Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Hiába volt egykor a leggazdagabb magyar család a Sina, palotáik új gazdákhoz kerültek, bankházuk elenyészett, és a név – amely egykor egyenlő volt a közép-európai pénzügyi elit csúcsával – ma már alig cseng ismerősen.
A bécsi palota aranyozott termeiben egykor előkelő vendégek suttogtak egymás között: „A Sina-ház gazdagsága kifogyhatatlan.” Magyarországon is alig akadt olyan nagyberuházás, amelyet ne segített volna az a pénzügyi birodalom, amelynek köszönhetően hidak épültek, földek keltek életre, művészek találtak mecénásra. A Sina család neve egyet jelentett a vagyonnal, a hatalommal, a befolyással. De aztán mindez semmivé lett. A család örökösei eltékozolták, amit generációk felhalmoztak.
Így lettek a leggazdagabb magyarok
A görög eredetű, de Magyarországra bevándorolt Sina család a 18. század végén tűnt fel a Habsburg Birodalom pénzügyi világában. Sina Simon, a család alapítója egyszerű kereskedőként kezdte, de a Napóleon elleni háborúk során bankárként hatalmas vagyonra tett szert. Hitelekkel látta el a birodalmat, miközben folyamatosan növelte befolyását. Még a híres Rothschild bankház is társult velük, megvették az osztrákok részvényeinek harmadát. Hogy ez mekkora összeg volt, nehéz lenne számszerűen megnevezni, de jól jelzi gazdagságuk mértékét, hogy Széchenyi ezeknek a részvényeknek alig 3 százalékát mondhatta magáénak.
Fia, Sina György tovább növelte a család gazdagságát: a birodalom egyik legnagyobb bankárává vált, hatalmas földbirtokokat szerzett, és befolyása már nemcsak gazdasági, hanem politikai szinten is megkérdőjelezhetetlenné vált. Nem csupán hitelezett, hanem épített is: támogatta a Lánchíd megépítését, de számos művészeti és közéleti projekt mögött is ott állt mecénásként. A Magyar Tudományos Akadémia megépítésére 80 ezer forintot ajánlott fel, ami a legnagyobb magánadomány volt erre a célra. Összehasonlításul: Széchenyi 60 ezret adott hozzá.
Ezek fűződnek a nevükhöz
A család fénykorában Bécsben, Pesten, sőt Velencében is palotáik álltak, hatalmas birtokaik voltak Magyarországon és Erdélyben. 240 ezer holdon gazdálkodtak, nagyobb területen, mint az Esterházyak. Pénzügyi befolyásuk óriási volt – a császár is figyelt a tanácsaikra. Részt vettek a Duna Gőzhajózási Társaság megalapításában, ötven gőzhajójuk járt a Fekete-tengeren át a Boszporuszig. Részük volt a Tisza szabályozásában és a magyar vasúthálózat kiépítésében, és az ő pénzükből jelentek meg a kor legfontosabb folyóiratai.
De ahogy az lenni szokott, a mesés vagyon nem bizonyult örök életűnek. Sina György fia, az ifjabb Sina Simon már nem mutatta fel apja és nagyapja üzleti érzékét. Nem kezelte jól a család vagyonát, jelentős összegeket veszített sikertelen befektetéseken, és fényűző életmódja is felgyorsította a vagyon széthullását. Az óriási örökség, amelyet apja hátrahagyott, gyorsan apadt. Négy lányának Sissi magyar királyné segített férjet találni, mindegyiküket európai arisztokraták vették el (a magyar főnemesek nem fogadták maguk közé a családot), de házasságuk szinte végzetszerűen rosszul alakult: párjuk eljátszotta vagyonukat, ketten el is váltak.
A vagyon eltűnése: pazarlás, hanyatlás és bukás
A 19. század második felében a gazdasági környezet is átalakult: a modern bankrendszerek térnyerése, a családi bankházak háttérbe szorulása, valamint a rossz pénzügyi döntések mind hozzájárultak a család hanyatlásához. A család bankházát végül eladták, birtokaik idegen kézre kerültek, a palotáik új tulajdonosokat találtak. A 20. század elejére a Sina név már csak történelmi emlék volt – a hajdani leggazdagabb magyar család örökösei nyomtalanul eltűntek a történelem süllyesztőjében.
Bár a Sina család vagyona elenyészett, örökségük még ma is körülvesz minket. Ha átsétálunk a Lánchídon, ha megállunk a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt, vagy ha rácsodálkozunk a bécsi Sina-palota eleganciájára, egy pillanatra megidézhetjük egy letűnt korszak árnyékát – amikor kis túlzással egy család kezében volt egy egész birodalom sorsa. A Sina név ma már nem szerepel a leggazdagabbak listáján, de ha nem lettek volna, Magyarország sokkal szegényebb lenne – nemcsak pénzben, hanem történelemben is.
Ha az is érdekel, hogy ma melyik a világ 10 leggazdagabb családja, ide kattintva róluk is olvashatsz.
