Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A filmiparban és a mesékben a nők egy bizonyos kor felett általában már csak két szerepet tölthetnek be: a gonosz boszorkányét vagy a gonosz mostoháét.
A szláv folklór egyik kulcsfigurája, Baba Jaga mindenben megfelel a gonosz boszorkány követelményeinek – egy házban lakik, amit csirkelábakból épített, hol az erdőben járkál, hol egy óriási mozsárral és mozsártörővel repked, s legfőbb célja, hogy elfogyasztani való gyerekeket találjon magának.
Baba Jaga azonban nem csupán egy velejéig romlott gonosztevő: sokkal összetettebb karakter: a Világszép Vaszilisza című orosz meséből kiderül, hogy ravasz, okos, éppúgy segítőkész, mint akadályozó, és valóban ő lehet a folklór legfeministább karaktere.
A boszorkány a magyar mesékben
Baba Jaga számos szláv és orosz népmesében szerepel, a legkorábbi írásos említés róla 1755-ből származik, Mihail V. Lomonoszov Orosz nyelvtan című könyvéből. Ezt megelőzően már legalább a XVII. századtól kezdve megjelent a fametszeteken. A filmrajongók nevét a Keanu Reeves főszereplésével készült John Wick-filmekből ismerhetik, amelyekben a címszereplő antihőst ellenségei Baba Jagának hívják. A japán animációs legenda, Hayao Miyazaki 2001-ben díjnyertes, Chihiro Szellemországban című filmjében Baba Jaga alapján alakította ki a fürdőház tulajdonosát. A boszorkány még a zenében is megjelenik: Muszorgszkij 1874-es, az Egy kiállítás képei című szvitjében a kilencedik tétel címe A baromfilábon álló kunyhó (Baba Jaga). A magyar mesékben vasorrú bábaként ismerjük. A mozsár ugyan lemaradt valahol, de az ő célja is az, hogy gonosz boszorkányként gyerekeket rémítsen meg.
Istennőből boszorkány
Ráadásul egyes szakértők szerint Baba Jaga eredete jóval korábbra nyúlhat vissza, mint a XVII. század – ő lehet Perszephoné, a tavasz és a természet görög istennőjének szláv analógiája. Az erdőkkel, a természet vadságával hozható összefüggésbe. A boszorkány ilyenfajta alakja sok kultúrában és történetben létezik, és a női szellem, a Földanya kiszámíthatatlan és megszelídíthetetlen természetét, a nők vadonhoz való viszonyát szimbolizálja.
Nem csak gonosz: összetett személyiség
Ami Baba Jagát a folklór szokásos kétdimenziós boszorkányai fölé emeli, az a kettőssége – hol majdnem hősnő, hol gonosztevő, emellett a nőiesség megidézése. Ő a folklór egyik legravaszabb és legokosabb nőalakja. Félelmet és tiszteletet parancsol, gondtalan, független és kegyetlen. Ezzel nehéz szembesülni, hiszen ő az ellensége a királylányoknak és a legkisebb hercegeknek, ugyanakkor vad és megszelídíthetetlen, gondolkodó, tervező, erős személyiségű lény, miközben a főhősök gyakran jóval kevésbé dimenzionált, naiv, sodródó egyéniségek.
Na jó, de hogy lett feminista?
Először is azért nevezhetik így, mert önálló, nem függ senkitől. Nem parancsol neki sem a király, sem senki más, ott lakik, ahol akar, azt csinál, amit akar, a saját szabályai szerint él. Ha segíteni szeretne, megteszi, például kiszabadítja Vasziliszát a gonosz mostohacsaládjából, de ha nem, nem. Alakja teljesen felborítja a nőknél megszokott gondoskodó anya sztereotípiáját: nem kihordja vagy gondozza a gyerekeket, hanem vadászik rájuk.
A régi bábaasszonyokról mintázták?
Egy elmélet szerint Baba Jaga vagy hazai megfelelője, a vasorrú bába azokat a nőket személyesíti meg, akik annak idején segítettek a nem kívánt embriók elhajtásában. Erről a témáról még ma is nehéz jókora vita nélkül beszélni, gondolhatjuk, hogy pár száz évvel ezelőtt még csak a témát sem hozhatta fel senki emberfia. A javasasszonyokhoz, bábákhoz teljes titokban fordultak az asszonyok. Egy horgas eszközzel nyúltak fel a nők testébe – ezt jelképezi a görbe vasorr és a kiálló vasfog. Ez utóbbi arra szolgál, hogy a boszorkány átvágjon a sűrű erdőn, ami a főhős által eldobott fésűből vagy lóvakaróból nőtt ki. Nem nehéz a női szeméremszőrzetre asszociálni, amin keresztül kell hatolni ahhoz, hogy a bába a hüvelyhez és a méhhez jusson. Az ellopott és megevett, elpusztított gyerekek azok, akiket a bába magzatelhajtással „elvett” a családoktól. Ily módon a nők önrendelkezését, a terhességgel kapcsolatos választási lehetőségét szimbolizálja, ami szintén a feminista irányba mutat. Ki gondolta volna, hogy a mesebeli félelmetes ellenség ilyen összetett figura is lehet?
