Ezt a titkot csak kevesen tudják: az ő hangján szólalt meg a Kisvakond

Olvasási idő kb. 1 perc

A Kisvakond, Zdeněk Miler legendás cseh rajzfilmfigurája, 1956-ban született meg, és hamar meghódította a gyerekek szívét. Kevesen tudják azonban, hogy a kis hős jellegzetes, játékos hangját nem színész, hanem Miler két kislánya, Kateřina és Barbora adta.

Ez a megoldás egyszerre volt praktikus és zseniális, hiszen a hangok nem igényeltek fordítást, így a Kisvakond minden országban érthető maradt.

A Kisvakond hangját  Kateřina és Barbora adta

A Kisvakond sorozat története egy véletlennel indult: Zdeněk Miler egy séta közben megbotlott egy vakondtúrásban, ami azonnal megihlette. A kis állat 1957-ben debütált a Kisvakond nadrágja című epizódban, amelyet rögtön díjjal ismertek el a Velencei Filmfesztiválon. Ettől kezdve több mint hatvan rész készült, amelyek a világ számos pontjára eljutottak.

A kisvakond hangját Miler két kislánya, Kateřina és Barbora adta.
Fotó: Youtube.com

Bár az első epizódban még beszéltek a szereplők, a későbbiekben Miler úgy döntött, hogy a mese univerzális nyelven szóljon, hogy valódi szavak nélkül is bárki megértse. A karakterek gesztusokkal és érzelmekkel kommunikáltak, a kedves kis hangokat pedig a szerző két lánya kölcsönözte. Így a Kisvakond nemcsak a gyerekek fantáziáját mozgatta meg, hanem egyszerre lett közös nyelv Európától egészen Kínáig.

A rajzfilm népszerűsége mára sem csökkent: a Kisvakond ma is annak a tiszta, egyszerű örömnek a jelképe, amit Zdeněk Miler eredetileg megálmodott – és amelyben gyermeki hangok keltenek életre egy egész világot.

Van kedved játszani? A következő cikkünkkel tesztelheted a tudásod! Mennyire ismered a retró meséket?

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.

Offline

Tömegeket árult el ez a magyar erdő, sokaknak mégis sikerült átszökni rajta a szocializmusban

Napjainkban a kristálytiszta levegőért és az idilli túraútvonalakért járunk Kőszegre, de alig néhány évtizede ez a vidék az ország egyik legfélelmetesebb csapdája volt. A Kőszegi-hegység sűrűjében láthatatlan, pókhálószerű drótrendszerek várták a menekülőket, ahol egyetlen botlás is vörös riasztást és fegyveres határőrök megjelenését vonta maga után. De mégis hogyan vált a magyar Alpokalja a vasfüggöny egyik legszigorúbban őrzött bástyájává, és mi maradt mára a rettegés évtizedeiből?

Világom

Külön szobában alszik III. Károly és Kamilla királyné: ez a furcsa szokás oka

Károly király és Kamilla királyné magánéletének egy különös titkára derült fény: az uralkodó krónikus hátfájdalmai miatt alszanak külön hálószobában. Bár a brit királyi családban a külön alvás nem szokatlan, a pár esetében a döntés elsődleges oka az volt, hogy a király alaposan ki tudja magát pihenni éjszakánként.

Mindennapi

Ez történik, ha egy ország kifogy az üzemanyagból

Kubában már nemcsak a benzinkutaknál érződik az üzemanyaghiány. A dízel- és fűtőolaj-tartalékok kimerülése miatt Havanna egyes részein napi 20-22 órás áramszünetek alakultak ki. A kubai válság megmutatja, milyen gyorsan béníthatja meg egy ország mindennapjait, ha nincs elég energia a közlekedéshez, az áramtermeléshez és az alapellátáshoz.

Testem

Megszólalt egy magyar hantavírusos beteg: ezek voltak az első tünetei

A tavalyi évben Magyarországon összesen tíz hantavírus-fertőzést jelentettek a hatóságok. Bár a betegség viszonylag ritka, lefolyása rendkívül súlyos is lehet. A tíz fertőzött közül az egyik az őriszentpéteri Mihály Zsolt hivatásos vadász volt, aki elmesélte, miként zajlott le nála a betegség, és milyen rejtélyes tüneteket tapasztalt.