Ausztrália álomszép partvidékei kevéssé kedveznek a végtelen nyugalomban pancsolni vágyóknak, valójában válogatott veszélyforrások emelik a fürdőzni vágyók adrenalinszintjét, és itt most nem csak egy kellemetlen szúnyoginvázióra vagy éles kagylótörmelékre gondolunk. A minap egy járókelő a telefonjával videóra vette, ahogy a tengerparton sétálgató kutyát elragadja a habokból kiugró vérszomjas krokodil.
Legyen az Indiai- vagy a Csendes-óceán partja, a Timor- vagy a Tasmán-tenger vidéke, Ausztráliában a fürdőzést helyenként az átlátszó és olykor nagyra növő medúzák veszélyes csípései teszik kockázatos szórakozássá, máskor a gyakori cápatámadások árnyékolják be. Emellett, a sós vízben is kiválóan rejtőzködő és jókat lakmározó krokodilok olyan mindennapos rizikót jelentenek, amire aligha számít a természetfilmek felületes nézőjéből lett fürdőzni vágyó turista.
A Croc Country elnevezés azért már a tudatlanul Észak-Ausztráliába érkező látogatónak is intő jel, de arra még így is kevesen számítanak, amit a minap egy járókelő rögzített telefonja segítségével. A parton kutyáit sétáltató illető nyugodtan lépked a homokban, majd egyszer csak hirtelen mozdulatok zavarják meg a kedélyeket.
Egy hatalmas krokodil megdöbbentő gyorsasággal ragadja el a gyanútlan gazdi vízben ugrabugráló kutyái egyikét.
A hivatalos források megerősítik, hogy a leggyakoribb áldozatok a kis házi kedvencek, de arról is beszámolnak, hogy évente 1-2 emberáldozatot is követelnek ezek a húsevő dinoszauruszleszármazottak. Észak- és Nyugat-Ausztrália partvidékén a trópusi éghajlat alatt nemcsak a kisebb tavak, mocsarak és patakok, de a sós vizek is otthont adnak ezeknek a ragadozóknak.
Az utóbbi években
2005-ben, a Lakefield National Parkban a kajakból rántotta vízbe áldozatát egy krokodil, s ugyanabban az évben az óceánban két másik embert is felfalt egy fajtársa, akiket sznorkelezés közben vadászott le. 2009-ben egy 11 éves ausztrál lelte halálát egy ilyen veszélyes hüllő által. 2017-ben több áldozat mellett egy halászt is krokodil ölt meg. Szerencsére, vannak csodával határos megmenekülésekről szóló történetek is: 2013-ban például egy francia férfinak sikerült addig pofoznia a vadállatot, míg kiszabadult veszélyes harapásából.
Személyes „érintettség”
A Dívány.hu valódi történetek után kutatva ausztrálokkal beszélgetett a témában, és a személyes érintettség nem is váratott sokáig magára sztorizgatás közben. Chris (40), aki a kontinens több partszakaszán is élt már, kérdésünkre elmondta:
„Minden olyan partszakasz, ahol két évszak van, száraz és esős, érintett lehet a krokodilok masszív jelenlétében.
A piszkosabb, kevésbé átlátható vizeket kedveli elsősorban, de akár tenger vagy óceán sós vizében, főleg folyótorkolatoknál is tökéletesen elél, ahol talán kevéssé számítanak rá, pedig jelenlétük reális veszély. A kiválóan úszó ragadozó nem látszik a víz felszínén, orrlyuka, szemei, farka vége, amik kilógnak a habok közül, nem elegendők ahhoz, hogy észrevegyék őket.”
Chris a családi legendáriumból meg is osztotta velünk egy megtörtént esemény emlékeit: „A nagybátyám vadászáshoz magával vitte a kutyáit, akik szokás szerint a meglőtt zsákmány összeszedésére kísérték el őt. Az egyik lelőtt madárért a tengerbe kellett a vadászkutyának mennie, de a kutya a vízhez érve megtorpant, érezhette a krokodilt. A nagybátyám, ilyen ösztönök hiányában, begyalogolt pár lépést a vízbe, hogy maga hozza ki zsákmányát. Hirtelen azonban egy krokodil ugrott elő a hullámok közül. A centiméterekre lévő krokodil éppen rátámadt volna a vadászra, amikor annak kutyája, aki a veszélyre felkészültebb volt, beugrott a vízbe, s életét áldozta, hogy megmentse gazdáját. A hűséges állat azonnal a krokodil martaléka lett.”
