Miért sárgák a markolók? Most kiderül

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Vannak olyan járművek, amelyek funkciója és színe mindenki fejében összefonódott: nem tudnánk elképzelni olyan tűzoltóautót, amely nem piros, és a rendőrautók is a kék-fehér színösszeállítással rögzültek agyunkban. Ugyanígy társítjuk sokan a sárgát a markolókhoz – de mi ennek az oka?

Szögezzük le az elején: bár valóban sárga színben pompázik a markolók túlnyomó többsége, azért nem csak ez a színváltozat létezik a kisgyermekek kedvenc munkagépéből.

A Surplex ipari aukciósház kutatása szerint a 2022-ben eladott markolók 76 százaléka pompázott sárgán, 11,9 százalék volt piros, 6,3 százalék szürke, 5,8 százalék pedig kék vagy zöld.

Nem véletlen tehát, hogy a sárga és a markoló összekapcsolódik agyunkban, de vajon van ennek valamilyen konkrét oka is?

A markolók színe mögött rejtőző indokok

Az építőiparban sem kell ahhoz dolgozni, hogy tudjuk: az építkezési területre lépőkre veszély is leselkedik. Ezért kell munkavédelmi cipőt, sisakot és láthatósági mellényt viselnie annak, aki építkezésen dolgozik – és ugyanezért az okért figyelemfelkeltő sárga a markolók színe is.

Idézőjel ikon

A sárga ideális választás, ha azt szeretnénk elérni, hogy nappali fényben és szürkület idején is észrevegyék a járművet.

Elég kontrasztos még akkor is, ha sűrű porban kell észrevennünk, márpedig az ilyen állapotok gyakoriak egy építkezésen. Ez az árnyalat szinte garantálja, hogy a járókelők, utakon zajló építkezés esetében az autósok, valamint a munkások is idejében felfigyeljenek a markolóra.

A sárga markoló kirí környezetéből
Fotó: Denis Shevchuk / Getty Images Hungary

A sárga szín nem volt mindig egyeduralkodó

A huszadik század elején a semleges szürke volt az uralkodó árnyalat, hadiipari örökségként. A Caterpillar úttörő szerepbe került, amikor felismerve a környezetbe belesimuló színű gépekben rejlő veszélyt, a sárga színt választotta ennek leváltására. 1931-ben kezdte el gyártani a sárga munkagépeket, melyek marketingeszközként is beváltak – az emberek a márkával azonosították a színt, de emellett azt is felismerte mindenki, hogy jelentősége lehet a láthatóságnak.

1979-ig használta a cég a Hi-Way Yellow-nak nevezett árnyalatot – az elnevezés szójáték, mely a sárga színt az autópályákkal kapcsolja össze –, majd váltottak a visszafogottabb, de azért szembetűnő Caterpillar-sárgára, egyben le is védetve a színt, melyet azóta logójukba is beemeltek.

Belénk kódolták a színt

Miután évtizedek óta a sárga a munkagépek sztenderd színe, az építőipart ezzel a színnel azonosítjuk – még akkor is, ha játék markolóról van szó.

Idézőjel ikon

A szelektív érzékelés jelenségének köszönhetően a nem sárga színű markolókat ma már szinte észre sem vesszük: a jelenség hátterében az áll, hogy kognitív kapacitásunknak is megvannak a határai, nem vagyunk képesek a minket körülvevő összes információt befogadni.

A megerősítési torzítások és az önbeteljesítő jóslatok tovább erősítik ezt: már meglevő ismereteink és hiedelmeink mentén a legkényelmesebb látnunk környezetünket, ezért agyunk sokszor figyelembe sem veszi mindazt, ami szembemegy előzetes elképzeléseinkkel. Így hát úgy dönt, a markolók színe a sárga kell, hogy legyen, és kész.

Ez a szín az építkezéseket is biztonságosabbá teszi
Fotó: Reza Estakhrian / Getty Images Hungary

Mindent egybevetve racionális okok – a biztonság és a jól láthatóság – indokolták azt, hogy sárgára kezdjék festeni a markolókat, erre pedig ráerősített egy ügyes cég választása. A végeredmény: a markolókkal mára mindenki egyetlen színt köt össze, és nem is teljesen véletlenül.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Veszélyes szuvenír: ezért ne hozz haza növényt a külföldi nyaralásodról

A külföldi utazások során mindannyian szeretünk apró emlékeket gyűjteni, amelyek hazatérve a csodás nyaralásra emlékeztetnek bennünket. Sokan azonban a hűtőmágnesek és képeslapok helyett valami különlegesebbre vágynak: egy egzotikus virágmagra a helyi piacról, egy mediterrán leanderre az út széléről vagy egy különleges fűszernövényre. Bár a szándék ártatlan, a szakemberek szerint a zöld szuvenírek hazacsempészésével óriási biológiai kockázatot vállalunk. Egyetlen apró, egészségesnek tűnő hajtás is elég lehet ahhoz, hogy pusztító kártevőket szabadítsunk a hazai kertekre és a mezőgazdaságra.

