Miért imádjuk a megcsalás himnuszát? Felfedjük a Mostantól titkát

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ha azt mondjuk, Mostantól, valószínűleg nincs ma Magyarországon olyan ember, akinek ne jutna eszébe az utóbbi évek legsikeresebb magyar dala, Rácz Gergő és Orsovai Reni megcsalásról és megbocsátásról szóló slágere. Új sorozatunk, a Dallamtapadás első részében a szerzőket kérdeztük a dal készítésének körülményeiről, és arról, vajon mitől lesz sláger a sláger.

A Mostantól amellett, hogy a YouTube-on magyar viszonylatban egészen elképesztő, 38 millió feletti megtekintéssel büszkélkedhet, és a magyar rádiós toplista történetének rekordere, olyan szakmai díjakat is bezsebelt, mint a Fonogram-díj, a Petőfi Zenei Díj és A Dal 2020 fődíja. A dal zenéjét Bella Máté és Rácz Gergő, szövegét pedig Hujber Szabolcs és Rácz Gergő írta. A szerzők most a Díványnak mesélnek a dal születésének történetéről.

„Jómagam a klasszikus komolyzene közegéből jövök, ami alapvetően határozza meg azt az attitűdöt, ahogy egy popzenei dalt megkomponálok” – kezdi Bella Máté zeneszerző. „Számomra fontos, hogy a zeneszerzés ne kizárólag érzésből vagy ösztönösen történjen, ami amúgy is egy bulvármegközelítés: 

ha mélyebb analízisnek vetnénk alá az ösztönből megírt műveket, akkor rögtön kiderülne, hogy azok beidegződések sorozatai,

másképpen mondva a korábban hallott és játszott zenei szövetek újraértelmezésének szintézisei. A zenei folyamatokat tehát tudatosan rendeztem el a Mostantól megkomponálásakor is, melyet először szólózongorára és énekhangra írtam meg, és ezután kezdtünk el dolgozni Rácz Gergővel a dal tartalmi megoldásain és hangszerelésén.”

Rácz Gergő szerint sok olyan fontos része van egy dalnak, amitől megmarad az emberek fejében. Ő a dal készítésének minden fázisában tevékenyen részt vett, és fontosnak tartotta, hogy minél több dolog legyen benne, ami miatt bevésődhet. „Én magam akkor éreztem azt, hogy nagyon nagyot fog szólni, amikor hosszú agyalás után rájöttem,

hogyan lehetne egy végletekig kiélezett drámai helyzetet belevinni a dalba,

ami komolyan érintetté teszi a hallgatót és engem is, és amitől túlmutat egy átlagos szerelmes számon” – meséli Gergő.

A zene vagy a szöveg számít?

Hujber Szabolcs dalszövegíró azt tapasztalja, hogy sokan a dal zenei összetevőinek elsődlegességét hangsúlyozzák a zenehallgatás, a slágerré válás vagy akár a dallamtapadás kapcsán.

„Tény, hogy a zene az, ami egy dalhoz odavonz, de a szöveg tart ott minket, általa válik tartóssá az élmény”

– mondja Szabolcs. „És azt se feledjük, hogy a nyelvnek önmagában is van zeneisége, vagyis a zenei élményhez a szöveg is hozzájárul a szavak ritmusa, hangzása, a rímek és az ismétlődések révén.”

Szabolcs szerint sokszor a cím idézi fel a dalt, vagy egy kulcsszó, bemondás. „A Mostantól esetében ez a kettő egybeesik, ami ráadásul egy gyakori társalgási fordulat. Nem véletlen, hogy amikor Rácz Gergő elküldte nekem a demófelvételt, ahol még kamuangol szöveggel énekel, a refrén első szavára ez a szó jutott eszembe, és rögtön el tudtam képzelni, ahogy csordavokálban éneklik a tömegek koncerteken vagy bulikban” – idézi fel a szövegíró.

„Amikor eszembe jutott, hogy a megcsalásról szóljon, és ebben a pillanatban történjen a lebukás, akkor rájöttem, hogy ha a „mostantól” szót a lebukás után énekeljük, egy egész más jelentése lesz a szónak, mint ami korábban volt” – folytatja Gergő. „Ezzel egy nagyon izgalmas és részemről személyes történetté is vált. Közben eszembe jutott, hogy duett legyen, így elkezdtünk egy új értelmezésen dolgozni. Nagyon fontos volt, hogy minden érzelmi hatás megtörténjen az adott pillanatban, és

ennek a három és fél percnek legyen egy dinamikus íve, amiben nincs mellébeszélés, és felesleges időhúzás, vagy bármi olyan, ami kizökkentheti a hallgatót abból a drámai helyzetből, ahol éppen a dal tart.

Egy-egy fontos dramaturgiai pontnál, amikor úgy éreztem, olyan ötletem van, ami még jobban kifejezi az adott érzelmet, vagy kirázott a hideg, vagy elsírtam magam. Azt gondoltam, hogy ha a hallgató is azt érzi, amit én, akkor ahogy vége van a dalnak, vissza fogja tenni az elejére.”

