Ez volt a szocializmus egyik legkeményebb tele: megállt az élet Magyarországon

Olvasási idő kb. 3 perc

2025-öt írunk, és arról szólnak a hírek, vajon a globális felmelegedés és a klímaváltozás miatt lesz-e fehér karácsonyunk, vagy csak nyakig járunk majd a lucskos, koszos esőben, hólében. Nem túl szívderítő vagy ünnepi gondolat. Évtizedekkel ezelőtt, nem sokkal az ünnepek után, szintén extrém volt az időjárás, csak épp nem nőtt a hőmérséklet, hanem csökkent, és olyan havazást hozott, amire senki nem számított Magyarországon.

1987. január 12-én valami egészen másra ébredt az ország: időjárási rekordok dőltek meg, városokat zárt el a hó, az utak járhatatlanná váltak, sokan nem jutottak hozzá néhány napig alapélelmiszerekhez sem.

Ennyi havat sosem láttak Magyarországon

Január 12-től fogva három napon át megállás nélkül esett a hó, a hegyekben közel 80 cm hullott, míg az ország többi részén 20-40 centiméternyi mennyiséget mértek. Akadt, ahol az utakon két méter magas torlaszokat épített a hófúvás, százéves hidegrekord dőlt meg, -15 fokot is mértek. 

Az autópályák gyakorlatilag kietlen fehér tájjá változtak, és az is előfordult, hogy az emberek 12 órán át vesztegeltek autóbuszokban, kocsikban, ezek közül sokat teljesen betemetett a hó. Nem is csoda, hogy az autók elakadtak, akkoriban ugyanis, bár nyugaton már létezett, itthon csak a ‘90-es években fedezték fel a téli gumi nyújtotta előnyöket az emberek. 

Rengeteg települést zárt el a kegyetlen időjárás a külvilágtól, nemcsak zsákfalvakat, hanem olyan nagyobb városokat is, mint Székesfehérvár. A havat sokszor a betemetett utakról és a házakról is le kellett takarítani, számos háztartás maradt áram nélkül.

Duplájára nőtt a napi földgázfogyasztás,

megközelítőleg 50 millió köbmétert használtak el a magyarok.  

Mindenkit másképp érintett az elképesztő havazás

Amiatt, hogy az utak járhatatlanná váltak, az alapélelmiszerek is nehezen jutottak el a boltokba: egy tejszállító autó elakadt a hóban, több tízezer liter tej veszett kárba. Ahol pedig még nem fagytak be a váltók, ott a kenyeret, a hústermékeket különvonatokkal szállították, máshol szánokat, traktorokat vetettek be erre a célra. 

Az élelmiszerek szállítását nehezen lehetett megoldani az extrém havazás miatt a szocialista Magyarországon
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Az iskolákban hószünetet rendeltek el az extrém időjárás miatt. Akadtak azonban, akik erről csak később értesültek, és elindították a gyerekeket az iskolába:

Idézőjel ikon

“Két óra elteltével csöngettek: a gyerekek voltak, reszkető hangon. Megijedtem, hogy mit keresnek itt és vártam őket az ajtóban: mint két hóember úgy néztek ki, vacogtak és kipirosodott az arcuk. Szegénykék olyan kis bambák voltak, hogy annak ellenére, hogy egyetlen trolibuszt sem láttak közlekedni, ők kitartóan várták a járatukat a megállóban, két órán keresztül”

idézi fel Jutka

Ebben az iszonyú időben jött Budapestre az Isaurát alakító Lucélia Santos színésznő is.

„A nagymama nagy Isaura rajongó volt. Az a szegény lány pedig éppen ebben a nagy hóban érkezett ide és emlékszem, a TV-ben sokat mutogatták, hogy Lucélia Santos-t helikopterrel hurcolják és a nő nem hiszi el, hogy ekkora a hó. Nagymama csak őt féltette, hogy olyan messziről és olyan melegből jött a drága Isaura, nehogy megfázzon!"

 – emlékszik vissza Anita. 

Nos, azóta már nem a hó, hanem az extrém meleg miatt aggódunk, nyáron a 40 fokot is eléri a hőmérséklet, és az emberek inkább a hűvösebb tájakra, Izlandra, Skóciába mennek vakációzni.

(Címlapfotónk: Fortepan/Album092)

Ha szívesen felidéznéd a szocializmus kedvenc ízeit is, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.

Offline

Kvíz: kitalálod, melyik magyar írónő a szerzője ezeknek a híres műveknek?

A 20. század irodalmi életében a magyar írónők gyakran háttérbe szorultak, még akkor is, ha műveik maradandó értéket képviseltek. Kiemelkedő irodalmi alkotások azonban ekkoriban is születtek női szerzők tollából. Ebben a kvízben próbára teheted a tudásodat: mennyire ismered a leghíresebb regényeiket?