Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világ legősibb receptjeit még agyagtáblába vésték, amelyek jóval a középkor előtti időszakból, Kr. e. 1700-ból származhatnak. Ezeket a sumerok alkották, akik a mai Közel-Kelet területén éltek hosszú évezredekkel ezelőtt.
Jean Bottéro francia történésznek köszönhetjük azt a fegyvertényt, hogy az 1980-as évek közepén az ékírásos feliratokat lefordította, egyben felfedezte, hogy a szövegekben ételekről van szó – írja a BBC History.
Receptek a középkorból
Az ételek évezredek óta központi helyet foglalnak el az emberek életében, mióta világ a világ, különféle receptekkel próbálkozunk. Régen azonban teljesen mást ettek a szegények és a gazdagok, ami meg is látszott az életminőségükön.
Az 1900-as években összesen három táblát találtak, amelyeken a szövegeket lefordítva a kutatók hamar rájöttek, hogy ezek szakácskönyvként szolgálhattak a középkorban. Az első táblán 25, míg a másik kettőn összesen 10 receptet találtak a történészek.
A legtöbb esetben csak a hozzávalókat sorolták fel, és nem voltak tényleges instrukciók, maximum egy kusza leírás.
A mai ételekre hasonlítottak
A receptekből olyan ételek rajzolódtak ki, amelyek hasonlítanak néhány mai fogáshoz is, azonban természetesen mindnek megvan a maga egyedisége. A raguk rendkívül népszerűek lehettek, mivel több fajtájuk is szerepelt a történelmi forrásokban. Aszláv borscshoz hasonló répás-céklás ragu a mai napig nagyon népszerű néhány országban, míg a póréhagymás-vöröshagymás, hús nélküli változat már kevésbé elterjedt.
A tésztát szárnyashússal, pástétommal és egy bizonyos tejes szósszal rétegezték, amihez foghatóval ma már nemigen találkozhatunk a gasztronómiában. Az ételek jellege, minősége és hozzávalói is merőben megváltoztak az évszázadok alatt, így az sem lenne meglepő, ha a receptekben szereplő fogásokat ma már egyáltalán nem tudnánk újraalkotni.
Ha érdekel meddig éltek az emberek valójában a középkorban, akkor olvasd el ezt a cikkünket is!
