Állatfogakkal oldották meg őseink a fogpótlást: ez a faj volt a legnépszerűbb

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Senki sem vágyik műfogakra, és ez sokszorosan igaz volt a régi korok emberére, akinek nem voltak olyan korszerű lehetőségei a fogpótlásra, mint amilyen megoldásokat a mai modern fogászat kínál.

Rágnál egy párduc fogával vagy egy elefánt csontjával? Néhány évszázaddal ezelőtt elég gyakorinak számítottak ezek a bizarr fogászati megoldások. Ezek a fogpótlások korántsem voltak olyan kényelmesek, mint a modern protézisek, mégis bevállalták az emberek annak érdekében, hogy a fizimiskájukon ne essen csorba. 

Európa lemaradt a fogpótlások terén

A régészek a mai Mexikó területén találták Kr. e. 2500-ból származó műfogsorokat, amelyeket farkasfogakból készíthettek; ez a legrégebbi eddig felfedezett protézislelet. Az itáliai etruszkok Kr. e. 700 körül aranyhuzalt vagy szalagot használtak emberi és állati fogak rögzítésére, és hasonlóan jártak el az ókori egyiptomiak is. Európa kissé lemaradt a fogpótlások tekintetében: az öreg kontinensen egészen a reneszánsz végéig leginkább a fogak eltávolítására és a fájdalomcsillapításra összpontosítottak.

Hosszú évszázadok kísérletezése kellett ahhoz, hogy eljussunk a mai modern műfogakig
Fotó: Kilian Nowak / EyeEm / Getty Images Hungary

Az első feljegyzett fa műfogsor Japánban, a 16. században jelent meg, és egészen a 20. század elejéig használták. A 18. században azonban tartósabb pótlásokhoz folyamodtak az emberek: a fogorvosok emberi és állati fogakból, valamint faragott elefántcsontból készült fogsorokkal kísérleteztek. A fogsorokat hivatásos ötvösök, elefántcsont-esztergák vagy borbély-sebész növendékek készítették. 

A szépségért bármit

Sok Los Angeles-i hírességhez hasonlóan már a 17. századi Franciaországban is komoly fogászati munkát végeztek, hogy megóvják a társadalmi elit mosolyát. Ezt bizonyítja az északnyugat-franciaországi Chateau de Lavalban 1988-ban végzett ásatási lelet. Anne d'Alegre, nemesi származású francia nő exhumálásakor a régészek egy furcsa fogpótlást találtak, majd évtizedekkel később, a mostani fejlett szkennelési technikával megállapították, hogy Anne d'Alegre egy aranyhuzalból készült eszközt használt fogainak rögzítésére. 

A hölgy fogágybetegségben szenvedett, amelynek velejárója az ínysorvadás, valamint a fogak kilazulása és elvesztése.

A vizsgálatok azt is feltárták, hogy Anne d'Alegre-nek elefántcsontból készült foga volt, ami a CBS News szerint szokatlan, hiszen abban az időben a víziló sokkal népszerűbb volt. Állítólag azonban a díszes fogászati munka csak rontott a helyzeten: tovább fokozta a gyulladást. D'Alegre viszont inkább tűrte a fájdalmat, mintsem fogak nélküli élje arisztokrata nőként az életét.

Mit szólnál, ha vízilóéból faragnák ki az új fogadat?
Fotó: chuchart duangdaw / Getty Images Hungary

Műfog miatt félresikerült elnöki beszéd

Az Egyesült Államok egykori elnöke, George Washington egyike volt azoknak, aki műfogsort viselt. A műfogak a 18. században vízilovak fogából és elefántok csontjából, valódi emberi fogakból, aranyból, szegecsekből, rugókból készültek. A legendával ellentétben George Washingtonnak soha nem volt fafoga, de a tartósabb műfogsora sem volt sokkal kényelmesebb. Állítólag épp emiatt sikeredett olyan rövidre második elnöki ciklusának beiktatási beszéde 1793-ban: csupán 135 szóból állt.

A porcelán műfogak ideje

Alexis Duchâteau 1770-ben készítette el az első porcelán fogsort Nicholas Dubois De Chemant fogorvossal, amelyet Duchâteau saját magán avatott fel. Szépen néztek ki, de sajnos könnyen kicsorbultak. Nicholas Dubois De Chemant megerősítette a porcelán fogsort, majd 1791-ben szabadalmaztatta az első brit porcelán fogsort. A 18 karátos aranylemezekre szerelt porcelán fogsorok továbbfejlesztett változatát pedig Samuel Stockton ötvös készítette 1820-ban.

