A sztálini tisztogatási hullámnak esett áldozatul Kun Béla, a magyar Tanácsköztársaság vezetője, a Minisztertanács legfontosabb tagja is. A halála azonban a mai napig nem tisztázott.
Kun Bélával kapcsolatban hosszú évtizedeken keresztül csak egy sűrű, politikai szűrőn keresztül lehetett kritikát megfogalmazni, melynek alapjául a Sztálin által kialakított vélemény szolgált. Az sem tisztázódott, miként hunyt el végül valójában.
A 133 napot megért Tanácsköztársaság vezetője éppen 140 évvel ezelőtt született. Politikai karrierje az első világháború idején indult, amikor hadifogságba esett a Szovjetunióban. Ezt követően alapította meg orosz példa nyomán a Magyar Kommunista Pártot, de megismerkedett Leninnel is.
Kun Béla úgy járt el, mintha miniszterelnök lenne
Az első világháborút követően kihasználta a politikai bizonytalanságot, majd Károlyi Mihály lemondását követően 1919. március 21-én kikiáltotta a Tanácsköztársaságot. Számos tisztséget betöltött ekkoriban, többek között a tanácskormány tényleges vezetőjeként, szinte miniszterelnökként működött, illetve hadügyi biztos is volt. Az általa kialakított szovjet típusú diktatúra meghonosította az államosítás intézményét, kíméletlen terrort alkalmazott a Lenin-fiúk és a Vörös Őrség segítségével,
azonban 1920-ban, a bukást követően elmenekült az országból.
Rövid ausztriai tartózkodást követően visszatért Oroszországba, ahol a fehérek ellen harcolt a Krím-félszigeten. A becslések szerint Kun Béla több tízezer áldozat haláláért felelős. Sztálin hatalomra jutását követően Oroszországban hatalmas tisztogatás kezdődött, melynek köszönhetően minden tisztségét elveszítette.
1937-ben őrizetbe került.
Halálának körülményei azóta tisztázatlanok, vannak, akik szerint 1938 augusztusában kivégezték, mások úgy vélik, hogy 1939 novemberében, egy moszkvai börtönben hunyt el.
Kun Béláról és a Lenin-fiúkról ebben a cikkünkben írtunk.
