Lomtalanítás a szocializmusban: képeken mutatjuk, hogy ez régen sem volt jobb

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A lomtalanítások idején disztópikus jelenetek helyszíneivé válnak a budapesti kerületek: képes időutazásunkban azt mutatjuk meg, hogy ez már a hetvenes-nyolcvanas években sem volt nagyon másként.

A mai értelemben vett lomtalanításokat 1967 óta szervezi meg a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat, de ezt megelőzően is begyűjtötték már a nagydarabos lomokat, amelyek a lakásban hagyva komoly tűzveszélyt jelenthetnek. 

Az első, kísérleti jelleggel levezényelt lomtalanítás alkalmával 5000 köbméter nagydarabos hulladék gyűlt össze. A siker hatására ezt éves rendszerességgel megismételték, a nyolcvanas években ennek eredményeként már 120 ezer köbméter hulladék gyűlt össze egy lomtalanítási szezonban.

A képre kattintva megnyílik galériánk!

Galéria ikon

11

Galéria: Lomtalanítás a hetvenes-nyolcvanas években
Fotó: Urbán Tamás / FORTEPAN

Ahogyan szokássá vált a nagydarabos hulladék kihelyezése, úgy jelentek meg nagy számban azok is, akik saját maguknak „fölözték le” a kirakott szemetet: a lomisok mindmáig ott vannak, ahol éppen meghirdetik az akciót.

A guberálást 2013 óta törvény tiltja, de ez nem sokakat tart vissza tőle. 

Budapesten minden kerület számára évente egyszer rendeznek lomtalanítást, de vidéken a helyi hulladékkezelő vállalatok is hasonló lehetőséget kínálnak. Bútorok, matracok, szőnyegek és egyéb használati tárgyak kerülhetnek ilyenkor az utcákra – üveg, sitt, szelektíven gyűjthető vagy kommunális, esetleg veszélyes hulladék, gumiabroncs elvileg nem, a gyakorlat azonban változó képet mutat. 

A lomokat a legtöbb, általában kisebb kerületben egy napon, az esti óráktól lehet kihelyezni, az FKF pedig reggel szállítja el – már azt, ami megmarad belőle.

Ha szívesen nézegetnél még hasonló galériákat, ajánljuk figyelmedbe a régi Budapestről vagy a hetvenes-nyolcvanas évek gyermekeiről készített összeállításunkat is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?