Modern kori műfogsoralapok

Az 1850-es években vulkanitból, egyfajta edzett gumiból készítettek fogsorokat, porcelánfogakkal. A vulkanit olcsó volt, és a fogsorok szélesebb körben is elérhetővé váltak. 1938-tól a polimetil-metacilit (PMMA vagy akrilgyanta) vált műfogsoralappá, amely teljesen kiszorította a vulkanitot a műfogsorgyártásból. Kemény, áttetsző és nincs kellemetlen szaga, könnyen javítható és olcsó. Ezen tulajdonságai miatt ma is minőségi műfogsoralapként használják az akrilgyantát. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ilyen lehetőségek kínálkoznak már a fogpótlásra, de azért a fogínybe ültetett műfoggyökér gondolatától még a középkor embere is kiszaladt volna a világból.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Clerget-Tasi Barbara
Clerget-Tasi Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sok nő él együtt vele anélkül, hogy tudna róla: ezt kell tenned, ha miómád van

A mióma a nőgyógyászati leleteken az egyik leggyakoribb diagnózis, mégis rengeteg tévhit és felesleges félelem övezi. Ez a méh izomfalából kiinduló, jóindulatú elváltozás a nők jelentős részénél teljesen észrevétlenül, tünetek nélkül bújik meg. De miért a hormonok táplálják ezt a rejtőzködő daganatot, mikor elég a puszta megfigyelés, és milyen modern, akár méhmegőrző vagy gyógyszeres eljárások állnak rendelkezésre, ha a mióma erős vérzést, kismedencei fájdalmat vagy meddőséget okoz?

Szülőség

Ajándék a jó bizonyítványért? A pszichológus elmondja, tedd vagy ne tedd

A tanév végével megérkezik a bizonyítvány is, vele együtt pedig az ismerős szülői dilemma: jár-e ajándék a jó jegyekért, és ha igen, milyen? És egyáltalán mitől jó egy bizonyítvány? Attól, hogy kitűnő, attól, hogy fejlődést mutat, vagy attól, hogy a gyerek a saját képességeihez mérten rengeteg munkát tett bele az évbe, akkor is, ha ez a jegyein jelenleg nem látszik?

Világom

Nem akartak adót fizeni, inkább só nélkül sütötték a kenyeret a rafinált olaszok

Ha Toszkánában vagy Umbriában jársz, és megkóstolod a helyi pékségekben kapható friss kenyeret, az első reakciód valószínűleg a döbbenet lesz: a híres pane sciocco ugyanis teljesen sótlan és íztelen. Bár elsőre kulináris baklövésnek tűnhet, a háttérben valójában a világtörténelem egyik legfrappánsabb adóelkerülési és politikai ellenállási hulláma áll.

Offline

Ezért hordtak fülbevalót a kalózok: az életük múlt rajta

Kendő, faláb, papagáj és egy hatalmas aranykarika a fülben – ha kalózokról van szó, mindenkinek ez a kép ugrik be először. Ám míg a hollywoodi filmekben a fülbevaló csupán a lázadó tengeri rablók vagány kiegészítője, a valóságban a puszta túlélés záloga volt. Az aranykarikák nem a divatot szolgálták: egyszerre működtek kezdetleges hallásvédőként az ágyúdörrenések ellen, rejtett temetési biztosításként a viharok után, és a tengeri babonák elleni mágikus talizmánként.

Mindennapi

Így bukhatsz ezreket a Revoluttal: mutatjuk, hol maradt ingyenes a készpénzfelvétel

Májusban elindult a Revolut Bank UAB Magyarországi Fióktelepe, ezzel együtt pedig számos változás is történt a fintech banknál. Az egyik ilyen változás, hogy a Revolut leadott nyilatkozat esetén maximum két részletben, 300 ezer forintos összeghatárig díjmentes készpénzfelvételt biztosít belföldi ATM-eknél. A gyakorlat azonban ennél bonyolultabb, mert az adott ATM-et üzemeltető bank vagy szolgáltató borsos összeget számolhat fel.

Világom

Felismered egy képről a világ legmagasabb templomait?

Amikor magas épületekre gondolunk, legtöbbször felhőkarcolók jutnak az eszünkbe. Azonban a világ magas épületei nem merülnek ki egy New York-i látképben. Számos templom csúcsosodik magasan a háztetők fölé – vajon felismered a három legmagasabbat egyetlen képről?

Életem

Káros vegyszer a Balatonban: aggasztó eredményt hozott a legújabb vizsgálat

Aggasztó eredményre jutottak a kutatók a Balaton vizének legújabb elemzése során. A vizsgálatok megerősítették, hogy a vitatott gyomirtó szer, a glifozát jelen van a tóban, ami nemcsak a növényekre, hanem az állatokra is káros hatással van. Bár a szert elsősorban a szárazföldi gyomok irtására használják, a mezőgazdasági területekről bemosódva eléri és szennyezi a természetes vizeket is.