Sosem találnád ki, hogy kik voltak a világ első légi utasai

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Amikor feltalálták a hőlégballont, az emberek nem tudták még, hogy mi történhet velük a magasban, így átengedték a dicsőséget: állatok lettek a világ első légi utasai.

A hőlégballont egy francia testvérpár, Joseph-Michel és Jacques-Étienne Montgolfier találta fel, és egy kakas, egy kacsa, valamint egy birka voltak az elsők, akik a levegőbe merészkedtek vele.

A világ első légi utasai

A Montgolfier testvérek a dél-közép-franciaországi régióban születtek egy 16 gyermekes családban. Először könnyű fából készült dobozokat építettek, amelyeket vékony taftselyemmel borítottak, majd forró, füstös levegővel töltöttek meg.

1783. szeptember 19-én a Montgolfier testvérek bemutatót szerveztek Versailles-ban az új repülő ballonjukról, amely először szállított élőlényeket. A korábbi nyilvános tesztjeikből tudták, hogy a találmányuk képes repülni, azt viszont nem tudták, hogy a nagy magasság milyen hatással lehet egy élőlényre. 

A repülést több ezer ember figyelte, köztük XVI. Lajos király és Marie Antoinette. Egy birkát, egy kacsát és egy kakast küldtek fel az eszközzel. Az állatokat egy ketrecben helyezték el, amelyet egy kék-arany ballon alá függesztettek, majd elindították őket. A beszámolók szerint erős volt a szél, de végül sikeresen felemelkedett a szerkezet, és nagyjából nyolc percig irányíthatatlanul sodródott, majd egy erdős területen landolt. Az állatok szinte sértetlenül megúszták, testileg legalábbis, az egyetlen sérülést az okozta, hogy a birka megrúgta a kakast. 

Az űrbe is először állatokat küldtünk, tudd meg az alábbi cikkünkből, kik utaztak a csillagok közé.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.