Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Magyarország határainak hossza nagyjából 2215 km. Az El Camino zarándokút több mint 700 km, a kék túra 1165 km hosszú. Az Egyesült Királyságot Franciaországgal összekötő La Manche csatorna 563 km, míg az Üllői út csak bő 15 km-es, az Egyenlítő viszont már hozzávetőlegesen 40 000 km. A rekorder a világ leghosszabb járható útjai közül az Alaszkát a Tűzfölddel összekötő Pan-American Highway, melynek teljes úthálózata a maga 48 000 kilométerével tartogat pár meglepetést utasainak…
A legek útjának is nevezhető út hosszabb, mint ha az egész bolygót járnánk körbe az Egyenlítő mentén. Itt azonban egyaránt találni sűrű esőerdőt, gleccsert és sivatagot, trópust és tundrát, kietlen tájakat és zsúfolt metropoliszt, szigetvilágot és a világ legmagasabban fekvő városait, mocsarat és hegyláncot is.
1889-ben fogant meg először a gondolata egy szárazföldi (vas)útvonalnak, mely teljes hosszában átszelhetővé tenné az amerikai kontinenst annak északi csücskétől a legdélebbiig. Az alaszkai Prudhoe-öböltől a Tűzföldig vezető autópálya létrehozásának gondolata csak évtizedekkel később, 1923-ban ötlött fel. A 14 országon át kacskaringózó út megépítéséhez minden ország hozzájárulására szükség volt, így az építkezés csak azok megszerzése után, 1937-ben kezdődhetett meg.
Indulás a leghosszabb útra
Alaszkában, a beszédes nevű Deadhorse-ból indul az út az 1974-ben épült Dalton Highwayen, amely máris kihívások elé állítja az egyébként is vállalkozó szellemű, hűvös időjárástól nem fázó sofőrt, ugyanis egy jelentős, 382 km-es szakaszon a világon semmilyen szolgáltatás igénybevételével nem számolhat, mégpedig azért, mert nincs. Így aztán a BBC például egyenesen a világ legveszélyesebb útja címkét ragasztotta rá.
A következő, eredetileg 2700 km hosszú Alaska Highway szakaszt 1942-ben építette mintegy 10 000 katona bevonásával az amerikai haderő egy esetleges japán támadással szemben nyújtott kanadai segítség biztosítására.
„Melyik úton indulok, még nem tudom…”
…Mert innen számos lehetőség is van: az Egyesült Államok területén a kiépített infrastruktúrának köszönhetően több alternatíva is rendelkezésre áll az út folytatására egészen Mexikóig.
Végre egy kis karibi
A hivatalos Pan-American Highway a mexikói határátkelőt is jelölő Laredo városától indul, s Közép- Amerikában olyan impozáns országokat szel át, mint Guatemala, El Salvador, Honduras, Nicaragua, Costa Rica és Panama. Ezek közül Honduras kivételével az út mind az öt országban a fővároson át vezet.
Halálos magasságban
A beszédes nevű állomások újabb izgalmakról árulkodnak: Costa Ricába érve a Cerro de la Muerte, azaz Halálcsúcs fenyeget 3335 méteres magasságával. Ez az egyik legnagyobb emelkedő, amellyel a Pan-American Highwayen meg kell küzdenie a kontinenst átutazni kívánónak.
Van egy kis svindli az egészben
Az összefüggő úthálózat egyetlen megszakítása ezután következik: a panamai Yaviza és a kolumbiai Turbo közti Darién-régió mocsaras, sűrű esőerdővel beterített szakasza nem csak a kihívásokat rejtő földrajzi körülmények miatt mondható ismét veszélyes zónának… A különböző pontjain akár 100-200 km hosszú etap komppal vagy hajóval történő megkerülése után Kolumbia több pontján is vissza lehet csatlakozni az eredeti Pan-American Highwaybe. Ide is kell kurázsi, mivel az útvonal a hírhedt Medellín városán is átvezet, mire az ecuadori határhoz visz.
A helyzet és a magasság tovább fokozódik
Ecuadorban ugyancsak meg kell küzdeni a magaslatok okozta ritka oxigénnel: az út a világ második legmagasabban fekvő fővárosán, Quitón keresztül emelkedik, pontosan 2850 méteres tengerszint feletti magasságban. Ecuadorból Peru, Peruból Chile a következő ország, ahol pedig az Atacama- sivatag okozhat meglepetést egy átlagos sofőrnek. A világ legszárazabb helyén nem egyszerű a volán mögött észnél maradni, de annál ajánlatosabb, nem mondhatni ugyanis, hogy az út kórházaktól, éttermektől vagy pihenőhelyektől szegélyezett volna a kies sivatagban.
Van még magasabbra is
Ha ez idáig nem lett volna elég, innen Argentína felé kell venni az irányt, mégpedig a pampák szintén nem éppen urbánus vidékén át Buenos Aires felé. Mióta 1980-ban megépült a Krisztus, a Megváltó névre keresztelt alagút, nem kell egészen, az innen teljesen hihetetlennek tűnő, 3832 méteres magasságig hajtani az út folytatásához, elég 3200 méteren átkelni a Cristo, el Salvador Túnelen.
Mielőtt valaki azt képzelné, a Verne-könyvbe illő kalandok itt már csak véget érnek, kapaszkodjon meg, még várja néhány csavar. Például az út még visszakanyarodik egyszer Chilébe, nem kisebb attrakcióért, mint a Magellán-szoros áthágása. Aztán ismét Argentína érintésével ér a Highway a tűzföldi szigetvilág legnagyobb szigetén, az Isla Grande de Tierra de Fuegón található Ushuaiába. Ez a világ egyik legdélebbi városa. A chilei Puerto Williams ugyan délebben fekszik, mint Ushuaia, de míg az előző csak mintegy 3000 lakost számlál, Ushuaia közel 71 000 bátor ember otthona.
Meglepő, de cseppet sem mulatságos tények
- A Darién-régió átszelésén próbálkozók közül kevesen tértek vissza kísérletükből élve.
- Az első járműves expedíciónak 1959–60-ban 136 napra volt szüksége az emberfeletti teljesítményhez vízi és szárazföldi járgányok igénybevétele mellett.
- 1985–87 között egy dzsippel Loren Upton és Patty Mercier elsőként vezettek át teljes mértékben szárazföldi szakaszokon és csupán autóval a Darién mintegy 201 km-es hosszán, ami 741 napjukba került.
- George Meegan gyalog, azaz tulajdon két lábán tette meg az Alaszka és a Tűzföld közötti teljes távolságot, amely 2425 napnyi intenzív kalandot vitt életébe.
