A leggazdagabb magyar család volt, mára nyomtalanul eltűnt a vagyon

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hiába volt egykor a leggazdagabb magyar család a Sina, palotáik új gazdákhoz kerültek, bankházuk elenyészett, és a név – amely egykor egyenlő volt a közép-európai pénzügyi elit csúcsával – ma már alig cseng ismerősen.

A bécsi palota aranyozott termeiben egykor előkelő vendégek suttogtak egymás között: „A Sina-ház gazdagsága kifogyhatatlan.” Magyarországon is alig akadt olyan nagyberuházás, amelyet ne segített volna az a pénzügyi birodalom, amelynek köszönhetően hidak épültek, földek keltek életre, művészek találtak mecénásra. A Sina család neve egyet jelentett a vagyonnal, a hatalommal, a befolyással. De aztán mindez semmivé lett. A család örökösei eltékozolták, amit generációk felhalmoztak. 

Így lettek a leggazdagabb magyarok

A görög eredetű, de Magyarországra bevándorolt Sina család a 18. század végén tűnt fel a Habsburg Birodalom pénzügyi világában. Sina Simon, a család alapítója egyszerű kereskedőként kezdte, de a Napóleon elleni háborúk során bankárként hatalmas vagyonra tett szert. Hitelekkel látta el a birodalmat, miközben folyamatosan növelte befolyását. Még a híres Rothschild bankház is társult velük, megvették az osztrákok részvényeinek harmadát. Hogy ez mekkora összeg volt, nehéz lenne számszerűen megnevezni, de jól jelzi gazdagságuk mértékét, hogy Széchenyi ezeknek a részvényeknek alig 3 százalékát mondhatta magáénak. 

A Sina család címere ma is megtalálható a Lánchídon, amely nem jöhetett volna létre az akkori leggazdagabb magyar család nélkül
Fotó: Wikimedia Commons

Fia, Sina György tovább növelte a család gazdagságát: a birodalom egyik legnagyobb bankárává vált, hatalmas földbirtokokat szerzett, és befolyása már nemcsak gazdasági, hanem politikai szinten is megkérdőjelezhetetlenné vált. Nem csupán hitelezett, hanem épített is: támogatta a Lánchíd megépítését, de számos művészeti és közéleti projekt mögött is ott állt mecénásként. A Magyar Tudományos Akadémia megépítésére 80 ezer forintot ajánlott fel, ami a legnagyobb magánadomány volt erre a célra. Összehasonlításul: Széchenyi 60 ezret adott hozzá.

Ezek fűződnek a nevükhöz

A család fénykorában Bécsben, Pesten, sőt Velencében is palotáik álltak, hatalmas birtokaik voltak Magyarországon és Erdélyben. 240 ezer holdon gazdálkodtak, nagyobb területen, mint az Esterházyak. Pénzügyi befolyásuk óriási volt – a császár is figyelt a tanácsaikra. Részt vettek a Duna Gőzhajózási Társaság megalapításában, ötven gőzhajójuk járt a Fekete-tengeren át a Boszporuszig. Részük volt a Tisza szabályozásában és a magyar vasúthálózat kiépítésében, és az ő pénzükből jelentek meg a kor legfontosabb folyóiratai.

De ahogy az lenni szokott, a mesés vagyon nem bizonyult örök életűnek. Sina György fia, az ifjabb Sina Simon már nem mutatta fel apja és nagyapja üzleti érzékét. Nem kezelte jól a család vagyonát, jelentős összegeket veszített sikertelen befektetéseken, és fényűző életmódja is felgyorsította a vagyon széthullását. Az óriási örökség, amelyet apja hátrahagyott, gyorsan apadt. Négy lányának Sissi magyar királyné segített férjet találni, mindegyiküket európai arisztokraták vették el (a magyar főnemesek nem fogadták maguk közé a családot), de házasságuk szinte végzetszerűen rosszul alakult: párjuk eljátszotta vagyonukat, ketten el is váltak.

A vagyon eltűnése: pazarlás, hanyatlás és bukás

A 19. század második felében a gazdasági környezet is átalakult: a modern bankrendszerek térnyerése, a családi bankházak háttérbe szorulása, valamint a rossz pénzügyi döntések mind hozzájárultak a család hanyatlásához. A család bankházát végül eladták, birtokaik idegen kézre kerültek, a palotáik új tulajdonosokat találtak. A 20. század elejére a Sina név már csak történelmi emlék volt – a hajdani leggazdagabb magyar család örökösei nyomtalanul eltűntek a történelem süllyesztőjében.

Bár a Sina család vagyona elenyészett, örökségük még ma is körülvesz minket. Ha átsétálunk a Lánchídon, ha megállunk a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt, vagy ha rácsodálkozunk a bécsi Sina-palota eleganciájára, egy pillanatra megidézhetjük egy letűnt korszak árnyékát – amikor kis túlzással egy család kezében volt egy egész birodalom sorsa. A Sina név ma már nem szerepel a leggazdagabbak listáján, de ha nem lettek volna, Magyarország sokkal szegényebb lenne – nemcsak pénzben, hanem történelemben is.

Ha az is érdekel, hogy ma melyik a világ 10 leggazdagabb családja, ide kattintva róluk is olvashatsz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.