Tetováló segít a régészeknek felfedni egy 2500 éves múmia titkát

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy 2500 éves szibériai „jégmúmia” testén olyan tetoválásokat fedeztek fel a kutatók, amelyek kidolgozottsága még a mai tetoválóművészeket is lenyűgözi. A nagy felbontású képalkotásnak köszönhetően most először tárultak fel részletesen a Pazyryk nép harcos kultúrájáról árulkodó motívumok.

Az Altaj-hegység jégsírjaiban a 19. században feltárt Pazyryk-múmiák páratlan betekintést engednek az ősi nomád lovasnépek életébe. A most vizsgált, körülbelül ötvenéves korában elhunyt nő testét eddig csak részben ismerték, ám a Hermitage Múzeumban végzett közeli infravörös vizsgálatok egészen új részleteket tártak fel: a bőrén leopárdok, szarvasok, sőt, mitikus lények kelnek életre.

Különös szimbólumokat rejtett a múmia tetoválása

A nő jobb alkarján leopárdok fogták körbe egy szarvas fejét, míg a bal karján egy oroszlántestű, sasfejű és -szárnyú griff viaskodott egy szarvassal. Ezek a jelenetek az állatok vad küzdelmeit örökítették meg, amelyek a Pazyryk kultúra szimbolikájának központi elemei voltak. Külön érdekesség, hogy a hüvelykujján egy kakas képe is megjelent, ami a művészi szabadság és egyéni stílus jele lehetett.

A 2500 éves múmia tetoválása is jól mutatja, már az őskorban is művészet volt a testfestés
Fotó: Charles O'Rear / Getty Images Hungary

A kutatók szerint az ábrákat valószínűleg előre stencilezték a bőrre, majd állati csontból vagy szarvból készült tűszerű eszközzel vitték fel a festékanyagot, amely égett növényi maradványokból vagy koromból állhatott. Egy mai tetoválóművész, aki az ősi mintákat a saját bőrén is kipróbálta, úgy becsülte, hogy csak az egyik kar kidolgozása több órányi koncentrált munkát igényelt. Ez arra utal, hogy a tetoválás mestersége már akkor is professzionális, gyakorlott kezekben volt.

A tetoválások részletgazdagsága és szimbolikája azt mutatja, hogy a Pazyryk népnél a bőrdíszítés nem pusztán testművészet, hanem mély kulturális jelentőségű gyakorlat volt. Bár néhány minta sérülést szenvedett a temetés során, ez is azt sugallja, hogy a tetoválások főként az élethez, nem pedig a túlvilághoz kötődtek

Ha kíváncsi vagy a 107 éves tetoválóművészre, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.