Szándékosan titkolta vagyonát II. Erzsébet, halála után botrány robbanhat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A tulajdonában levő részvényeket és azok valós értékét egy, még a hetvenes években kilobbizott törvénymódosítás segítségével tudta titkolni őfelsége: ennek köszönhetően sem a királynő vagyonának pontos nagysága nem ismert, sem az, hogy a Windsor-család további tagjai mennyi pénzzel rendelkeznek.

A The Guardian tárta fel, hogy a brit kormány egy államilag támogatott fedőcéget, a Bank of England Nominees-t hozta létre arra a célra, hogy a királynő magánrészvényeit és befektetéseit titokban lehessen tartani. A lap két éve követel részleteket a kormánytól az eltitkolt vagyonról - ez idáig hiába, de Nagy-Britannia átláthatóságért felelős felügyelő szerve október végéig adott már csak haladékot arra, hogy adatokat hozzanak nyilvánosságra.

A királyi család más tagjai is ezt a céget használhatták arra, hogy elrejtsék befektetéseiket: nem tudni ugyanakkor, a királyi családnak pontosan mely tagjai érintettek, illetve milyen értékű részvényekről van szó. 

1973-ban a királynő ügyvédje útján lobbizott az ellen a törvényjavaslat ellen, amely lehetővé tette volna, hogy a nyilvánosság megismerhesse egyes vállalatok részvénytulajdonosainak kilétét.

Az ügyvéd azzal érvelt, hogy a királynő részvénytulajdonának nyilvánosságra hozatala „kínos” lenne.

Ezért különleges mentességet írtak a törvénybe, mely így a királyi család tagjait megvédte attól, hogy kiderüljön, mibe és mennyit fektettek.

Titok marad vajon a királynő vagyonának nagysága?
Fotó: WPA Pool / Getty Images Hungary

A fedőcég 1977-ben született meg, a Bank of England vezetői hozták azt létre, igazgatóinak pedig évente kellett a kormánynak jelenteniük arról, a királyi család mely tagja rendelkezik részvényekkel és milyen értékben.

A fedőcéget öt éve számolták fel, de nem tudni, milyen okból, illetve milyen esetleg új, a vagyon eltitkolását szolgáló intézkedések léptek életbe helyette. Ha a miniszterek a hónap végéig sem adnak választ a The Guardian kérdéseire az ügyben, bíróság elé kell állniuk. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?