Meg tudod mondani, eddig hány magyar film került ki az Oscar-gálára? A válasz meglepőbb, mint gondolnád!

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Hamarosan bejelentik, mely filmek vetekedhetnek egymással az idei Oscarokért: a közelmúltban többször is volt alkalmunk magyar jelöltekért izgulni. Te emlékszel, pontosan mely filmek álltak a siker kapujában – és melyek lépték át azt?

A közelmúlt két nagy sikere még élénken élhet emlékezetünkben: 2016 után 2017-ben is beköltözött egy aranyszobrocska egy magyar alkotó otthonába. A 2016-ös díjazott egy igazán különleges film: Nemes Jeles László a Saul fiával diadalmaskodott a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Ez 

a különlegesen fényképezett holokausztfilm egy ritkán taglalt aspektusát ragadja meg a haláltáborok borzalmainak:

a halottakat méltó módon kell eltemetni, de hogyan lehetséges ez egy lágerben? A nem mindennapi filmélményt nyújtó alkotás az operatőr Erdély Mátyás és a főszereplő Röhrig Géza révén meggyőzte az Oscar-bizottságot.

A magyar Oscar-jelöléseknek hagyománya van

Egy évvel később aztán a Mindenki jelentett újabb Oscart a legjobb élőszereplős rövidfilmek kategóriájában: egy iskolai kórus története a film Deák Kristóf rendezésében, amelyben a gyerekek saját eszközeikkel semmisítenek meg egy rossz pedagógiai gyakorlatot.

Érdekesség, hogy 2018-ban, a két magyar sikert követő évben ismét volt egy Oscarra jelölt magyar film, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása, ez azonban nem tudott zsinórban harmadik évben díjat hazahozni.

Nem csak a közelmúltban arattak ugyanakkor zajos sikereket a magyar filmek és filmesek az Oscar-gálákon. Szabó István, aki Nemes Jeles előtt egyetlen rendezőként tudhatott magának szobrocskát a Mephisto révén, rendszeres vendég volt a gálákon.

2018-ban, a két magyar sikert követő évben ismét volt egy Oscarra jelölt magyar film, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása
Fotó: Rodin Eckenroth / Getty Images Hungary

Magyarország hét alkalommal jelölte valamelyik filmjét, ezek közül pedig négy el is jutott az Oscar-jelöltségig.

A Bizalom, a Redl ezredes és a Hanussen maradt jelölt, a Mephisto viszont a nyolcvanas évek elején azonnal sikert aratott.

1967 és 1988 közt egyébként összesen hét díjra nem váltott jelölést is kaptak magyar filmek: Szabó mellett Fábri Zoltán A Pál utcai fiúkkal és a Magyarokkal, Makk Károly a Macskajátékkal, Gyöngyössy Imre és Kabay Barna pedig a Jób lázadásával volt jelölt.

Díjak más kategóriákból

Rajzfilm is megkapta a filmvilág legrangosabbnak ítélt elismerését: Rófusz Ferenc A légy című animációja is Oscarra volt érdemes – a rendező azonban a nyolcvanas évek politikai viszonyai miatt nem vehetett részt a gálán, a filmgyár egy képviselője vehette át a neki járó szobrot nevében.

Azt talán kevesen tudják, hogy 

nemcsak rendezők kaptak Oscart magyarként, hanem zeneszerzői díjaink és egy operatőri elismerésünk is akad,

igaz, ezek nem magyar produkciók kapcsán születtek. Zsigmond Vilmos Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének operatőreként kapta meg az elismerést, Rózsa Miklós pedig az Elbűvölve, a Kettős élet és a Ben Hur zenéjéért is Oscart kapott.

A folytatás még várat magára

Hogy a sor miként és mikor folytatódik, azt egyelőre nem tudhatjuk: Magyarország jelöltje, a Post Mortem nem került be arra a shortlistre, amelyről kiválasztva február 8-án bejelentik a jelölteket.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.