Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lehet, hogy a növények kívülről nézve nem tűnnek olyan komplex rendszereknek, de valójában sokkal érzékenyebbek, mint gondolnánk. Reagálnak a rovarok érintésére, a fényforrás felé fordulnak, és egyesek még más növényeket is „kiszagolnak”. Mint minden élőlény, a növények is ösztönösen küzdenek az életben maradásért, kutatások szerint, pedig amikor megvágjuk őket, olyan hangot bocsátanak ki, amit sikolyként is értelmezhetünk.
Mielőtt azonban bűntudatot éreznénk fűnyírás közben vagy az elfogyasztott finomságok miatt, fontos megjegyezni, hogy idegrendszer híján a növények nem fájdalmukban sikoltoznak. Céljuk pusztán a túlélés érdekében történő kommunikáció.
A témában a legújabb kutatás a korábban sikoltozásnak vélt kommunikációt a gombák esetében az emberi nyelvhez hasonlatos nyelvrendszernek feltételezi. A kutatók állítják, hogy a gombák által kibocsátott elektromos impulzusok „szavakba” csoportosíthatók, ami érdekes áttörési lehetőségnek hat a tudományos világban.
Mi is pontosan a növény sikolya?
A Tel-avivi Egyetem által a dohány- és paradicsomnövényeken végzett tanulmány szerint bizonyos növények stressz esetén olyan ultrahangot bocsátanak ki, amely az emberi fül számára nem érzékelhető. Ez a stresszhatás lehet szárazság, rovarok támadása vagy emberi beavatkozás. Bizonyos élőlények akár több méter távolságból is érzékelik a kibocsátott hangokat, és ennek megfelelően reagálnak, hogy megvédjék magukat.
A kutatók szerint, ha képesek lennénk megérteni a növények kommunikációját, jobban megértenénk a növények állapotát. Arra azonban még nem derült fény, hogy vajon az összes növénynek van-e ilyen kommunikációs stratégiája, így nem kell attól tartanunk, hogy békés otthonunk esetleg üvöltöző szobanövények terme lenne.
Bizonyos gombáknak 50 szavas szókészlete lehet
Andrew Adamatzky professzor, a Nyugat-angliai Egyetem informatikusa négy gombafaj által generált elektromos tüskék mintázatát elemezte. A Royal Society Open Science című folyóiratban közzétett kutatás megállapította, hogy a gomba kommunikációjának mintázata akár 50 szóból álló szókincsként is értelmezhető. A „szóhosszúságoknak” az eloszlása pedig megegyezett az emberi nyelvével.
Ezeknek az elektromos hullámoknak az oka valószínűsíthetően az, hogy a gombák egységét biztosítsa. Könnyebb megérteni ezt, ha a farkasüvöltésre gondolunk, aminek a funkciója a falka integritásának fenntartása. De magyarázatként szolgálhat egy másik ok is, a gombák lehet, hogy a vonzó és taszító anyagok újonnan felfedezett forrásáról adnak hírt egymásnak.
A kutatás eredményeinek és feltevéseinek persze akad kritikusa is. Mivel egyelőre elektromos jelekben mért ritmikus mintázatokról beszélhetünk, ezért a nyelvként való értelmezés nem bizonyított, de érdekes kutatási irány.
Miért volna jó, ha értenénk a növények nyelvét?
Minderre miért is van szükség, kérdezhetnénk. A kutatók által gyűjtött adatokat a mesterséges intelligencia segítségével predikciós eszközként tudjuk majd felhasználni. Vagyis mindezek az eredmények majd a gazdáknak segíthetnek előre megjósolni az esetleges problémákat, a precíziós mezőgazdaság egy új eszközeként jelenhetnek meg.
Ugyanakkor az eredmények megváltoztathatják az emberek szemléletét a növényvilágról, tekintve, hogy bár jótékony hatásuk miatt társbérlőinkké váltak, de a növényeket eddig némának tartottuk.
