Meghökkentő dolgokat állít Kolumbusz Kristóf ma élő leszármazottja a nagy felfedezőről

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kolumbusz Kristóf 1492 augusztusában Palos kikötőjéből indult világot rengető utazására. A felfedező 1506-ban hunyt el, két fiúgyermeket: Diegót és Hernandót hagyva maga után, ma mégis több mint 2000-en viselik Spanyolországban ezt a vezetéknevet. Legközelebbi egyenes ágú leszármazottja, Cristóbal Colón de Carvajal y Gorosábel több mint fél évezred elteltével rendkívül büszke szellemi örökségére.

Az araboktól több mint 700 év szűnni nem akaró küzdelem és harc után nehezen visszahódított területeket Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd sikeresen egyesítette. Az így létrejött Spanyolország katolikus királyai az egyébként is korszakalkotó történelmi pillanatot megpecsételték azzal, hogy az állhatatos genovai unszolásának engedve végül finanszírozták annak merész vállalkozását. A bolygó gömbölyűségét is bizonyító utazás ugyan leginkább csak új útvonallal kecsegtetett nyugat felől Indiába, de ennél sokkal többet adott. 

Kolumbusz Kristóf, spanyolul Cristóbal Colón életében négyszer járt az azóta amerikai kontinensnek nevezett világrészen. Felfedezőútjára 1492 augusztusában indult, és október 12-én ért partot a mai Bahamák területén. E pillanat emléke Spanyolországban azóta is nemzeti ünnep, a hispánság diadala, amely ugyanakkor legalább egy fél földrész számára minimum vitatott fényű örökség.

Cristóbal Colón de Carvajal y Gorosábel

I. Kolumbusz Kristóf
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

Kolumbusz Kristóf elévülhetetlen érdemeiért és a spanyol királyi udvarnak tett szolgálataiért cserébe az Újvilágból az örök és öröklendő alkirályi és kormányzói címet kérte saját maga és családja részére, a javak tizedét és az új földi paradicsom áruiból eredő haszon egynyolcadát. 1506-os halált követően évszázadokon át tartó jogi hercehurca végeztével családja egyéb kiváltságok mellett mindössze a szimbolikus Verguara hercege és Jamaica márkija nemesi címet kapta, melyek földterülettel nem jártak. Holott a Deutsche Wellének nyilatkozó spanyol professzor, Emilio Pérez-Mallaína, a Sevillai Egyetem tanára szerint Kolumbusz a világ leggazdagabb embere lehetett volna, ha mindez a kívánt formában teljesült volna.

Büszkeség

Az El Tiempónak interjút adó nobilitás merész állításokat közölt felmenőjével kapcsolatban. A merész mondások között talán a legkevésbé merészek, hogy véleménye szerint egész Amerikát Kolumbiának kellene nevezni. Ez tulajdonképpen akár jogos igényként is felmerülhet, legfőképpen egy egyenes ágú leszármazottban. A kicsit elfogultabb kijelentések többek között például arra a kérdésre adott válasszal kezdődtek, amelyet az El Tiempo újságírója tett fel 20. Kolumbusz Kristófnak, hogy ugyanis Leonardo da Vincihez képest például hogyan értékeli felmenője történelmi jelentőségét? A nemesi rokon azonnal készen állt a válasszal, miszerint messze a reneszánsz polihisztor, da Vinci fölé értékeli elődje, I. Kolumbusz Kristóf történelmi jelentőségét.

Voltaképpen, véli az utód, Jézus Krisztus óta nem született akkora „történelmi lábnyomot” hagyó személyiség, aki akkorát fordított volna a világ sorsán, mint Kolumbusz Kristóf. Nézetét rögtön egy egyszerű példával is alá tudta támasztani: még ha el is tekintünk Amerikának a világra gyakorolt hatásától vagy gazdasági befolyásától, elég arra gondolni – nyilatkozza –, hogy már csak az egész emberiség táplálkozására nézve is milyen hatással volt az új földrészen honos állatok és növények elterjedése.

Volt-e ennél nagyobb hatású történelmi tett?
Fotó: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary

A család

Noha a Spanyol Nemzeti Statisztikai Intézet nyilvántartása szerint több mint 2000 ember van Spanyolországban, akinek apai ágon a vezetékneve Kolumbusz, a felfedező egyenes ágon ma is élő leszármazottai jóval kevesebben vannak.

Cristóbal Colón de Carbajal y Gorosábel édesapja 1986-ban az ETA baszk terrorszervezet egy merényletének áldozatául esve elhunyt. Így a szintén Kolumbusz Kristóf, azaz Cristóbal Colón névre hallgató fia – aki a 20. generációs azonos nevű leszármazott, ha a felfedezőt tekintjük az elsőnek – szeretné, ha a családban a név tovább öröklődne. Két gyermeke közül a nemesi címek várományosa így szintén a Cristóbal Colón de Mandalúniz nevet viseli, míg a fiatalabbat Ángel Santiago Colón de Mandalúniznek hívják.

A jelenlegi gróf és márki, admirális testvére Diego Colón de Carvajal y Gorosábel 1950-ben született, és három gyermek édesapja: Diego, Pedro, és Marta. 1952-ben született öccse Alfonso Colón de Carvajal y Gorosábel, húguk Anunciada Colón de Carvajal y Gorosábel 1954-es születésű, legfiatalabb öccsük, Ignacio Colón de Carvajal y Gorosábel pedig 1955-ben jött világra, s két lánygyermek édesapja lett: Lucía Colón de Carvajal Hojas és Ana Colón de Carvajal Hojas.

20. Kolumbusz Kristóf, azaz Cristóbal Colón de Carvajal y Gorosábel nagyon büszke arra, amit 1506. május 20-án Valladolid városában elhunyt felfedező felmenője elért, mert, mint mondja, a Holdra eljutni sem volt kis teljesítmény, de a hétköznapi életünkre gyakorolt hatásait egy lapon sem lehet említeni Amerika felfedezésével.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.