Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nobel-díj odaítélésekor nem elsősorban az azzal járó összeg miatt örülnek az elismert kutatók, de pénz is jár az elismerés mellé – egy díj átszámítva nagyságrendileg 368 millió forintot „ér”.
Mivel Karikó Katalin megosztott Nobel díjban részesül, ez feleződik: 184 millió forintnyi svéd koronát kap a magyar kutató és társa, Drew Weissmann egyaránt. A BioNTechnél az mRNS-vakcinák kifejlesztésében végzett úttörő munka révén Karikó a harmadik, aki magyar állampolgárként részesül a tudományos világ legrangosabb díjában. Tegnapi elismerését követően a mai napon Krausz Ferenc személyében újabb magyarral bővült a Nobel-díjasok csoportja: ő két kutatótársával együtt az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért kapott elismerést. Ők háromfelé osztják az összeget.
Nobel sok pénzt hagyott maga után
Alfred Nobel 1896-ban hunyt el: a világ egyik legnagyobb magánvagyonát hagyta maga után, és arról is gondoskodott, hogy ez a rengeteg pénz ne tűnhessen el kézen-közön. Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy csak biztonságos értékpapírba szabad fektetni pénzét, vagyis
minden, ipari vállalatokban felhalmozott érdekeltségét fel kellett számolni halálát követően.
Ez a feladat Nobel fiatal asszisztensére, Ragnar Sohlmanra, valamint Rudolf Lilljequist mérnökre hárult. Ők nemsokára a fiatal svéd ügyvéddel és békeaktivistával, Carl Lindhagennel együtt kezelték a vagyont.
Nobel sosem házasodott meg, gyermeke sem született, de ez nem azt jelentette, hogy egyszerű volt a kis csapat dolga. Nobel érdekeltségeinek java ugyanis egy orosz olajvállalatban, a Baku Petroleumban volt, emellett pedig öt kontinensen található, nagyságrendileg száz dinamit- és lőszergyár is az érdekeltségei közé tartozott.
Nem volt elhanyagolható ugyanakkor annak a 335 szabadalomból származó bevétele sem, amelyet találmányai biztosítottak részére, illetve volt egy jachtja, egy ménese, két villája – melyből egyben sosem élt – és egy lakása is. Hagyatékának kezelése adott tehát feladatot bőven a három férfinak.
Öccse is egy találmány áldozata lett
A felsorolás érdekes elemét jelentik a lőszer- és dinamitgyárak, furcsa lehet, hogy egy békedíjat is alapító filantróp ugyan hogyan köthető össze ezekkel a békésnek cseppet sem nevezhető végeredményt létrehozó gyárakkal?
A válasz amilyen meglepő, olyannyira egyszerű is: Alfred Nobel a dinamit atyja.
A stockholmi születésű fiú apja mérnök és feltaláló volt: épületeket és hidakat épített, valamint robbantásokat hajtott végre. 1833-ban, Alfred születésének évében azonban annyira rosszul ment neki, hogy minden svéd érdekeltségét bezáratta, és Oroszországban, illetve Finnországban vágott bele új üzletekbe. Édesanyja. Andriette Nobel otthon maradt Alfreddel és két bátyjával, egy zöldségesbolt működtetésével finanszírozta a család megélhetését egész addig, míg az apa vállalkozásai fel nem futottak – ekkor Szentpétervárra költözött a család, mely hamarosan egy negyedik fiútaggal bővült.
A Nobel gyerekek a legjobb oktatást kapták, Alfredet az irodalom, a fizika és a kémia érdekelte leginkább.
Apja külföldre küldte tanulni: Párizsban ismerte meg Ascanio Sobrerót, a nitroglicerin feltalálóját.
Az olasz nem tudta hasznosítani a nagyon is robbanékony anyagot, Alfred azonban hazatérését követően apjával közösen próbálta robbanószerré alakítani azt. Közben a család nagy része hazaköltözött Svédországba – a két idősebb báty maradt csak Oroszországban. Alfred otthon is folytatta a kísérleteket, melyeknek tragikus következménye lett: öccse, Emil belehalt az egyik robbantásba.
Egy nő miatt alapított békedíjat
Ennek következményeképp el is tiltották a Stockholm területén belül végzett kísérletektől: egy tó mellett folytatta a munkát, itt jött rá arra, hogy nitroglicerin kovafölddel történő keverése olyan formázható anyagot alkot meg, melyből már rudakat lehet készíteni. Az 1866-os szabadalmat saját maga nevezte el dinamitnak, melyhez detonátorfejet is készített.
Több mint 90 helyszínen voltak dinamitgyárai, 20 országba utazott rendszeresen,
Európa leggazdagabb vándorának is nevezték saját korában.
Érdekesség, hogy bár nős sosem volt, egy nővel való közeli kapcsolata díj alapítására vitte: Bertha von Stuttner titkárnője volt egészen addig, míg férjhez nem ment. Ezután leveleztek, a nő hatása Nobelre pedig tagadhatatlan volt: békeaktivizmusa szülhette a Nobel-békedíj ötletét.
Ma tízmillió koronával jár a Nobel-díj
Leszármazott híján sem volt egyszerű végigvinni halála után végakaratát: rokonai támadták azt, négy évbe telt, mire sikerült mindent elrendeznie az örökséget kezelő csapatnak.
Probléma volt az is, hogy francia bankok őrizték az értékpapírok és a készpénz nagy részét, ami megnehezítette az azokhoz való hozzájutást, mivel el akarták kerülni azt, hogy a vagyon a francia örökösödési adó hatálya alá kerüljön.
Sohlman ezt úgy oldotta meg, hogy egy revolverrel a zsebében kicsempészett mindent az országból, majd Londonban és Stockholmban értékesítették a javakat.
A díj alapja 31,5 millió svéd korona volt, ami ekkor jelentős összeg volt. Kötvényekbe fektették be, a hozamot a díjak finanszírozására és a díjátadó bizottsággal kapcsolatos adminisztrációra fordították. 1900-tól a Nobel által hátrahagyott vagyon kezelésének felelőssége a Stockholmban újonnan létrehozott Nobel Alapítványra szállt át.
Az 1901-ben odaítélt díjak névértéke 150 782 svéd korona volt. A 2001-es centenárium idejére a díj értéke 10 millió svéd koronára emelkedett, ami mind névlegesen, mind reálértéken a valaha volt legmagasabb összeg. Jelenleg is ezt a pénzt kapja meg minden egyes díjazott.
