A világon az idők során rengetegféle mértékegységet használtak a többi között a távolság, a tömeg, a térfogat vagy a terület nagyságának meghatározására. Ma már alapvetően egységes rendszer alakult ki, ám régen nemcsak országonként, de gyakran kisebb területenként is máshogyan mértek.
hirdetés
A napjainkban a világ legtöbb országában és nemzetközileg is elfogadott SI-mértékegységrendszert a 11. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia 1960-ban fogadta el. Előtte ugyanennek a rendszernek egy kezdetleges változatát használták, amelyet MIKSA-nak neveztek – nevét a benne foglalt mértékegységekről, a méterről, a kilogrammról, a másodpercről (secundum) és az amperről kapta. Ezt 1948-ban három másik mértékegységgel egészítették ki: a newtonnal (erő), a joule-lal (energia) és a wattal (teljesítmény). Magyarországon 1960-ban a mértékegységek használatáról hozott kormányrendeletbe már az SI-rendszer került be, kötelezővé és kizárólagossá pedig 1980. január 1-jétől vált.
hirdetés
Te vajon meg tudod mondani, hogy ezekkel a régi mértékegységekkel mit mértek?
Az értékelésért görgess lejjebb!
Indulhat a kvíz
10 kérdéses játék
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: tömeg
Eddig /1
találat - ez %
1. kérdés
Minek a mértékegysége a lat?
Bécsi latnak is nevezték, az Osztrák–Magyar Monarchia idején használták. Egy lat 17,5 grammnak felelt meg.
sebesség
tömeg
magasság
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: terület
Eddig /2
találat - ez %
2. kérdés
Minek a mértékegysége a négyszögöl?
A hold kisebb egységeként a leggyakrabban használatos területmérték volt a 17. században. Nagyjából 3,6 négyzetmétert jelent. Földnyilvántartási alkalmazását 1972-ben szüntették meg Magyarországon.
terület
űrtartalom
távolság
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: tömeg
Eddig /3
találat - ez %
3. kérdés
Minek a mértékegysége a vagon?
Ma már hivatalosan ugyan nem használható, de a mezőgazdaságban helyenként a mai napig alkalmazzák. Általában 10 tonnát jelent.
terület
térfogat
tömeg
hirdetés
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: térfogat
Eddig /4
találat - ez %
4. kérdés
Minek a mértékegysége a petrence?
1723-tól a Duna–Tisza közén és a Dunántúlon két ember által két rúdon (petrencés rúd) elvihető, kisebb mezei boglya. Egy petrence 80-100 kilogrammnyi szénának felel meg.
térfogat
sebesség
távolság
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: térfogat
Eddig /5
találat - ez %
5. kérdés
Minek a mértékegysége a villahegy?
1716-tól használták, a széna és a kötetlen gabona legkisebb egysége volt.
távolság
térfogat
magasság
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: űrtartalom
Eddig /6
találat - ez %
6. kérdés
Minek a mértékegysége az icce?
Bor és egyéb italok mérésére használták a 17-18. században. Általában 7-8 dl folyadékot jelölt. Bormértékként ma is használják.
tömeg
távolság
űrtartalom
hirdetés
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: földterület
Eddig /7
találat - ez %
7. kérdés
Minek a mértékegysége a kapás?
A szőlőterület nagyságának meghatározására használtak. 1 kapás azt fejezi ki, hogy az adott területen egy egész nap mekkora szőlőterületet lehetett megkapálni. Értéke a többi között függ a domborzattól és a talajminőségtől is.
földterület
erő
a szekér űrtartalma
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: űrtartalom
Eddig /8
találat - ez %
8. kérdés
Minek a mértékegysége a meszely?
Osztrák eredetű űrmérték, 1495-től használták Magyarországon. Nagyjából 4 dl-t jelentett. A meszely eredetileg egy ivóedény volt, jelentése ebből alakult át elsősorban bormértékké.
hosszúság
tömeg
űrtartalom
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: hosszúság
Eddig /9
találat - ez %
9. kérdés
Minek a mértékegysége a sukk?
