naptár

A naptárrendszerek eltéréseinek oka egyrészt a civilizációs különbségekből ered. De természeti eredője is van, a földi életet befolyásoló események eltérő időpontokban fordulnak elő az egyes országokban. A földrajzi elhelyezkedés, a földrajzi szélesség és hosszúság, a földrajzi adottságok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy adott országban más időpontban fordulnak elő a természeti jelenségek, mint egy másik országban.

Naptárak kialakulása

Az ősi civilizációk már nagyon korán felismerték a természeti jelenségek ismétlődő tulajdonságát, és a Nap, a Hold, valamint a csillagok mozgását használták fel az idő mérésére és az események időzítésére. 

Az első naptárak a holdfázisokra épültek, mivel ezek a legegyszerűbbek és a legkönnyebben észlelhetők. A holdciklusokat a legtöbb korai naptár 29,5 napra becsülte. A naptárakat a különböző civilizációk és kultúrák eltérően fejlesztették ki, az egyiptomiak, a görögök, a rómaiak, a kínaiak és az inkák mind készítettek saját naptárat.

A rómaiak által használt Julianus-naptár volt az első olyan naptár, amelyet egész Európában használtak. A legtöbb helyen egészen a 16. századig alkalmazták, bizonyos ortodox közösségek még ma is alkalmazzák (a javított változatát). Azonban ez a naptár az év 365,25 napos ciklusával nem bizonyult pontosnak, és ez a hosszú évszázadok alatt időeltolódásához vezetett. Ezt követően a ma is használt Gergely (vagy Gregorián)-naptár váltotta fel, amelyet azért alkottak meg, hogy kijavítsák a julián naptárban lévő hibákat. A Gergely-naptár bevezetésével az év átlagos hossza 365,2425 napos lett.

A modern naptárakat a XVI. században fejlesztették ki, amikor a tudósok és matematikusok megtalálták a megoldást a naptári évre vonatkozó problémákra. A mai naptárak, mint például a Gergely-naptár, pontosabbak és megbízhatóbbak, mint valaha. A Gergely-naptár, amelyet a katolikus egyház használ 1582 óta, további módosításokon esett át az évszázadok során.

Naptárrendszerek máshol

Iszlám világ

A világ különböző tájain számos naptárrendszert használnak, és a helyi naptárrendszerek sokszor eltérnek az általánosan elfogadott Gergely-naptártól. 

Például az iszlám világban más naptárrendszert használnak, az ún. iszlám naptárt, amely a Hold járásán alapul. A Hold járása miatt az iszlám naptár évei 354–355 naposak, és a Gergely-naptárhoz képest 11 nappal „előrébb” járnak. Az iszlám naptárban az év első napja a Muharram hónap első napja, és az év vége a Dhu al-Hijjah hónap utolsó napja. 

Ha Pakisztánban járunk, ott például 1444–1445-öt írnak, amely a Gergely-naptár szerinti 2023–2024-es évre vonatkozik.

Zsidó naptárrendszer

A zsidó naptárrendszerben aktuálisan az 5783. évben járunk. A zsidó naptár a Hold és a Nap mozgását figyelembe véve alakult ki, és az ősi Babilóniában használt naptáron alapul. Az év hossza 12-13 holdhónapra épül, és egy-egy évben a hónapok hossza változó, így a zsidó naptárban az évek eltérő hosszúságúak lehetnek. Az év első napja a Tisri hónap első napja, amely általában az őszi napéjegyenlőség környékére esik, és az évközi ünnepek, mint például a rós ha-sána, a jom kippur vagy a pészah ehhez a naphoz kapcsolódnak.

Etiópiában mindig 8 évvel korábban van

Etiópiában a mai napon az etióp naptár szerint 2015-öt írnak. Az etióp naptár a kopt egyházi naptár alapján alakult ki, és az etióp ortodox egyház által használt naptárrendszert jelenti. Az etióp naptár 13 hónapból áll, az év első napja szeptember 11-én van, és az évközi ünnepek, mint például a karácsony vagy a húsvét, ehhez a naphoz kapcsolódnak. Naptárrendszerükben az év hossza általában 365 vagy 366 nap, de az évszakok változása miatt a hónapok hossza változó lehet. Ha szeretnénk tudni, hogy melyik évben jár az etióp keresztény közösség, az aktuális Gergely-naptárbeli évszámból egyszerűen le kell vonni 8-at: így például 2023 Gergely-naptári évéhez képest idén az etióp naptár szerint 2015 van.

Indiában épp 1945 lett

Indiában több naptárrendszert is használnak, azonban az egyik legelterjedtebb és hivatalosan is használt naptár a hindu naptár, amely egy holdnaptáron alapul. A Saka naptár Délkelet-Ázsiában is használatos, aktuálisan épp 1945-öt mutat, nemrég fordult át 1944-ről.

Az év első napja a Chaitra hónap újholdja, amely általában március vagy április környékére esik a Gergely-naptár szerinti időszámításban. A Saka naptárban a hónapok hossza változó, és az évszakok változása szerint is módosulhatnak. 

Valahol még csak 112-t írnak

Észak-Koreában a hivatalos naptárrendszer a Juche naptár, amelyet az észak-koreai kormány hozott létre Kim Ir Szen vezetése alatt. Az évszámokat a Kim Ir Szen hatalomra kerülése előtti évektől különbözően határozzák meg. Az aktuális év a Juche naptár szerint 112, mivel az első év 1912-ben kezdődik, amikor Kim Ir Szen született. A Juche naptár azonban nemzetközileg nem elismert és nem használatos az országon kívül. 

Kínában már a 4719. évben járnak

A kínai naptárrendszer szintén holdnaptáron alapul, amely a Hold és a Nap mozgását figyelembe véve határozza meg az időt. Az évek 12 éves ciklusokra oszlanak, és mindegyik év egy állatjegyhez kapcsolódik. A kínai naptárban az aktuális év a Nyúl éve.

Naptárrendszerükben az év első napja a kínai újhold, amely általában a januári vagy februári újholdra esik, és az évfordulók, ünnepek a Hold fázisaihoz kapcsolódnak. Az aktuális kínai naptári év a 4719. év a kínai naptár szerint, amely az első császár trónra lépésének éve, és a hagyományos időszámításban „császárkori éveknek” nevezik.