Hujber Szabolcs, Rácz Gergő, Orsovai Reni és Bella Máté A Dal 2020-ban

„Egyébként a dal slágerré válása után kénytelen voltam a »mostantól« helyett az »innentől« szót használni a személyes beszélgetéseimben, mert nem tudtam a dallam felidéződése nélkül kimondani, és ez kizökkentett az aktuális beszélgetésből” – meséli nevetve Szabolcs. Hozzáteszi, 

a dallamtapadás esetében fontos tényező a szöveg egyszerűsége, ezért nagyobb eséllyel „akadnak be” a refrének,

de egy jól eltalált, szemléletes kép is képes tartósan megragadni bennünk.

„Sok-sok finomításon mentünk keresztül, mire eljutottunk oda, hogy teljes egészében megszületett az a kiélezett helyzet, ami egy ilyen szituációban valóban történik. Jó érzés, hogy ebben partner volt Szabi” – fogalmaz Gergő. Hozzáteszi, Bella Mátéval már több projektet csináltak korábban együtt, és felőle is jó érzés volt az, hogy ha valamin változtatott, akkor nyitott volt a módosításra is. „Például a Máté által átküldött első zongorás változatban a hook egy másik forma volt eredetileg, de a dalban elhangzott egy dallam, amit kiemeltem, hogy szerintem többször előfordulhatna, mert szerintem jobban berántaná a hallgatót. Erre Máté visszaírta, hogy »hú, Gergő, ez tök jó, meg van oldva a hook«.”

Na, de mi az a hook?

„A Mostantól egy négy hangból álló zenei téma köré összpontosul, melyet bátran hívhatunk hooknak, azaz horogszerűen beakadó motívumnak: ezt halljuk a dal elején is, különböző dallamvariánsokban”

 – magyarázza Máté. Hozzáteszi, hogy a dallam ritmikája talán még ennél is meghatározóbb, mivel a verzékben egy állandó ionicus a minore verslábat, majd a refrénben rengeteg anapesztus ritmikát hallunk. „A harmóniai váz egy egyszerű, pár akkordos mixtúrából áll, mivel az a tapasztalatom, hogy a közönségnek fontos, hogy komfortosan érezze magát, és a dallam ritmikája mellett a harmóniák egyértelműen másodlagosak. Összességében mégis ezek együtt segítik a hallgatót a dal formai értelmezésében, még akkor is, ha ez benne elsőre nem tudatosul” – meséli Máté.

 A népszerűséghez tudatosság is kell

Persze a kiváló zene és szöveg még mindig nem biztos, hogy elég egy ekkora sláger megszületéséhez. „Amikor bejövök a stúdióba és elkezdek dolgozni egy dalon, akkor nekem már megjelennek képek a fejemben, és ezek klip formájában később ott is lesznek” – folytatja Gergő. „Mindig próbálom egyben látni a dolgokat kívülről. Tudtam, hogy ez egy nehéz téma, és rögtön beszélgetéseket fog indítani, de nem akartam finomkodni a saját magam részéről sem.

Nagyon erős bizonyosság volt bennem azzal kapcsolatosan, hogy mélyen érinteni fogja az embereket.”

Hozzáteszi, hogy a dallamtapadáshoz szerinte hozzájárultak a dallal kapcsolatos beszélgetések is. Rengeteg kérdést is kapott arról más emberektől, hogy nekik vajon hogyan kellene hozzáállniuk egy ilyen helyzethez, ha benne vannak, és kíváncsiak lettek rá, Gergő hogy viszonyul ehhez, valamint az ő életük Gergő szerint vajon hol tart, a kapcsolatuk működni fog-e még.

Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a Mostantól sikerének titka a nagyon intenzív, valódi csapatmunka, és az, hogy türelemmel és maximális odafigyeléssel került minden részlet a helyére, akár a szöveget, akár a zenét, akár a vizuális megjelenítést nézzük.

„Annak tudatosnak kell lennie, hogy az érzés átadása egy összművészeti platform legyen, amelynek sok rétege van, és mindegyik rétege tartalmazza valahol azt, amit közölni szeretnénk.

Ami ezt a dalt kiemeli, az az, hogy egy olyan témát próbáltunk megcsinálni hitelesen, amelynek komoly tétje van” – mondja Rácz Gergő.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Reiber Gabriella
Reiber Gabriella
Magazinportfólió-igazgató
Reiber Gabriella az ELTE Bölcsészettudományi Kara után újságíróként kezdte pályáját, később az Oktatási és Kulturális Minisztérium, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikációs szakértője, végül az egyetem marketingvezetője volt. 2022 januárjában vette át a Dívány főszerkesztését, a kiadvány az ő vezetésével újult meg. Jelenleg az Indamedia Kiadó magazinszerkesztőségeinek munkáját irányítja magazinportfólió-igazgatóként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.