Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy osztrák templom kriptájában évszázadok óta nyugvó, kivételesen jól megőrződött múmia titkait sikerült feltárniuk a kutatóknak. A legújabb vizsgálatok nemcsak a holttest azonosítását tették lehetővé, hanem egy eddig ismeretlen balzsamozási eljárásra is fényt derítettek.
Egy 18. századi osztrák pap múmiájának rejtélyét oldották meg a tudósok, miután a St. Thomas am Blasenstein-templom kriptájában végzett felújítási munkálatok során lehetőség nyílt a múmia részletes vizsgálatára. A Ludwig Maximilian Egyetem kutatócsoportja CT-vizsgálatok, radiokarbonos kormeghatározás és szövettani elemzések segítségével megállapította, hogy a maradványok Franz Xaver Sidler von Rosenegghez, egy 1746-ban elhunyt plébánoshoz tartoznak.
Az osztrák múmia
A vizsgálatok során kiderült, hogy a múmia has- és medenceüregeit fenyő- és lucforgáccsal, valamint lenből, kenderből és hímzett vászonból készült textíliákkal töltötték ki. Ezenkívül cink-klorid nyomait is kimutatták, amely kiszárító és baktériumölő hatásáról ismert. Ez az eljárás, amely során a test külső falait nem nyitották meg, eddig ismeretlen volt a tudomány számára, és jelentősen eltér az ókori egyiptomi balzsamozási technikáktól.
A korábbi feltételezésekkel ellentétben, amelyek szerint a papot megmérgezték, a kutatók megállapították, hogy halálát valószínűleg előrehaladott tuberkulózis okozta. Egy korábbi röntgenvizsgálat során felfedezett kapszula alakú tárgyról kiderült, hogy valószínűleg egy rózsafüzér gyöngye, amely véletlenül került a testbe a balzsamozás során. A tanulmány szerint a pap testét valószínűleg előkészítették, hogy visszaszállítsák szülőkolostorába, de az út valamilyen okból sosem valósult meg, így a plébános múmiája a templom kriptájában maradt. Ez a felfedezés nemcsak egy történelmi rejtélyt oldott meg, hanem új megvilágításba helyezte a 18. századi temetkezési szokásokat is.
Ha kíváncsi vagy a titkos temetőre, amely magyar múmiákat rejt, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!
