Újabb alátámasztást kapott Mózes története: ilyen ősi épületeket találtak

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy ősi műhely feltárása Dél-Sínaiban új fényt vethet a Biblia Mózes történetére. Wadi al-Nasb lelőhelyén régészek egy rézkohász műhelyt, több ősi épületet és megfigyelőpontokat találtak. A helyszínen előkerült egy kohó, eszközök az alapanyagok előkészítéséhez, agyagkemencék, edények és nagy mennyiségű rézsalak, amelyek azt bizonyítják, hogy az ókori egyiptomiak fejlett bánya- és fémművességgel rendelkeztek.

A lelőhely a híres Serabit el-Khadim közelében található, ahol a történelem során türkiz- és rézbányászat folyt. Bár a régészek közvetlen kapcsolatot nem találtak Mózeshez vagy az izraelitákhoz, a kutatók rámutatnak, hogy héber vagy izraeli munkások hagytak nyomot az egyiptomi bányákban, és izraeli feliratok is előkerültek a környéken. A Biblia szerint Mózes vezette ki az izraelitákat az egyiptomi rabszolgaságból, a Sínai-sivatagon keresztül, és a Tízparancsolatot a Sínai-hegyen kapta meg.

Az ősi épület, ami átírhatja a történelmet

A kutatók három épületet azonosítottak a területen, 

Idézőjel ikon

ebből kettőt Wadi al-Nasb nyugati bejáratánál és a Wadi al-Sour sivatagi völgyénél, melyeket őr- és munkásmegfigyelő tornyokként használtak,

majd később rézfeldolgozó helyekké alakították őket az Újbirodalom idején (i.e. 1550–1070). A harmadik épület a bányaműveletek irányítását szolgálhatta, itt faszén és tisztított agyag is előkerült.

Mózes bibliai történetét bővítheti az új feltárás
Fotó: ratpack223 / Getty Images Hungary

Újabb adalék Mózes bibliai történetéhez 

Több bibliai szakértő kiemelte, hogy a Serabit el-Khadim területén talált izraeli feliratok és Isten nevének héber bibliai formája bizonyíték lehet a szemitikus munkások jelenlétére. Az előkerült kohók és rézmaradványok pedig azt mutatják, hogy

Idézőjel ikon

az ókori egyiptomiak magas szintű technológiával rendelkeztek a fémek feldolgozásában,

ami összefüggésbe hozható a Bibliai Exodus eseményeivel.

Bár a felfedezés nem bizonyítja közvetlenül Mózes történetét, hozzájárul a régészeti és történelmi ismeretek bővítéséhez, és új dimenziót ad az ókori egyiptomi ipari és bányászati tevékenységek megértéséhez. A kutatók szerint a lelőhely a bibliai idők izraelita munkásainak életére, az egyiptomi bányászat és rézkohászat fejlődésére, valamint a történelmi Exodus útvonalhoz való kapcsolatára is rávilágíthat.

Ha kíváncsi vagy rá, hol találták meg a helyet, ahol Jézus gyógyított, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.