Hossza egyenlő a két ököl és a kinyújtott, egymás felé mutató, összeérő hüvelykujjak együttes hosszával. Főleg az ácsok, asztalosok, kovácsok használták.
tömeg
űrtartalom
hosszúság
hirdetés
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: távolság
Eddig /10
találat - ez %
10. kérdés
Minek a mértékegysége a rőf?
A német Reif szó (jelentése eredetileg kötés, kötelék, abroncs) átvétele, általában kelmefélék hosszának mérésére használták. Értéke tájegységenként változó, általában 60–80 cm körüli volt.
0-3 pont: Semmi gond, ezeket a mértékegységeket nem sokan ismerik.
4-7 pont: Ez már szép eredménynek számít, hiszen roppant nehéz kérdésekre is válaszolni kellett.
8-10 pont: Gratulálunk, igazi szakértő vagy. Vajon azt is tudod, hogy honnan erednek Amerika különös mértékegységei? Ebből az érdekes cikkből megtudod.
Van kedved még egy kvízre? Át tudod váltani az angolszász mértékegységeket? Kattints ide, és kiderül!
hirdetés
Múzsák a csók után
Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.
A 18. században élt, különös férfi azt állította, ismeri az örök élet titkát. Fiatalos külsejét állítása szerint ennek köszönhette, s akadtak, akik még halála után is látni vélték.
Dante Alighieri túlvilági utazása számtalan filozófiai, vallási és történelmi értelmezést inspirált már, most azonban egy egészen váratlan tudományos párhuzam merült fel az Isteni színjáték kapcsán.
Az illatok sokkal többek annál, mint valaha is gondoltuk, akár terápiás célból is alkalmazhatjuk azokat. Kapcsolatban állnak emlékeinkkel, a múltba repítenek boldog, vagy éppen traumatikus élményeinket feltárva. Molnár Évával, A láthatatlan gyógyító – Az illatok terápiás ereje című könyv szerzőjével beszélgettünk.
Ritkán fordul elő, hogy egy jelentős irodalmi relikvia évtizedekkel az eltűnése után váratlanul előkerül. Virginia Woolf különleges kötete 2021-ben éppen ilyen módon került a figyelem középpontjába.
A plasztikai sebészet története az ókori Egyiptomtól indul, és a sérülések helyreállításából az első világháború utáni fejlődésen át jutott el a modern esztétikai beavatkozásokig.
Szigorodnak az özvegyi nyugdíj szabályai: többek között megszűnhet a „külön élő házastárs” kategória, és az együttélés alapján jogosultak köre is szűkülhet. Ugyanakkor a módosítások egyes esetekben adminisztrációs könnyítéseket is hozhatnak.
Hazai viszonylatban Budapesten az átlagosnál nagyobb az esély arra, hogy az ivóvízben ólom legyen. Az emberi test számára azonban nem létezik biztonságos vérólomszint, már kis mennyiségben is komoly károkat képes okozni a szervezetben.
Ismét kritikus sebezhetőséget találtak a Google böngészőjében, a Chrome-ban: a most kiadott vészfrissítés ezt a biztonsági rést foltozza be, úgyhogy nem érdemes késlekedni a telepítésével.
Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.
Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.
Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.
Zajos fűnyírás, átlógó faágak, füsttel járó kerti sütögetés – a jogszabályok pontosan meghatározzák, mit kell eltűrnünk a szomszédunktól, és mi számít tiltott, szükségtelen zavarásnak.
Már árulják a piacokon és a termelőknél a sárgabarackot, vidéken akár ezer forint alatti kilónkénti áron hozzájuthatunk, Budapesten viszont a sokszorosát is elkérik érte.
Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.
A fogmosásról azt tanultuk gyerekként, hogy minél rendszeresebb, annál jobb. Csakhogy van néhány helyzet, amikor nem érdemes azonnal fogkeféért nyúlni.
A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.
Magyarország egyik legismertebb csúcsa, az Írott-kő sok túrázó kedvelt célpontja – de vajon azt is tudod, melyik hegység legmagasabbja? Tedd próbára tudásod nehéz földrajzkvízünkkel!
Citromsárga riasztást adott ki zivatarok miatt a HungaroMet nyolc, főként nyugati vármegyére. A hőség azonban ezeken a területeken is csak estefelé mérséklődik.
Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
