Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Amióta 1990. október 15-én Bod Péter Ákos, akkori ipari és kereskedelmi miniszter sikeresen kezdeményezte a legelső magyarországi mobiltelefon-hívást, azóta kicsit elszaladt velünk a ló. Bő 30 év alatt a kütyü jócskán összement, jelentősége életünkben, méretével fordított arányban, megnőtt. Van egyáltalán olyan hely, ahova nem visszük magunkkal?
Bár van egy illemkódexe a mobilozás műfajának is, ami meghatározza, mikor illik, és mikor nem, milyen információkat illendő SMS-ben közölni, és mit kell feltétlenül szóban, milyen betűmérettel kell a szöveget írni, vagy milyenre érdemes a csengőhangot állítani, hol tartsuk némán, és hol kikapcsolva, gyakran vétünk ezek ellen, és jóformán nincs olyan alkalom vagy hely, ahova ne vinnénk magunkkal. Aki rávágta: De! A mosdó! Az tegye a kezét a szívére…
Multifunkci kütyü lett belőle
És bizony, még az ágyba is bemászik velünk, mert már annyira fontos emberek vagyunk, annyira elérhetőnek kell lennünk, és annyira tudnunk kell minden pillanatban, hogy kivel mi történik, hogy még aludni is magunkkal visszük sokszor, vagy egyszerűen csak így szoktuk meg.
Nem is beszélve arról, hogy amióta ébresztőóra funkcióval is gazdagodott, azóta a telefonos ébresztőszolgálat és a helyes kis vekker a könyvespolcon a kihalás veszélye által fenyegetett fajok közé léptek.
Abban is sokoldalú, ahogy ki tud velünk szúrni
Pedig ez a hasznos kis bestia azért tud huncut is lenni. Nem arra akarok kitérni, hogy hallgatódzik, megfigyel, kihallgat, le- és bemér, mert igen, teszi mindezt, de most inkább arra célzunk, hogy közben sugároz is, főleg amikor beszélünk rajta, és nem csak magunk mellett altatjuk.
Káros vagy nem káros
Az információt ugyanis mobilozáskor magas frekvenciájú elektromágneses tér közvetíti. Telefonálás közben, ha a fülünkhöz tartjuk a készüléket, akkor az elektromágneses tér energiáit a fejünk érintett területe, vagyis leginkább a koponya nyeli el. Ezt méri a SAR (specific absorption rate), vagyis azt a mennyiségű energiát, amit így a testünk nyel el. Azok a készülékek, amelyek meghaladják a 2 W/kg sugárzást, nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, de olyanból sok van a piacon, amelynél ez az érték 1 és 2 W/kg (watt/kilogramm) között inog.
Szerencsére a nálunk legnépszerűbb készülékek néha még az 1 W/kg mértéket sem érik el, ami annál is inkább fontos, mert bár még sok hatás ismeretlen, amelyet a mobiltelefonok sugárzása róhat az emberiségre, de azt már régóta pedzegetik a témát tudományos igénnyel vizsgálók, hogy szerepe lehet rosszindulatú daganatok kialakulásában, vagy akár a DNS károsítására is képes lehet a túlzott sugárzás. Sok kutatás foglalkozott már az agy működése és a mobiltelefon hatásának lehetséges összefüggéseivel: dán és amerikai kutatócsoportok több évtizeden át tartó vizsgálatokkal kutatták és kutatják napjainkban is a következményeket, eddig sokszor ellentmondásos eredménnyel.
Tények
Amit napjainkra tudományosan ki tudnak mutatni, az az, hogy a bekapcsolt állapotban a fejhez tartott mobiltelefon sugárzása az adott területen kimutathatóan emelkedett. Ennek pedig kisebb mértékben a gyakorta előforduló migrénhez vagy alvászavarhoz is könnyedén köze lehet.
Vagyis célszerű a telefont valóban a fejtől távolabb tartani a beszélgetések ideje alatt is: ha a protokoll megengedi, kihangosítva vagy akár fülhallgatóval használni.
Másfelől, az éjszakai nyugalommal kapcsolatban egyesek megjegyzik, hogy még ha a telefon inaktív állapotban ugyan nem is sugárzik annyira, a wifimodem, a vevőtorony és egyebek sugárzásától így sem marad zavartalan az álmunk, és hacsak nem egy jól eldugott erdő közepén, egy sátorban képzeljük el az éjszakánkat, mobiltelefon nélkül, akkor valamiféle civilizációs mellékhatásnak biztosan ki leszünk téve.
Ráadásul Guy Meadows kutatásai igazolták, hogy az éjszakára az ágy közelében hagyott telefon felvillanó fénye üzenet érkezésekor akkor is káros hatással van ránk, ha nem ébredünk fel rá teljesen. Ugyanakkor, igen sokan nemcsak, hogy felébrednek, hanem akkor már meg is nézik a beérkező információt, ez pedig, mondanunk sem kell, mennyire felébreszti az embert, attól függetlenül, hogy jó vagy rossz hírről van szó. Ezek a kutatások tehát igazolták, hogy már csak ebből a szempontból sem tanácsos a közelünkben tartani éjszaka a bekapcsolt készüléket.
Éppen ezért, soka választják éjszakára a repülő üzemmódot, amely nem akadályozza meg az ébresztő funkciót, de távol tartja az éjszakai felesleges információáradatot. Mivel hívást nem fogad ilyenkor a készülék, ez azoknak nem megoldás, akik éjjel-nappal elérhetők akarnak maradni, de bizonyos kutatások azt támasztják alá, hogy rádiófrekvenciás sugárzást repülő üzemmódban nem bocsátanak ki a mobilok. Noha ez nem jelenti azt, hogy semmilyen más sugárzást nem eregetnek ki magukból ilyenkor is, a kockázat ezzel jelentősen csökkenthető.
