Így szállta meg négy évvel ezelőtt Lengyelország Csehországot

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy félreértés lehetett az oka, hogy 2020-ban Lengyelország megszállta Csehországot – hivatalosan ugyanis így hívják, amikor egy ország katonai alakulatai engedély nélkül átlépik egy másik ország határát.

2020-at írtunk, amikor a koronavírus-járvány miatt egyre másra vezettek be korlátozásokat nemcsak Magyarországon, de a világ minden országában. Lengyelország sem volt kivétel ez alól, és ennek keretében egy katonai egység egy apró kápolna környékén ütötte föl a táborát, és néhány napon keresztül ott is tartózkodott.

Egészen addig, míg ki nem derült, hogy valójában átlépték a lengyel-cseh határt, és hivatalosan megszállták a szomszédos országot.

 

Az eset 2020 késő tavaszán történt, Csehország Morvaországnak nevezett területének északkeleti részén. Elképzelhető annak a mérnöknek a döbbenete, aki a kápolna felújítási munkálataihoz akart fényképeket készíteni az épületről, ám géppuskával felszerelt lengyel katonák állították meg a kápolnához vezető úton fölállított úttorlasznál, majd közölték vele, hogy vissza kell fordulnia.

30 méterre hatoltak be Csehországba

A Denik nevű helyi lap beszámolója szerint a kápolna mindössze 30 méterre található a határtól, amely egy patak mentén fut. A riport szerint a katonák először a patak lengyel oldalán állomásoztak, ám ismeretlen okból úgy döntöttek, hogy átkelnek a határ másik oldalára, és ott ütik föl táborukat.

Idézőjel ikon

Hogy pontosan mennyi időn keresztül tartott a „megszállás”, az azóta sem derült ki pontosan.

Annyi bizonyos, hogy egy környezetvédelmi civil csoport a közeli cseh faluban, Pelhřimovban tartott ebben az időben találkozót, és helyi koordinátoruk megpróbálta elmagyarázni a lengyel katonáknak, hogy terveik szerint a kápolnát is meglátogatnák – nem sok sikerrel. „Egy idegen állam egyenruhájába öltözött, géppisztolyos katona kezdett parancsolgatni nekem. Félelmetes élmény volt” – nyilatkozta a Deniknek Ivo Dokoupil.

Érthető a helyi lakosok döbbenete, amikor lengyel katonákkal találkoztak Csehországban
Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

Ezután értesítették a cseh rendőrséget, akiknek sikerült elérniük, hogy a katonák távozzanak. „A határállomás elhelyezése félreértés, nem pedig szándékos cselekedet eredménye volt. Ezt azonnal korrigáltuk, így az ügy megoldódott” – kommentálta az esetet a CNN-nek a lengyel Honvédelmi Minisztérium.

Nemcsak Lengyelország követett el ilyen hibát

Nem ez volt az egyetlen eset, amikor egy ország akaratán kívül megszállta egy másik ország területét. Nicaragua és Costa Rica között például egyszer majdnem háború tört ki a Google Térkép miatt. Tapasztalt autósok persze tudják, hogy nem szabad feltétel nélkül hinni a navigációs alkalmazásnak, és ezt a saját bőrén tanulta meg egy nicaraguai katonai egység parancsnoka 2010-ben.

Eden Pastora épp járőrözött a határ mentén, amikor egy büszkén lengedező Costa Rica-i zászlóra lett figyelmes – a telefonja szerint a határ innenső oldalán.

A San Juan-folyó mentén hosszan vitatott a határ nyomvonala Nicaragua és Costa Rica között
Fotó: Mct / Getty Images Hungary

Természetes dolog, hogy a tűrhetetlen dolgot orvosolta, és a zászlót eltávolította. Kissé azonban kellemetlenné vált a dolog, amikor kiderült, hogy a vitatott, és ezért gyakorta változó nyomvonal miatt a Google rosszul tudta, hol húzódik a két ország határa, mintegy 3 kilométerrel tévedett. Sűrű bocsánatkérésekkel és az ENSZ diplomáciai missziójával sikerült csak megakadályozni, hogy háború robbanjon ki a két ország között.

Hasonló eset történt Venezuela és Kolumbia határvonalán. Szerencsére itt sem került sor fegyveres konfliktusra, csak parázs diplomáciai üzenetváltásra, annak ellenére, hogy a két ország viszonya hagyományosan meglehetősen feszült. Kolumbia ugyanis gyakran vádolja szomszédját azzal, hogy támogatja a lázadók fegyveres harcát az állam ellen, Venezuela pedig azért rühelli Kolumbiát, mert az az Egyesült Államok szövetségese. 2017-ben aztán majdnem kenyértörésre került sor, miután

egy venezuelai katonai egység belépett a szomszédos ország területére, tábort ütött, majd elpusztított egy banánültetvényt.

A későbbi nyomozás kiderítette az invázió okát: a hatalmas esőzések hatására a folyó, amely a két ország közötti természetes határvonalat is képezi, kilépett medréből, és így megváltozott az útja – ezért tűnhetett úgy, hogy az ültetvény Venezuelában van.

Gibraltár volt a cél, ám a spanyol tengerparton sikerült partra szállniuk a brit katonáknak
Fotó: Oliver J Davis Photography / Getty Images Hungary

Valódi háborúval nem fenyegetett, inkább komikus volt, amikor brit katonák egy hadgyakorlat során a kitűzött cél, az Egyesült Királyság szuverenitása alá tartozó Gibraltár helyett Spanyolországban szálltak partra géppuskákat lengetve, mozsártűztől kísérve. Baj szerencsére nem történt, csak pár helyi halász lepődött meg meglehetősen.

Idézőjel ikon

Néhány spanyol rendőr aztán kisegítette és útba igazította a pironkodó brit katonákat.

Szinte megszámolni sem lehet, hányszor szállta meg véletlenül Svájc Liechtensteint. A két ország kapcsolata meglehetősen szoros – csak egyetlen példa: egészen 2000-ig a levelek kézbesítését az apró országban a svájci posta végezte. 2007-ben néhány svájci katona az éj leple alatt észrevétlenül behatolt a szomszédos ország területére, majd hibájukra rájőve, gyorsan távoztak. Az esetről valószínűleg nem is tudnánk, ha a svájci külügyminiszter nem hívja föl liechtensteini kollégáját, hogy elnézést kérjen a szerencsétlen eset miatt. Egy másik alkalommal, 1968-ban a svájci tüzérség egy hadgyakorlat során véletlenül egy liechtensteini síterepet kezdett el lőni éles lőszerrel, majd pár évvel később lángszórókkal való gyakorlatozás közben felgyújtottak egy Liechtensteinhez tartozó erdőt. Sőt, olyan esetet is följegyeztek 1995-ben, amikor svájci katonák elfoglaltak a határ túloldalán egy házat, amelyből a helyi polgármester „űzte ki” őket.

A véletlen inváziók mellett érdekes olvasmány a legmerészebb, sikeres haditervek története is. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.