A hatvanas években lekapcsolták a Niagara-vízesést: ezt találták medrében

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Volt oka is annak, hogy a Niagarát meg akarták állítani, de ettől még talán azért emlékeznek leginkább az emberek esetre, mert megtudhatták, miket rejt a folyó medre.

A valódi ok az volt, hogy annyi szikladarabot sodort már magával a magasból elemi erővel lezuhanó víztömeg, hogy a vízesés magassága drasztikusan csökkent. Az ötlet annyi volt, hogy elterelik a vizet az amerikairól a kanadai oldalra, majd eltakarítják a sok felesleges sziklát, hogy ismét látványossá válhasson a Niagara az amerikai oldalon is.

A Niagara őrült és kegyetlen vállalkozások színhelye volt

A vízesés sok furcsa látványosság helyszíne volt már: a legfurcsább vállalkozások azok voltak, amelyekben különböző, nem túl bizalomgerjesztő szerkezetekbe zárt emberek vállalkoztak a hírnév, a pénz vagy épp a kalandvágy miatt arra, hogy a Niagara-vízesés sodrával együtt zuhanjanak a mélybe. Annie Edson Taylor már nem is volt olyan fiatal, amikor a merész vállalkozásba belefogott: a tanárnő gyakorlatilag az éhség elől menekült a veszélyes tettbe.

Idézőjel ikon

Szinte haja szála sem görbült: némi szédüléssel megúszta a dolgot.

Bobby Leach, aki mindenféle őrült mutatványt elvégzett már a vízesésnél, ennél kicsit rosszabbul járt: bár az esemény szervezői valamelyest érthető okokból nem igazán verték nagy dobra, de a férfi állkapcsát és térdkalácsát is eltörte,

öt hónapig kellett kórházban ápolni azt követően, hogy szintén végrehajtott egy ilyen mutatványt.

A Niagara hamisítatlan turistaattrakció: a meder kiszáradása is tömegeket vonzott
Fotó: Peter Unger / Getty Images Hungary

1827-ben egy csapat jobb sorsra érdemes állatot is ilyen tortúrának tettek ki: bár mindenféle vadállatról szólt a fáma, a valóságban egy bölény, két medve, két mosómedve, egy kutya és egy liba volt a szerencsétlen utasok listáján. A zuhanást egyedül a liba élte túl a kompániából…

Ezért szárították ki a medrét

1969-ben nem a kegyetlenkedés volt már a cél, mint arról írtunk, hanem a romeltakarítás. Ennek érdekében a kanadai oldalra terelték a vizet, ezzel gyakorlatilag lekapcsolták az amerikai oldalon a vízesést. 

A száraz Niagara-mederre nem kevesebb mint 100 ezer ember volt kíváncsi azon idő alatt, míg nem csordogált víz.

Érdekesség, hogy erre a mutatványra nemsokára ismét szükség lesz, mivel két hidat is át kell alakítani, azok ugyanis egyrészt nem elég biztonságosak jelenlegi állapotukban, másrészt pedig nem is közelíthetők meg kerekesszékkel vagy akkor, ha a látogató mozgásában korlátozott.

Ilyen volt a Niagara víz nélkül
Fotó: Wikimedia Commons

Valószínűleg ezt a mederkiszárítást már egy kicsit körültekintőbb tervezés előzi majd meg, mint az a hatvanas években történt: akkor ugyanis a környezetre gyakorolt hatást egész egyszerűen kihagyták a tervezésből, így sok vízpart menti fa kiszáradt, amikor kiapadt az őt addig megfelelő mennyiségű vízzel ellátó folyó. Emellett a réteges kőzetből álló sziklákra gyakorolt hatás sem hanyagolható el: ezeket részben az tartja helyén, hogy a folyóban zubogó víz folyamatos ellenállást gyakorol rájuk.

Idézőjel ikon

Amennyiben nincsen víz, nincsen ez az erő sem, a kőzetrétegek pedig elkezdhetnek egymáson csúszni.

Az azonban kétségtelen, hogy a korábbi kiszárítási akcióhoz hasonlóan ez alkalommal is emberek tömegére számíthatnak majd a kiszárított vízesés mellett: valószínűleg még nagyobb csődület is lesz, mint az internet és a valódi tömegturizmus kora előtt.

Most még több érdekességre bukkanhatnak majd

És hogy mi mindenre bukkantak a kiszáradt mederben? Az talán senkit sem lep meg, hogy pénzérmék millióira, amit a jó szerencse után áhítozó látogatók dobáltak a habok közé az évtizedek során. Nem ezek miatt szólnak az eseményről íródott újságcikkek címei drámaian: egy nő és egy férfi maradványait is megtalálták a vízben. Egyiküket sem sikerült azonosítani.

Azt egyelőre nem tudni, pontosan mikor kapcsolják le újra a vízesést
Fotó: Wikimedia Commons

Az elmúlt több mint 50 év alatt valószínűleg még nagyon sok tárgy került a meder mélyére: okostelefonok, fényképezőgépek és egyéb személyes tárgyak is lehetnek azok közt, amelyeket a turisták beejtettek, ruhadarabok és egyéb apróságok mellett. Ha valóban eljutunk arra a pontra, amikor ismét kiszárad a Niagara, meglepetésül szolgálhat mindnyájunk számára, hogy mi mindenre bukkanunk a víz hűlt helyén.

Ha szívesen olvasnál olyan lélegzetelállító helyekről, melyek a Niagara-vízeséshez hasonlóan országok határán helyezkednek el, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.

Életem

Így tölti napjait az óceánjáró hantavírus miatt karanténba vonult utasa – alig van túl a felén

Ami egy életre szóló, lenyűgöző antarktiszi és atlanti-óceáni expedíciónak indult Jake Rosmarin amerikai influencer számára, az a modern tengerjárás egyik legbizarrabb egészségügyi karanténjával végződött. Miután a luxus-óceánjárón felütötte a fejét a veszélyes hantavírus, a hatóságok azonnali és drasztikus intézkedéseket rendeltek el, hogy megfékezzék a vírus terjedését.

Mindennapi

Változik a kata: így írnák át a kedvezményes adózás szabályait

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata 2022-ben került kivezetésre a magyar adórendszerből. Kármán András pénzügyminiszter június 1-jén úgy nyilatkozott, hogy a Tisza-kormány már 2027-ben vissza akarja vezetni a szélesebb körben elérhető katás adózást.