Testem

Nemcsak finom, de az agyat és a szívet is védi: ez a nyári gyümölcs igazi csodafegyver

A nyár derekán a piacok polcai és az erdőszélek bokrai roskadoznak a sötétlila, szinte feketébe hajló, lédús bogyóktól. A szeder sokak abszolút kedvence, de a legtöbben csupán ízletes, szezonális nassolnivalóként tekintenek rá. A legújabb tudományos kutatások viszont rávilágítanak, hogy ez az apró gyümölcs valójában egy igazi, hazai szuperélelmiszer. Rendszeres fogyasztásával ugyanis elképesztő módon támogathatjuk a memóriánkat, védhetjük a szívünket, és még az anyagcserénket is egyensúlyban tarthatjuk.

Offline

Alapkvíz töriből: ki volt a magyar király a mohácsi vész idején?

A magyar történelem során számos olyan esemény történt, amely nagymértékben befolyásolta az ország sorsát. Ilyen például a mohácsi csata is. Azzal, hogy hogyan végződött, bizonyára te is tisztában vagy, de vajon az is megvan, kinek az uralkodása alatt történt? Teszteld a tudásodat!

Testem

Így előzd meg a strandok rettegett lábfertőzését

A tavaszi és nyári meleg, párás időjárás a legtöbbünk számára a szabadságot és a strandolást jelenti, a mikroszkopikus gombák számára viszont a tökéletes Kánaánt. A magasabb hőmérséklet és a fokozott izzadás miatt a bőrünk hajlatai gyakrabban válnak nedvessé, ami ideális környezetet teremt a kórokozók elszaporodásához. Ha nem figyelünk, a kellemetlen viszketésből komoly egészségügyi probléma is kialakulhat.

Offline

Egy tízéves gyermek testében élt a modern festészet egyik legnagyobb mestere

Mindössze harminchat év adatott neki, mégis kitörölhetetlen nyomot hagyott a művészet történetében. Henri de Toulouse-Lautrec, a testi fogyatékossága ellenére fáradhatatlanul alkotó festő és grafikus több ezer művében örökítette meg a Montmartre éjszakáinak táncosait, mulatóit és különc figuráit, s mára a modern festészet egyik klasszikusává vált.

Világom

A misszionáriusok hozták a halált: megrázó titkot rejt az inuit temető

Labrador zord északi partvidékén, a fátlan tundra és a Jeges-tenger közelségében egykor egy különös település állt. Noha Hebron egyszerre volt vallási misszió, kereskedelmi központ és az inuit közösség egyik fontos találkozóhelye, múltját egymást érő tragédiák árnyékolták be.

Offline

Anyja eltiltotta az olvasástól az első Pulitzer-díjas női írót

Edith Wharton élete éppen olyan drámai volt, mint regényeinek hőseié: a New York-i elit aranykalitkájából indulva vált az amerikai irodalom egyik legélesebb szemű kritikusává. Olyan korban született (1862), amikor a nők számára az egyetlen társadalmilag elfogadott cél a jó házasság volt.

Offline

Kevesen ismerik a szerencsesütik titkos történetét: egykor a gazdagok kiváltsága volt

Vajon tényleg Kínából származik a kínai éttermek kedvenc édessége? A válasz nem is lehetne meglepőbb: a szerencsesüti története valójában a 19. századi Japán elegáns teaházaiban kezdődött, és egy világháborús tragédia révén vált az amerikai kínai konyha elmaradhatatlan részévé. De hogyan lett a gazdagok sós csemegéjéből a világ legismertebb jós-süteménye?

Életem

Magyar nyugdíjasok tízezrei kerülhetnek bajba – túl sokáig halogatják ezt a sorsfordító döntést

Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem megfelelő egészségügyi ellátást kap, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítják. Ennek okai közt találhatunk tévhiteket is, de az is tény, hogy az otthonok havi költségei meghaladják egy átlagnyugdíjas pénzügyi lehetőségeit, sokan pedig túl későn hozzák meg a döntést.

Offline

Villámkvíz: ki kinek a párja a világirodalomban?

A világirodalom tele van híres szerelmespárokkal, és sok esetben egy-egy híres regényre vagy színdarabra az alapján emlékszünk, hogy ki kivel jött össze a történet végére. De vajon az egyik név hallatára beugrik a párja is?