Az amerikai elnökválasztáson 2024 novemberében a jelen állás szerint a demokrata Kamala Harris száll versenybe. Ha győz, az Amerikai Egyesült Államok első női elnökeként iktatják be. Ezen még most is többen csodálkoznak, pedig a 18. századi Európát például több mint három évtizeden keresztül két karizmatikus nő uralkodása határozta meg.
Nincsenek túl sokan azok a nők, akik a történelemben és a politikában meghatározó személyiségek voltak. Az ókori Egyiptom királynői közül Hatsepszut és Kleopátra bizonyára felkerül a legjelentősebbek listájára, de ott van I. Izabella kasztíliai királynő is, aki visszafoglalta az Ibériai-félszigetet a hódító araboktól, egyesítette Spanyolország tartományait, zászlajára tűzte a katolikus hit egyeduralmát és útjára bocsátotta Kolumbuszt. Aztán Viktória brit királynő 1837-től 1901-ig tartó uralkodása előtt azonban volt két másik meghatározó asszony is a trónon, akik ráadásul egyszerre látták el az államapparátus irányításának felelősségteljes feladatát és formálták Európát.
Ők voltak Mária Terézia és I. Nagy Katalin.
Nők a trónon
Az 1723-ban kiadott Pragmatica, mely biztosítani hivatott a Habsburg-ház nőágának a magyar trónon való örökösödését, nem talált mindenkinél egyformán kedvező fogadtatásra. Mivel azonban I. Lipót után utódja, I. József is fiúörökös nélkül távozott az élők sorából, és VI. Károly császár sem büszkélkedhetett fiúgyermekkel, nem is nagyon maradt más választás, mint a leánygyermekeket,
elsőként Mária Terézia Walpurga Amáliát helyzetbe hozni az uralkodáshoz.
Katalin trónra lépésének története sem átlagos. Az 1729-ben született Zsófia Auguszta Friderika elszegényedett német hercegkisasszonyt nemesi sorú, vagyontalanná lett szülei már a kezdetektől jobb sorsra szántak, mint amilyen a deklasszált nemeseké volt.
Praktikáik gyümölcse beérett, amikor Erzsébet orosz cárnő az általa trónörökösének megnevezett unoköccséhez, Péterhez adta a bájos fiatal lányt.
A cárnő halála után azonban a totálisan éretlen és Oroszország sorsával kapcsolatban inkább elutasító, mint közönyös Péter épp csak elkezdhette kelletlen és átgondolatlan módon országa irányítását, amikor amibiciózus neje a maga mögé állított erők támogatásával sikeres államcsínyt hajtott végre és máris a trónon találta magát. A cárnőnek ahhoz viszont, úgy tűnik, nem volt köze, hogy a trónon alig pár hónapot töltött férje, akihez kölcsönös utálat fűzte, a puccs után néhány nappal életét vesztette.
Ilyen uralkodók voltak
Mária Terézia 1740 és 1780 között volt Ausztria főhercegnője, Magyarország és Csehország királynéja, férje, Lotaringiai Ferenc császár révén pedig német-római császárné, míg I. Nagy Katalin 1762-től 1796-ig uralkodott Oroszország cárnőjeként. Uralkodóként mindketten karizmatikus egyéniségek voltak, akik maradandót alkottak, és akiknek gondolkodását a felvilágosult eszmék vezérelték.
Mária Teréziának, akinek újításai hazánk életében is kedvező fordulatokat hoztak, szívügye volt az oktatás, de fontos reformjai közé tartozott még a végrehajtó- és az igazságszolgáltató hatalom szétválasztása is.
Uralkodása második felében felvilágosult abszolutista módszerekkel kormányzott az országgyűlés összehívása nélkül.
Katalin nagyjából 520 ezer négyzetkilométerrel gyarapította egyébként is jelentős birodalma területét, miközben azon ügyködött, hogy választott nemzetében elmélyítse az európai felvilágosult eszméket. Az oktatás ügye számára is kiemelten fontos volt, nemcsak oktatási intézményt hozott létre lányok részére, de saját maga is írt oktatási anyagokat és könyveket.
Az uralkodónők magánélete
Az 1717-es születésű Mária Terézia 19 évesen, korát és státuszát meghazudtoló módon szerelmi házasságot kötött I. Ferenc Lotaringiai Istvánnal Bécsben. Miközben Zsófia, a későbbi I. Nagy Katalin cárnő a kezdetektől fogva kölcsönösen utált férjével egyáltalán semmilyen viszonyt nem ápolt, Mária Terézia a frigy megkötése után három hónappal már várandós volt. Ehhez képest a később a nagy étvágyáról is híressé lett Katalin cárnő nyolc évvel házasságkötésük után még mindig orvosilag igazolható módon ártatlan volt.
Húsz év alatt 16 gyermek
Mária Terézia 20 év alatt 16 gyermeknek adott életet: 11 leánygyermeke és 5 fia született.
A cárnénak mindeközben egy gyermeke született, ő is tíz évvel édesanyja házasságkötése után.
A gyermek apjának személyazonosságát mai napig homály fedi.
S míg Mária Terézia birodalmának ügyei mellett a két évtizeden át szinte állandósuló várandósságaival, szüléseivel és gyermekágyi periódusaival volt elfoglalva, Katalin cárnő egyre több időt töltött a férfiak társaságában.
Sosem volt egyedül, olykor szinte egész apparátus dolgozott azon, hogy a kiszemeltet kiválasszák számára.
Ha ez már önmagában nem lett volna elég segítség, akkor volt olyan udvarhölgye is, akinek nem az ételek előkóstolása volt a feladata, hanem a testi örömök kapcsán élesben tesztelni a királynő leendő ágyasát.
A források szerint akár 22 férfival is lehetett dolga élete során, ami extrém szám volt a maga idejében. Legnagyobb szerelme Grigorij Alekszandrovics Patyomkin orosz politikus volt, aki kapcsolatuk után is élvezte Katalin bizalmát, így saját hálószobai utódját is maga jelölte ki a cárné számára.
Ha szeretnéd megtudni I. Erzsébet hófehér sminkjének titkát, ajánljuk figyelmedbe az angol uralkodónőről szóló cikkünket is.
