jóval alacsonyabban ponttal zár a legtöbb értékpapírpiac.
Szigorúbban büntetnek a bírók
Nemcsak a tőzsdeügynökök, hanem a fáradt bírák munkáját is jelentősen befolyásolja az alváshiány. A megfigyelések szerint sokkal keményebben bánnak azokkal, akiknek a sorsáról a nyári időszámításra való átállást követően kell ítéletet mondaniuk. Az ingerlékenyebb, kialvatlan bírók ilyenkor hajlamosabbak arra, hogy akár hosszabb büntetési időt szabjanak ki.
Több vetélés történik
A nyári időszámításra való átállást követő hetekben több lombikprogram segítségével megtermékenyített nő esik át vetélésen. A kutatók úgy vélik, hogy a cirkadián ritmus megzavarása némileg megváltoztatja a termékenységet is. Egyelőre arra még nem derült fény, hogy ennek az az oka, hogy a stressz és az alváshiány közvetlenül megváltoztatja a termékenységet, vagy az alvási ciklusok eltolódásából eredő hormonális változás következménye a magzat elvesztése.
Nő a kábítószer-használat kockázata
Tanulmányok azt is kimutatták, hogy szervezetünk belső órájának megzavarása növeli a kábítószer-használatot is. A probléma főként a férfiaknál, különösen a 41–60 éves kor közöttiek esetében figyelhető meg, amikor a nyári időszámítás utáni alvászavarok észrevehető hatást fejtenek ki. Ez pedig hatással van a kábítószer-használatra is, oly módon, hogy súlyosbítja a problémát.
Több pénzt költünk
A költési szokások tanulmányozásával foglalkozó szakemberek megállapították, hogy a nyári időszámítás észrevehető módon növeli a kiadásainkat, melyek az őszi óraátállítást követően jelentősen ismét csökkennek. Ennek az lehet az oka, hogy az emberek a hideg, nyirkos, sötét napok beköszöntével kevesebbet járnak vásárolni, ezáltal kevesebbet is költenek.
Ne ekkor akarjuk a maratont lefutni
Az egy órával kevesebb alvás miatt sokszor napokig kihívást jelent, hogy a jól megszokott és önmagunkkal szemben elvárt optimális sportteljesítményt nyújtsuk. A nyári időszámítás kezdetét követő első napon megtartott maratonon a futók teljesítménye 12,3 perccel lassult a kontroll maratoni időkhöz képest.
