A legendás magyar tévébemondók arca és neve összefonódott a hazai televíziózás aranykorával, lássuk, mennyire ismered még fel őket régi fotók alapján.
hirdetés
A magyar televíziózás hőskorában szinte családtagnak számítottak a tévébemondók, igazi sztárok voltak, arcuk jelentette az állandóságot a képernyő előtt ülők számára. Annak idején mindenki név szerint ismerte őket, de lássuk, hogy több évtized távlatából te mennyire emlékszel még rájuk. Teszteld a tudásod ezzel a képes kvízzel!
Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.
A vegytan helyett receptek tanulmányozását ajánlotta a nők figyelmébe egyik legnagyobb magyar írónk is, emelte ki Bálint Lilla, a Múzsák a csók után című kötetünk szerzője – a cikk fejlécében megtekinthető videóinterjúban a nők irodalomban betöltött szerepe mellett szó esik arról is, miért nehéz egy zseni mellett élni.
Több millió köbméter víz gyűlt fel ott, ahol egykor virágzott az idegenforgalom. Parajdon egy éve tört be a víz a bányába, ezzel a 263 éve működő kitermelés is teljesen megszűnt. Megmutatjuk, hogy néz ki most a helyszín.
Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.
Sokan álmodoztak már arról, milyen lehet saját szigeten élni, távol a zajos városoktól. Most egy görög sziget hihetetlenül alacsony áron keresi új tulajdonosát, mégsem tolonganak érte a vevők.
Nemrég bejárta a világsajtót egy megdöbbentő adat: a Z generációs fiatalok 80 százaléka házasodna mesterséges intelligenciával. Az elsőre sokkoló adatot azonban nem úgy kell értelmezni, ahogyan sokan teszik, és a hátterében is érdekes folyamatok húzódnak meg. Pszichológus szerzőnk ezt az érdekes kérdést járta körbe.
A zalaegerszegi Gazdaság és Iskola utcában felszedték és elszállították az osztrák bányákból származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalékot – a munka azonban még csak most kezdődik.
A gyerekkorban fogyasztott gyorsételek, melyek magas zsír- és cukortartalommal bírnak, eltolódást idézhetnek elő az agyban. Ennek hatására felnőttkorban is jobban preferáljuk az ilyen ételeket.
Párizst, Rómát és Londont mindenki ismeri, de vajon mi a helyzet a kevésbé ismert városokkal? A világ tele van olyan lenyűgöző helyekkel, amelyek gazdag történelemmel, különleges kultúrával és varázslatos hangulattal büszkélkedhetnek.
A hazai termőterületek jelentős része elvész az egyre nagyobb teret hódító burkolt felületek miatt, amely ráadásul az aszályos időszakokat is súlyosbítja, és a villámáradások esélyét is emeli egy riasztó kutatás szerint.
Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?
Két hódot videóztak le Budapest belvárosában, a Szabadság híd magasságában, a pesti oldalon. Az állatok nyugodtan úsztak egymás mellett a Dunában, sőt egy pillanatra úgy tűnhetett, mintha „puszilkodnának”.
Miközben Magyarországon már a stradszezonra készülünk, az olasz Alpok egyik legismertebb magashegyi útján fehér táj fogadta az arra járókat. A Stelvio-hágó térségében nagyjából 5 centiméter friss hó hullott.
Érdekes felfedezést tett a HUN-REN–ÁTE kutatócsoportja, miután egy éven át Budapest egyik peremkerületében vizsgálta a kullancsokat. Kiderült, hogy az élősködőkben szokatlan genetikai eltérések alakultak ki, emellett pedig olyan, nálunk ritkának számító kórokozókat hordoznak, amelyek az embert is megbetegíthetik.
A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.
Nem kell mindig drága tápoldatért rohanni a kertészetbe. Egy kiló friss csalánból és tíz liter vízből olyan házi növényerősítőt készíthetünk, amelyet a paradicsom, a paprika, az uborka és a padlizsán is meghálál.
Hét esetben határérték feletti ólomszennyezést mértek a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Fővám téri főépületében, miután tizenhat ponton végeztek vízminőség-ellenőrzést. Az egyetem ingyenes vérvizsgálatot biztosít.
A szóban forgó anyag a tetraklor-etilén (PCE), mely széles körben alkalmazott tisztítószer volt. Mára a lakossági termékekben az EU-ban nem forgalmazható, ipari felhasználása is korlátozott. A lépés érthető, hiszen elősegíti a májfibrózis kialakulását.
Itt a nyár, és vele együtt megérkezett a szúnyogszezon is. Ha te is azok közé tartozol, akik képtelenek megállni, hogy ne vakarják véresre a csípéseiket, van egy jó hírünk: bármilyen hihetetlenül hangzik, a viszketést akár egy finom simogatás is enyhítheti.
Alapvető fizikai ismeretekről, jelenségekről, képletekről olvashatsz majd kvízünkben egy-egy kijelentést. Feladatod eldönteni, hogy melyik állítás igaz, és melyik hamis.
A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.
Jókai Mór és felesége 1867-ben vásárolt telket Balatonfüreden. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az író imádta a Balatonra panorámás, hatszobás villát: több műve, köztük Az arany ember is itt született.
Hátborzongató ugyan, de történelmileg jelentős és inspiráló is egyben a csehországi Lukovában található középkori Szent György-templom története. A 14. században épült szentélyt már majdnem elfelejtették, mígnem egy különleges művészeti projektnek hála, végül – harminc kísértet otthonává válva – megmenekült.
Az olasz életérzésről sokaknak a napsütötte terek, a hosszú családi vacsorák és a nyugodt tempó jut eszükbe. Van azonban egy kevésbé ismert, mégis rendkívül fontos hagyomány, amely a helyiek mindennapjainak szerves része – és ez lehet a hosszú élet titka.
Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.
Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
